Az ukrajnai háború néma áldozata − a konfliktus hatása a környezetre

Az ukrán természetvédelmi minisztérium közlése szerint eddig több mint kétezer olyan incidens történt a háború során, melyek károkat okoztak a természetben. Az ukrajnai természet, élővilág néma áldozata az egy éve húzódó háborúnak, a konfliktus hatásait a legjobb esetben is több évtizedig tart majd kihevernie az ökoszisztémának. Kijev felelősségre szeretné vonni Oroszországot, azonban ez nem lesz könnyű feladat.

Az óriási emberveszteségek mellett az ukrajnai háború egyik néma áldozata a természet. Az energetikai és ipari infrastruktúrát érő rakétacsapások esetében általában nem ez a leghangsúlyosabb dimenzió, ugyanakkor ezeknek az incidenseknek szinte egytől egyig vannak a környezetre káros hatásai. Különösen igaz ez annak fényében, hogy Ukrajna ipari infrastruktúrája rengeteg bányát, vegyi üzemet és gyárat foglal magába, melyek jelentős mennyiségben tárolnak vegyszereket, veszélyes anyagokat.

Az ukrán természetvédelmi minisztérium legutóbbi közlése szerint eddig több mint kétezer olyan incidens történt a háború során, melyek károkat okoztak a természetben, a becsült kárérték mintegy 51 milliárd dollár.

Ennek legjelentősebb részét a légszennyezés teszi ki, ezt követi a háború során keletkezett hulladék, amely magában foglalja a veszélyes anyagokat, valamint például a hátrahagyott vagy megsemmisített hadi eszközöket is. Fontos kiemelni, hogy az ukrán kormány által közölt adatok egy részét független források nem hitelesítették, egyes környezetvédelmi civil szervezetek nagyságrendekkel kisebb, 200-300 incidensről számoltak be.

Harcok után füstölgő erdő az ukrán Bisiv közelében (Fotó: Getty Images/Anastasia Vlasova)

Magvak helyett aknák

A háború környezetpusztító hatását ugyanakkor hiba volna elbagatellizálni, tekintve hogy Ukrajna ad otthont az európai biodiverzitás mintegy harmincöt százalékának, valamint a világon fellelhető igen értékes és tápanyagokban gazdag csernozjom, azaz feketeföld körülbelül negyede is itt található. A konfliktus kezdete óta számos természetvédelmi övezet és nemzeti park került orosz megszállás alá, melyek állapotáról szinte egyáltalán nincsenek információk. Azt is fontos kiemelni, hogy a háború miatt rengeteg erőforrást − pénzügyit és emberit egyaránt − csoportosítottak át az olyan projektek kárára, melyek célja a környezetvédelem és a fenntarthatóság előmozdítása volt.

A termőföldeken okozott károkról nem is beszélve, melyek hosszú távon is negatív hatással lehetnek a világ élelmezésbiztonságára, tekintve, hogy nagy részüket magvak helyett aknákkal szórták be. Ezek megtisztítása a háború végétől számítva akár évekig, évtizedekig is eltarthat.

Leégett erdő Jampil közelében. Fotó: AP/Andrij Adrijenko

Újjáépítés zölden

Ez az okozott károk helyreállítását, az újjáépítést is nagyban hátráltató körülmény. Ugyanakkor a sok negatívum mellett egyetlen − a környezetre nézve − „pozitív” hatása is lehet a háborúnak.

Kijev és a nyugati szövetségesek elkötelezett célja, hogy a konfliktus végeztével Ukrajnát zölden építsék újjá.

A felek erre vonatkozó nyilatkozatot is elfogadtak 2022 nyarán, miszerint a párizsi klímacéloknak megfelelően, a zöldátmenet jegyében fog zajlani a háború sújtotta ország rekonstrukciója, így a lerombolt, korszerűtlen infrastruktúrák helyett − például a nehéziparban vagy az energetika területén − fenntartható alternatívákat fognak alkalmazni. Konkrét tervek ugyanakkor még nincsenek, valamint az is kérdés, hogy ki fogja ezt finanszírozni. Emellett az élővilágban és az ökoszisztémában okozott károk megfelelő körülmények között is több évtized alatt állnak csak helyre.

Lehetséges a felelősségre vonás?

Ukrajna és szövetségesei Washingtonnal az élen azt szeretnék elérni, hogy az újjáépítést a befagyasztott orosz vagyon elkobzásával valósítsák meg. Emellett pedig nemzetközi büntető törvényszék előtt is felelősségre vonnák az orosz vezetőket. Az ökocídium − a növény- és állatvilág tömeges megsemmisítése, a légkör vagy a vízkészletek mérgezése, valamint egyéb olyan tevékenységek, amelyek környezeti katasztrófával járnak vagy azt okozhatnak − ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútumának értelmében háborús bűncselekmény. Ezt bizonyítani ugyanakkor nem lesz könnyű feladat.

Annak ellenére, hogy számtalan kép, műhold- és videófelvétel elérhető a közösségi médiában, ezek nem szolgálnak megdönthetetlen bizonyítékként.

Szakértők szerint a független vizsgálatot több tényező is hátráltatja, az egyik nem mellesleg az, hogy még mindig zajlik a háború, a kutatók nem tudnak minden helyszínen mintát venni, az ukrán laboratóriumok nem minden esetben vannak felszerelve megfelelően a pontos vizsgálatok elvégzésére. Emellett azt sem lehet mindig egyértelműen megmondani, hogy az adott környezetszennyezést a háború idézte elő vagy már előtte is tapasztalható volt. Itt fontos megjegyezni, hogy természetesen nem csak az orosz rakétacsapásoknak és katonai tevékenységnek vannak a környezetre káros hatásai, a másik oldalon is láthatunk ilyen eseteket.

Egyvalami ugyanakkor biztos: az újjáépítés, felelősségre vonás még nagyon messzinek tűnik, s ameddig a háború tart, napról napra pusztulnak ki a kizárólag itt őshonos állat- és növényfajok, válnak meddővé a termőföldek és szenved tovább némán a természet.

Kórházak célkeresztben. Az ukrajnai háború első évében több mint 250 esetben támadtak meg egészségügyi intézményeket az orosz egységek − számolt be a CNN egy friss, nemzetközi szakértők által készített jelentésre hivatkozva. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden tizedik ukrajnai kórházra mértek csapást, vannak olyanok, melyekre többször is. Közel kétszáz egészségügyi dolgozót − akik a nemzetközi háborús jog szerint elviekben védettséget élveznek konfliktus idején − sebesítettek, öltek meg, raboltak el vagy tartóztattak le 2022. február 24-e óta. Egy tavaly decemberi tanulmány szerint az ukránok közel 30 százaléka nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz, ez az arány pedig a legintenzívebb harcok által sújtott déli és keleti területeken sokkal magasabb lehet.

Borítókép: Egy orosz harckocsi roncsa az elszáradt napraforgómezőn. (Fotó: AP/Efrem Lukatsky)