Nyugati fegyverlaboratórium lett Ukrajnából

Az ukrajnai háború egy éve alatt a Washington által vezetett szövetség példátlan katonai támogatást nyújtott Kijevnek, az elmúlt 12 hónapban ömlöttek a nyugati fegyverek Ukrajnába. A számtalan hadi eszköz közt jócskán akadnak olyan rendszerek, amelyeket élesben most használnak először. A háború dinamikájának alakulásával az ukrán haderő rendelkezésére bocsátott fegyverek jellege is megváltozott.

S hogy mire is futja ennyi pénzből? A választ – egyes hadi eszközök esetében még csak elviekben, másoknál már gyakorlatban is – az ukrán frontvonalakon kell keresni. A nyugati katonai támogatásnak köszönhetően az ukrán hadsereg szinte mindegyik haderőneme jelentősen meg tudott erősödni,

az érkező fegyverek típusaikat tekintve pedig általában lekövetik a háború dinamikáját – tehát olyan hadi eszközökre tesznek szert, amelyekre bizonyos időszakokban szükségük van vagy szükségük lesz.

A háború első szakaszában a lassabban mozgó, nagyobb létszámú orosz hadoszlopok ellen könnyen mobilizálható, gyors reagálást elősegítő eszközök kellettek, és jól láthatóan a nyugati szövetségesek ki is elégítették ezeket az igényeket. Ekkor kaptak jelentős mennyiségű páncéltörő rakétákat, mint az amerikai fejlesztésű Javelin – amely olyannyira az ukrán ellenállás jelképévé vált, hogy akadtak olyanok, akik gyermeküknek is ezt a nevet adták –, vállról indítható légvédelmi rakétákat vagy éppen drónokat. Ezt követően, ahogy a háborús felek „beásták” magukat, egyre inkább a tüzérségé lett a főszerep. Ez jól látszott a fegyverszállítmányokon is: százával érkeztek a különböző önjáró lövegek, rakétatüzérségi rendszerek, mint például a szintén amerikai fejlesztésű ­HIMARS.

Jelenleg a tavaszi orosz offenzívára készülve harckocsikra van igény, ennek a nyugati országok az elmúlt hetekben eleget is tettek, ugyanakkor kétséges, hogy ezek időben és megfelelő mennyiségben el is jutnak a frontvonalakra.

Az ukrán kormány pedig már be is nyújtotta a következő kívánságlistát, amelynek első helyén a modern vadászgépek szerepelnek. Habár eleinte mindegyik nyugati vezető élből elutasította az erre irányuló kérést, a mostani nyilatkozatokból már az látszik, hogy kezdenek puhulni ez ügyben is.

 

A rengeteg kiadás ugyanakkor nem marad megtérítetlenül a nyugati országoknak: Ukrajna egyfajta laboratóriumként működik legmodernebb technológiáik és eszközeik tesztelésére. – Ezeket a hadi eszközöket még sosem használták két iparilag fejlett ország közötti háborúban, az ukrajnai konfliktus minden értelemben egy fegyverlabor – fogalmazott a CNN-nek egy amerikai tisztviselő. A HIMARS rendszer például kitűnően vizsgázott, hiszen kiemelkedő szerepe volt az ukránok sikereiben, az orosz parancsnoki állások, utánpótlásraktárak megsemmisítésekor, ellentétben pél­dául az amerikai Switchblade drónokkal, amelyek a vártnál alul teljesítettek. Ezek mellett számos, az ukránok által eszközölt taktikai újítást is feljegyezhettek a nyugati katonai elemzők és tanácsadók, amelyek segítségével felkészültebbek lehetnek, ha újból két fejlett állam közötti háborúra kerül sor.

Borítókép: A HIMARS rendszernek kiemelkedő szerepe volt az ukránok sikereiben. (Fotó: US Army)