Miniszterelnöki babérokra tör a „lengyel Karácsony Gergely”

Rafal Trzaskowski, Varsó ellenzéki, liberális főpolgármestere 50 évével fiatal politikusnak számít, akinek életkora, tervei és ambíciói alapján reális esélyei vannak arra, hogy akár országos vezető váljon belőle, és a fővárosban megvalósított, vitatott elképzeléseit egész Lengyelországra kiterjessze – írja a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap.

POLAND-POLITICS Rafal Trzaskowski in Warsaw, Poland on May 20, 2022 (Photo by Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto) (Photo by Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: MATEUSZ WLODARCZYK

Az IBRIS közvélemény-kutató intézet, az Onet.pl portál megrendelésére készült, a politikusok iránti közbizalmat szondázó novemberi felmérésében Rafal Trzaskowski 42 százalékkal az első helyen végzett, de még jobb eredményt, 46 százalékot ért el szeptemberben. Októberben az állami CBOS intézet közvélemény-kutatásán Andrzej Duda államfő után, 10 százalékponttal lemaradva a második helyre került (41 százalék). Valamennyi felmérésben messze túlszárnyalja főnökét, Donald Tusk volt miniszterelnököt, a fő ellenzéki erő, a liberális Polgári Platform (PO) elnökét, aki a bizalmi rangsor másik végén tanyázik.

Trzaskowski a 2020-as elnökválasztás második fordulójában ellenzéki jelöltként mindössze két százalékponttal, 400 ezer szavazattal kapott kevesebbet, mint a második hivatali időszakért ringbe szálló konzervatív államfő, Andrzej Duda. Amikor Tusk, az Európai Tanács, majd az Európai Néppárt korábbi elnöke 2021-ben visszatért a lengyel belpolitikai színtérre, Trzaskowskinak csökkentek ugyan az esélyei az országos politikában, de még vannak adujai. Az egyik ilyen az általa kezdeményezett, a fiatalokat megcélzó Jövő Lengyelországa Campus (CPP) rendezvénysorozat.

Trzaskowski politikai pályafutását a 2009-es európai parlamenti választáson elnyert mandátumával kezdte, 2013-tól Tusk kormányában közigazgatásért és digitalizációért felelős miniszter, majd európai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes volt. 2018-ban az ellenzéki liberális pártszövetség, a Polgári Koalíció jelöltjeként választották meg Varsó főpolgármesterének. 2019 decemberében Karácsony Gergely budapesti, Matús Vallo pozsonyi és Zdenek Hrib prágai főpolgármesterekkel együtt megalakította a Szabad Városok Szövetségét, és azóta is több közös kezdeményezésben vett részt velük.

Főpolgármesteri tevékenysége több szempontból is kérdőjeleket vet fel. Első az autósok ellen indított „hadjárata”. Ennek részei a forgalmas útvonalakon kialakított buszsávok.

A Varsó déli elővárosaiból a főváros központjába vezető Pulawskán például a gépkocsiforgalom számára fenntartott három sáv a buszsáv miatt kettőre szűkült, aminek következtében állandósultak a dugók. A városvezetés a párhuzamosan megnyitott gyorsforgalmi útra hivatkozik, ám annak még csak egy szakasza készült el, ahol ugyanúgy araszolnak az autók. A buszsáv bevezetését nem előzte meg hatásvizsgálat, és az illetékesek a közfelháborodást azzal az ígérettel igyekeznek csillapítani, hogy idővel csak hétköznapokon és bizonyos órákban lesz kötelező, eltérően a jelenleg hétköznap és hétvégén egyaránt 24 órában érvényes rendtől, de határidőről nem beszélnek. A főpolgármester nemrég nyíltan beismerte, hogy célja az autós forgalom teljes kiszorítása a városközpontból, és ezt keresztülviszi, akár tetszik, akár nem. A buszsávok tekintetében londoni és New York-i példákra hivatkozott, csakhogy ott sokkal fejlettebb a közösségi közlekedés és mások a demográfiai viszonyok, a lakossági igények és az életstílus.

Az autósok elleni hadjárat részét képezik a főútvonalakon létesített gyalogosátkelők olyan helyeken, ahol aluljáró is van. Emellett nagy számban szüntettek meg parkolóhelyeket vagy alakítottak át merőleges parkolókat párhuzamosakká, így is csökkentve számukat.

A hatóságok találékonysága nem ismer határokat: a legújabb elképzelés szerint a főváros szinte valamennyi útján 30 kilométeres sebességkorlátozást vezetnének be.

