Az ukrajnai háború néma áldozata − a konfliktus hatása a környezetre

Az ukrán természetvédelmi minisztérium közlése szerint eddig több mint kétezer olyan incidens történt a háború során, melyek károkat okoztak a természetben. Az ukrajnai természet, élővilág néma áldozata az egy éve húzódó háborúnak, a konfliktus hatásait a legjobb esetben is több évtizedig tart majd kihevernie az ökoszisztémának. Kijev felelősségre szeretné vonni Oroszországot, azonban ez nem lesz könnyű feladat.

Leégett erdő Jampil közelében. Fotó: AP/Andrij Adrijenko

Újjáépítés zölden

Ez az okozott károk helyreállítását, az újjáépítést is nagyban hátráltató körülmény. Ugyanakkor a sok negatívum mellett egyetlen − a környezetre nézve − „pozitív” hatása is lehet a háborúnak.

Kijev és a nyugati szövetségesek elkötelezett célja, hogy a konfliktus végeztével Ukrajnát zölden építsék újjá.

A felek erre vonatkozó nyilatkozatot is elfogadtak 2022 nyarán, miszerint a párizsi klímacéloknak megfelelően, a zöldátmenet jegyében fog zajlani a háború sújtotta ország rekonstrukciója, így a lerombolt, korszerűtlen infrastruktúrák helyett − például a nehéziparban vagy az energetika területén − fenntartható alternatívákat fognak alkalmazni. Konkrét tervek ugyanakkor még nincsenek, valamint az is kérdés, hogy ki fogja ezt finanszírozni. Emellett az élővilágban és az ökoszisztémában okozott károk megfelelő körülmények között is több évtized alatt állnak csak helyre.

Lehetséges a felelősségre vonás?

Ukrajna és szövetségesei Washingtonnal az élen azt szeretnék elérni, hogy az újjáépítést a befagyasztott orosz vagyon elkobzásával valósítsák meg. Emellett pedig nemzetközi büntető törvényszék előtt is felelősségre vonnák az orosz vezetőket. Az ökocídium − a növény- és állatvilág tömeges megsemmisítése, a légkör vagy a vízkészletek mérgezése, valamint egyéb olyan tevékenységek, amelyek környezeti katasztrófával járnak vagy azt okozhatnak − ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútumának értelmében háborús bűncselekmény. Ezt bizonyítani ugyanakkor nem lesz könnyű feladat.

Annak ellenére, hogy számtalan kép, műhold- és videófelvétel elérhető a közösségi médiában, ezek nem szolgálnak megdönthetetlen bizonyítékként.

Szakértők szerint a független vizsgálatot több tényező is hátráltatja, az egyik nem mellesleg az, hogy még mindig zajlik a háború, a kutatók nem tudnak minden helyszínen mintát venni, az ukrán laboratóriumok nem minden esetben vannak felszerelve megfelelően a pontos vizsgálatok elvégzésére. Emellett azt sem lehet mindig egyértelműen megmondani, hogy az adott környezetszennyezést a háború idézte elő vagy már előtte is tapasztalható volt. Itt fontos megjegyezni, hogy természetesen nem csak az orosz rakétacsapásoknak és katonai tevékenységnek vannak a környezetre káros hatásai, a másik oldalon is láthatunk ilyen eseteket.

Egyvalami ugyanakkor biztos: az újjáépítés, felelősségre vonás még nagyon messzinek tűnik, s ameddig a háború tart, napról napra pusztulnak ki a kizárólag itt őshonos állat- és növényfajok, válnak meddővé a termőföldek és szenved tovább némán a természet.

Kórházak célkeresztben. Az ukrajnai háború első évében több mint 250 esetben támadtak meg egészségügyi intézményeket az orosz egységek − számolt be a CNN egy friss, nemzetközi szakértők által készített jelentésre hivatkozva. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden tizedik ukrajnai kórházra mértek csapást, vannak olyanok, melyekre többször is. Közel kétszáz egészségügyi dolgozót − akik a nemzetközi háborús jog szerint elviekben védettséget élveznek konfliktus idején − sebesítettek, öltek meg, raboltak el vagy tartóztattak le 2022. február 24-e óta. Egy tavaly decemberi tanulmány szerint az ukránok közel 30 százaléka nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz, ez az arány pedig a legintenzívebb harcok által sújtott déli és keleti területeken sokkal magasabb lehet.

Borítókép: Egy orosz harckocsi roncsa az elszáradt napraforgómezőn. (Fotó: AP/Efrem Lukatsky)