Nyugati fegyverlaboratórium lett Ukrajnából

Az ukrajnai háború egy éve alatt a Washington által vezetett szövetség példátlan katonai támogatást nyújtott Kijevnek, az elmúlt 12 hónapban ömlöttek a nyugati fegyverek Ukrajnába. A számtalan hadi eszköz közt jócskán akadnak olyan rendszerek, amelyeket élesben most használnak először. A háború dinamikájának alakulásával az ukrán haderő rendelkezésére bocsátott fegyverek jellege is megváltozott.

Joe Biden amerikai elnök hét eleji kijevi látogatásakor újabb 500 millió dolláros katonai támogatást jelentett be Ukrajnának. Ezzel az Egyesült Államok már több mint 45 milliárd dollár értékű hadi eszközt ajánlott fel háborúban álló szövetségesének, toronymagasan vezetve a sort a nyugati országok előtt. A második helyen jócskán lemaradva Nagy-Britannia áll, mintegy ötmilliárd dollárral, a harmadik helyet pedig – miután januárban a nemzetközi nyomásnak engedve felajánlotta Leopard 2 típusú harckocsijait Kijevnek – Berlin foglalja el. Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás összege így már 60 milliárd dollár fölött van, ilyen mértékű hozzájárulást ilyen rövid idő alatt háborúban álló ország harmadik államoktól még soha nem kapott.

S hogy mire is futja ennyi pénzből? A választ – egyes hadi eszközök esetében még csak elviekben, másoknál már gyakorlatban is – az ukrán frontvonalakon kell keresni. A nyugati katonai támogatásnak köszönhetően az ukrán hadsereg szinte mindegyik haderőneme jelentősen meg tudott erősödni,

az érkező fegyverek típusaikat tekintve pedig általában lekövetik a háború dinamikáját – tehát olyan hadi eszközökre tesznek szert, amelyekre bizonyos időszakokban szükségük van vagy szükségük lesz.

A háború első szakaszában a lassabban mozgó, nagyobb létszámú orosz hadoszlopok ellen könnyen mobilizálható, gyors reagálást elősegítő eszközök kellettek, és jól láthatóan a nyugati szövetségesek ki is elégítették ezeket az igényeket. Ekkor kaptak jelentős mennyiségű páncéltörő rakétákat, mint az amerikai fejlesztésű Javelin – amely olyannyira az ukrán ellenállás jelképévé vált, hogy akadtak olyanok, akik gyermeküknek is ezt a nevet adták –, vállról indítható légvédelmi rakétákat vagy éppen drónokat. Ezt követően, ahogy a háborús felek „beásták” magukat, egyre inkább a tüzérségé lett a főszerep. Ez jól látszott a fegyverszállítmányokon is: százával érkeztek a különböző önjáró lövegek, rakétatüzérségi rendszerek, mint például a szintén amerikai fejlesztésű ­HIMARS.

Jelenleg a tavaszi orosz offenzívára készülve harckocsikra van igény, ennek a nyugati országok az elmúlt hetekben eleget is tettek, ugyanakkor kétséges, hogy ezek időben és megfelelő mennyiségben el is jutnak a frontvonalakra.

Az ukrán kormány pedig már be is nyújtotta a következő kívánságlistát, amelynek első helyén a modern vadászgépek szerepelnek. Habár eleinte mindegyik nyugati vezető élből elutasította az erre irányuló kérést, a mostani nyilatkozatokból már az látszik, hogy kezdenek puhulni ez ügyben is.

 

A rengeteg kiadás ugyanakkor nem marad megtérítetlenül a nyugati országoknak: Ukrajna egyfajta laboratóriumként működik legmodernebb technológiáik és eszközeik tesztelésére. – Ezeket a hadi eszközöket még sosem használták két iparilag fejlett ország közötti háborúban, az ukrajnai konfliktus minden értelemben egy fegyverlabor – fogalmazott a CNN-nek egy amerikai tisztviselő. A HIMARS rendszer például kitűnően vizsgázott, hiszen kiemelkedő szerepe volt az ukránok sikereiben, az orosz parancsnoki állások, utánpótlásraktárak megsemmisítésekor, ellentétben pél­dául az amerikai Switchblade drónokkal, amelyek a vártnál alul teljesítettek. Ezek mellett számos, az ukránok által eszközölt taktikai újítást is feljegyezhettek a nyugati katonai elemzők és tanácsadók, amelyek segítségével felkészültebbek lehetnek, ha újból két fejlett állam közötti háborúra kerül sor.

Borítókép: A HIMARS rendszernek kiemelkedő szerepe volt az ukránok sikereiben. (Fotó: US Army)