Kaiser Ferenc: A hirtelen békekötés valószínűtlen
– Ez a borzalom vélhetően végigkíséri az egész évet. Mivel azonban az első világháborút idéző állásharc, illetve a mindkét fél által használt korszerű fegyverek megnehezítik a sikeres támadóműveleteket, ezért a tavaszi orosz offenzíva, majd az ukrán ellentámadás sikere sem valószínű. Abban bízom, hogy nyáron megkezdődhetnek a tűzszüneti tárgyalások, ám ezek sikere esetén is a konfliktus alacsony intenzitáson maradhat. Egy optimális, nem a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a harcok intenzitása azért csökkenhet, mert a felek belefáradtak a küzdelembe és felélték az erőforrásaikat. Noha ezen Moszkva általános mozgósítása változtathat, erre jelenleg nincsen hajlandóság az orosz elnök részéről.
Ukrajna mögött a Nyugat anyagi, politikai és fegyvertámogatási rendszere megmarad, Kijev számára a nagyobb kihívást a harcba fogható állomány adja.
Egy másik forgatókönyv szerint az eddigi intenzitással zajlik majd a konfliktus, az orosz erők több embert mozgósíthatnak, de az eddigi tapasztalatok alapján áttörést ekkor sem tudnak elérni. A felek hirtelen békekötése vagy az „elcsatolt”, meghódított területek maradéktalan ukrán visszaszerzése valószínűtlen.
Demkó Attila: Hiába a nagy nyugati támogatás
A felőrlő típusú konfliktus folytatására számítok. A kezdeményezés továbbra is az oroszok kezében van, még akkor is, ha az ukránok meg tudják majd indítani a régóta tervezett offenzívájukat akár a Krím irányába, akár valahol Luhanszk megyében. Sem ukrán, sem orosz részről nem számítok olyan nagy győzelemre, amely katonai úton vetne véget a háborúnak. Ha 2023-ban tűzszünet lesz – és diplomáciai úton folytatódik a konfliktus –, az a két fél kifáradása és nem egy átütő katonai győzelem miatt megy végbe. Arra ugyanis egyik fél sem képes, ám így nagymértékű vereségre sem, ami a küzdelem feladására kényszerítené őket. Ugyanakkor most az látszik, hogy az ukránok fáradhatnak el előbb, illetve a Nyugat nem tudja fenntartani azt a támogatást, amely egy éveken át tartó ukrán ellenálláshoz kellene – bár az ukránok Kijev védelménél, vagy a herszoni és harkivi győzelemnél okoztak meglepetést. Mégis,
a nyugati támogatás akár vadászgépekkel és harckocsikkal együtt sem tud akkora lenni, hogy megfordítsa a háború menetét. Oroszország erőforrásai nagyok, és nincs is egyedül.
Bármilyen tartós lezárásra jelenleg kevés az esély, ha mégis lesz, akkor az politikai alapon fagyasztja be a konfliktust.
Földi László: Sikeresen kettéválasztják Európát
Idén a konfliktus nem a fegyverek, hanem az eddigi következmények mentén terjed tovább, amely az európai életminőség romlásában mutatkozik majd meg.
Véleményem szerint az igazi összecsapás Oroszország és az Egyesült Államok között zajlik, célja pedig Európa kettéválasztása és a civilizáció átrendezése.
Noha ez a folyamat már korábban elkezdődött, 2023-ban lényegében lezárulhat, hiszen Oroszország gazdasági meggyengítése, negatív megítélése és elfordulása Európától sikeresnek mutatkozik. Mindezek mellett Európa elveszítette az olcsó energiához való hozzáférését, amely árdrágító hatással lesz az öreg kontinensen. Mindez a társadalom megszokott rendjében – főleg Nyugat-Európában – drasztikus változásokat hozhat, felemésztve a megtakarításokat és csökkentve az életszínvonalat. A 2023-as év súlyos, a konfliktus tekintetében kiterjedt időszakot hozhat el.
Orosz–ukrán háború 
