Miután Németország is áldását adta arra, hogy egyes NATO-tagállamok Leopard típusú harckocsikat bocsássanak Ukrajna rendelkezésére, így támogatva az országot az Oroszország elleni háborúban, az ukrán kormány részéről régi-új igények fogalmazódtak meg: nyugati gyártmányú vadászbombázókat szeretnének kapni az őket támogató államoktól annak érdekében, hogy a levegőben is ütőképesek legyenek.
Összfegyvernemi harc fog következni, ami azt jelenti, hogy a szárazföldi erő, a légierő és a haditengerészet bevonásával indulnak a hadműveletek. Mind a két fél készül erre, nyilván ehhez megfelelő fegyverekre van szüksége
– mondta lapunknak Kis-Benedek József. – Ukrajna rendelkezésére jelenleg nagyon kevés repülőgép, vadászgép áll – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő. Emlékeztetett, hogy az orosz haderő a háború elején megtámadta a repülőtereket, és „kikapcsolta” az ukrán légvédelmet.
Egy nagyobb előretöréshez, például Herszon visszafoglalásához – így a Krím félszigetre vezető szárazföldi folyosó megszakításához – viszont a szakértő szerint mindenképpen összfegyvernemi hadműveletre van szükség.
Ukrajna légiereje jelenleg jóval elmaradottabb, mint a csúcstechnikát használó oroszoké. A Business Insider amerikai lap az egyesült királyságbeli Royal United Services Institute nevű kutatóintézet tanulmányát idézve rámutat, hogy az orosz vadászgépek az észlelés megnehezítése érdekében a felszínhez közel repülő ukrán repülőgépeket is képesek kiszűrni, illetve vannak olyan rakétáik, melyeket nem szükséges az ellenséges célpontba csapódásig „célra tartani”, mivel saját radarral vannak felszerelve. Ennek ellenére az orosz légierőre is jellemzők voltak a szárazföldi erők problémái: sok esetben viszonylag képzetlen pilótákat vetettek be, akiket rosszul is irányítottak elöljáróik. Ezzel együtt sikerült jelentős nyomást gyakorolni az ukrán légvédelemre.
Kis-Benedek József felhívta a figyelmet arra, hogy a vadászbombázókért folytatott ukrán lobbizás kimondottan a nyugati típusok – ezek között is kitüntetetten az F–16-os amerikai gépek – átadására irányul, mivel orosz gyártmányú MiG–29-esek átadására múlt év végén Lengyelország részéről már volt példa. A nyugati gépek esetében ugyanakkor a logisztikai támogatás komoly feladatot ró majd az ukrán erőkre, illetve a pilóták átképzése is időbe fog telni, jóllehet fejlett szimulátorokkal az átképzés első és második fázisa felgyorsítható. 2022 júliusában az Egyesült Államok százmillió dolláros (36 milliárd forintos) programot hagyott jóvá ukrán vadászpilóták kiképzésére.
Egyelőre nem született döntés, és az Európai Unió tagállamai megosztottak a kérdésben.
Wopke Hoekstra holland külügyminiszter a holland törvényhozásnak tartott beszédében a hollandiai F–16-os vadászgépek átadása mellett foglalt állást, míg Szlovákia MiG–29-eseket ajánlott fel. Olaf Scholz német kancellár elmondta, vadászgépek átadása német részről nincs napirenden.
Többek szerint a vadászgépek átadása súlyosbíthatja a helyzetet. A Politico brüsszeli lap által megszólaltatott, a neve elhallgatását kérő francia diplomata szerint Ukrajna már eddig is kapott „kiemelkedően erőszakos” fegyvereket, például Caesar lövegeket.
Minden általunk elküldött felszerelésre azt mondjuk, hogy védelmi célokat kell szolgáljon, de amint megérkeznek, már az ukrán hadvezetés kezében vannak
– fogalmazott a diplomata.
Orosz–ukrán háború 
