Ijesztő áradat – így élték meg a lengyelek a belarusz migránsválságot

A tavaly kitört orosz–ukrán háborút megelőzően a 2021 óta tartó lengyel–belarusz migrációs válság sokáig a nemzetközi sajtó érdeklődésének középpontjában állt. Az uniós szankciókra válaszul ugyanis Belarusz mesterségesen gerjesztett migrációs válsággal kívánta destabilizálni szomszédait, azaz Lettországot, Litvániát és Lengyelországot – a válság Lengyelországot érintette a legsúlyosabban. A Migrációkutató Intézet szakértői nemrégiben a Litvániával és Belarusszal határos Podláziai vajdaságban található Sokólka, valamint Kuznica lengyel településekre látogattak el, ahol tapasztalataikról kérdezték a helyieket.

Bruzgi, 2021. november 12. Az Európai Unióba igyekvő migránsok élelemosztásra várnak a lengyel határnál, a fehéroroszországi Grodno környékén, a bruzgi határátkelõ közelében 2021. november 12-én. A lengyel hatóságok becslése szerint 3-4 ezer migráns tartózkodik a fehérorosz-lengyel határ mentén, és a számuk folyamatosan gyarapodik. MTI/EPA Fotó: - Forrás: MTI/EPA

A sajtóban szinte napi szinten lehetett hallani a lengyel határőröket ért támadásokról, a Migrációkutató Intézet munkatársainak ezeket is alátámasztották beszélgetőpartnereik. Miklasz elmondta, a migránsok rátámadtak a határőrökre és gyakran saját gyermekeiket használták pajzsként. Hozzátette:

bár a belaruszok a migránsok közé vegyülve nem lépték át a határt, fel-feltűntek Lukasenka egyenruhásai a tömegben, ahova a feszültség fokozásának érdekében szivárogtak be.

Kutatásukban a szakértők arra is kitértek, hogy milyen volt a lakosság reakciója a Varsó által bevezetett rendkívüli állapotra. Kulikowska arról számolt be, hogy a migrációs válság kettészakította a helyi lakosságot: az egyik oldal szerint a határ védelme volt a prioritás, mások szerint pedig a menekültek megsegítése. Hozzátette: a sok katona, az óriási gépek és az átmeneti hangárok azonban éppen a lakosságban keltettek félelmet.

Állítólag több sokólkai polgár is „a II. világháborús gázkamrákra és marhavagonokra” asszociált a katonaság eszközeivel kapcsolatban – idézték a kutatók a polgármester asszonyt.

Miklasz pedig azt hangsúlyozta válaszában, hogy a helyiek nem tápláltak ellenséges érzelmeket a migránsokkal szemben, mégis ijesztő volt számukra az érkezésük és több incidensre is sor került a migránsok és a helyi lakosság között: „egy esetben egy érkező megvert egy kuznicai polgárt, de olyan is volt, hogy cipővel dobálták meg a helyi lakosság tagjait” – idézte fel a településvezető. Miklasz szerint a helyiek az egyenruhásokban bíztak, ugyanis határtelepülés lévén hozzászoktak már jelenlétükhöz, és szerintük jól végezték mindig munkájukat.

Miért alakult ki a lengyel–belarusz migrációs válság?

A Migrációkutató Intézet szemléjében emlékeztetett arra, mi vezetett a lengyel–belarusz migrációs válsághoz. 2021. május 23-án Belarusz szándékosan eltérítette a Ryanair légitársaság Görögországból Litvániába tartó 4978-as járatát. Miután a gép útját megszakítva leszállt a belarusz fővárosban, a minszki hatóságok két belarusz nemzetiségű ellenzéki aktivistát leszállíttattak és őrizetbe vettek, noha ők nem akartak az ország területére lépni.

Az ügyre Brüsszel úgy reagált, hogy a jogsérelmekkel összhangban szankciókat vezetett be az Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök vezette országgal szemben, melyre Minszk válaszul migrációs válságot gerjesztve próbál nyomást gyakorolni az Európai Unióra.

Borítókép: Az Európai Unióba igyekvő migránsok élelemosztásra várnak a lengyel határnál, a belarusz Grodno környékén, a bruzgi határátkelő közelében 2021. november 12-én (Fotó: MTI/EPA)