Erről a tervről a lakosság csak online formában tájékozódhat, de még az ehhez szükséges információkat is nagyítóval kell keresni. A tervet ugyanúgy nem előzte meg hatásvizsgálat, mint a buszsávokét, illetve arra vonatkozóan sincsenek felmérések, hogy milyen következményekkel jár az üzleti életre vagy milyen hatással lesz a levegőszennyezésre, ha az autósok mégsem lesznek hajlandók letenni gépkocsijukat.

A Budapesten is ismert, forgalmas főútvonalakon létesített kerékpárutak, betonakadályok a lengyel fővárosban is közkeletűek. Ráadásul a varsói közlekedési vállalat élére az autósok kipróbált ellenfelét, a korábbi kerékpárügyi megbízottat nevezték ki. 

Trzaskowski január 25-én jelentette be az újabb megszorítást: 2024. július 1-jétől megtiltják a 18 évnél idősebb dízelüzemű és a 27 évnél öregebb benzines autók behajtását a központba. A tilalmat több szakaszban, fokozatosan vezetik be 2032-ig a Visztula mindkét oldalán, több kerületben. A szabályszegőket 500 zloty (jelenlegi árfolyamon 42 ezer forint) pénzbüntetéssel tervezik sújtani. 

Vannak a főpolgármesteri irányvonalnak más jelképes területei is. Ilyen a függetlenség napján (november 11.), a legnagyobb lengyel nemzeti ünnepen rendezett hagyományos felvonulás akadályozása.

1918-ban ezen a napon deklarálták Lengyelország függetlenségét a 123 éves felosztottság után. Az ünnepen hagyományosan tízezrek vonulnak fel a fővárosban és más városokban is, színpompás menetben. Méltóságteljes, vidám felvonulás ez, amelyen időnként feltűnnek szélsőséges elemek is, akik megpróbálnak zavart kelteni, de ez marginális jelenség. A varsói függetlenségi menetet tavaly már csak azért lehetett egyáltalán megtartani, mert a Veteránok és Üldözöttek Hivatalának főnöke határozatban állami ünneppé nyilvánította. Elképzelhető, hogy mi történt volna, ha Trzaskowskinak sikerül megakadályoznia a felvonulást, amelyre a tilalom ellenére minden bizonnyal tízezrek gyűltek volna össze. A főpolgármester utóbb arra hivatkozott, hogy a rendezvény a fővárosnak több mint 400 ezer zlotyba (33,1 millió forint) került.

De egyetlen más tömegrendezvény, benne az „egyenlőségfelvonulásnak” nevezett pride költségeit sem hozta szóba. Utóbbi felett még védnökséget is vállalt, és maga is részt vett rajta.

2019-ben egy „LGBT+ nyilatkozatot” is aláírt, amelyben megismételte választási ígéretét, hogy „Varsó mindenkié” lesz. De ez a jelek szerint például az autósokra és a nemzeti elkötelezettségű emberekre nem vonatkozik. 

Vajon milyen esélyei lennének Trzaskowskinak, ha indulna az őszi parlamenti választáson? Bár ez egyelőre csak hipotézis, Donald Tusknak egyelőre nem emiatt, hanem főleg azért főhet a feje, hogy ez idáig nem sikerült befolyása alá vonni a „demokratikus ellenzéknek” nevezett liberális oldal más pártjait. Ha a parlamenti választásokig az ellenzéknek nem sikerül legfeljebb két listát állítania, ezt a PO-n belül a pártelnök vereségeként értékelhetik, és arra a következtetésre juthatnak, hogy Trzaskowski (a jelenlegi PO-alelnök) vezetésével az ellenzék többi pártja elfogadhatóbbnak tartaná a szövetségkötést. Az sem zárható ki, hogy Trzaskowskit Tusknál kevésbé tapasztalt és rafinált politikusnak tartják, akit könnyebb kijátszani, mint a jelenlegi pártelnököt.

– Trzaskowskinak mindenesetre megvannak a tervei, az esélyei és az ambíciói is arra, hogy országos vezető politikussá váljon. Akkor pedig egész Lengyelországban olyan dolgok történnének, mint Varsóban. Ami a szabadság radikális korlátozását jelentené mindazok számára, akik nem a baloldali paradigma hívei – írta a lengyel hetilap.

Borítókép: Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester (Fotó: NurPhoto/AFP/Mateusz Wlodarczyk)