Európa jövőjének legfontosabb kérdései és az orosz–ukrán háború állt Orbán Viktor és Emmanuel Macron hétfő esti csúcstalálkozójának a középpontjában – értesült a Magyar Nemzet. Lapunk úgy tudja,
a magyar kormányfő és a francia elnök a kétoldalú megbeszélésen egyetértett abban, hogy a fegyveres konfliktusban mihamarabbi békére van szükség.
A tárgyalásokon a két vezető egyetértett továbbá abban is, hogy Európát nem Brüsszelből kell irányítani, hanem a tagállamok szuverenitását kell megerősíteni. Hivatalos francia közlések szerint a találkozón az aktuális európai kérdéseket vitatták meg a felek, így az orosz–ukrán háború és Ukrajna támogatása, az európai versenyképesség megerősítése, energiabiztonsági kérdések és az európai védelmi ipar fejlesztése is napirenden volt.
A hétfői volt egyébként a harmadik hivatalos találkozó a két politikus között, először 2019-ben folytattak kétoldalú tárgyalásokat, akkor szintén Párizsban.
Thibaud Gibelin, a Mathias Corvinus Collegium francia származású vendégoktatója lapunknak a találkozóval kapcsolatban elmondta: Orbán Viktor hosszú ideje következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a háborús konfliktusnak győztesei nem, csak vesztesei lehetnek, ezért az egyetlen megoldás, ha azonnali tűzszünet lép életbe, az egymással harcoló felek pedig béketárgyalások útján rendezik a nézetkülönbségeket. Noha Macron is a mihamarabbi béke elérését tekinti kitűzendő célnak, a francia elnök által képviselt álláspont szerint a háború utáni békét az ukrán győzelem teremtheti meg.
A francia származású kutató szerint az atomenergia kérdése és a közös európai védelmi erőfeszítések előmozdítása szintén napirenden volt Orbán Viktor és Emmanuel Macron között. „A paksi atomerőmű lelkének számító irányítástechnikai rendszert például egy francia–német konzorcium gyártja, a francia Framatome-nak köszönhetően pedig tovább növekszik a francia szerepvállalás Magyarország történetének egyik legjelentősebb beruházásában.
Macronnak Franciaország az első
Bár Emmanuel Macron és Orbán Viktor retorikailag jellemzően az európai küzdőtér két ellentétes pólusába pozicionálja magát, a nagypolitikába 2017-ben belépő francia államfő és a magyar miniszterelnök politikájában szembetűnően sok hasonlóság is található.
Macron már a 2017-es megválasztása előtti kampányában is az európai értékek védelmezőjeként tűnt fel az európai nagypolitikában, az akkor még csak 39 éves francia politikus ugyanakkor azt is hamar egyértelművé tette, hogy az Európai Unió sürgősen reformokra szorul. – A választás során folyamatosan védtem Európát, mert úgy érzem, az rendkívül fontos a franciák és hazánknak a globalizációban beöltött helye szempontjából. Azonban szembe kell néznünk a helyzettel, és hallgatnunk kell az emberekre, akik ma rettentő mérgesek és türelmetlenek az EU-val szemben – fogalmazott akkor a brit BBC-nek adott interjúban. Az államfői poszton a tavalyi elnökválasztáson újrázó államfő egyébként elnökválasztási programjában is hangsúlyozta:
újraválasztása esetén Franciaország önellátóbb országgá tétele kulcsfontosságú célkitűzés.
Macron retorikájának egyébként régóta visszatérő eleme a stratégiai autonómia és az európai szuverenitás is, amely az Egyesült Államoktól való különutasságra utalva már Charles de Gaulle és François Mitterrand alatt is a francia külpolitika sarokköve volt, a francia elnök legutóbbi kampányában azonban már a népszuverenitás visszatérését ígérte választóinak.
Putyinnal is régóta törekszik a párbeszédre
Macron évek óta komoly béketeremtő szerepet vállalt az orosz–ukrán konfliktusban, ezzel pedik sikerült már kiváltania Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő haragját is, aki korábban élesen kikelt a francia elnök ellen, amiért az hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Macron Putyinhoz való hozzáállása azonban egyáltalán nem újkeletű, sőt: a francia elnök évek óta azt hangoztatja, hogy az Európai Uniónak fel kell hagyni Oroszország diplomáciai elszigetelésével, s nyitni kell Moszkva felé. Macron egyébként – Angela Merkel akkori kancellárral karöltve – már a 2021-es EU-csúcson is EU–Oroszország csúcstalálkozót sürgetett, igaz, a kísérlet kudarcba fulladt, mégpedig elsősorban a balti államok és Lengyelország éles tiltakozása miatt.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Emmanuel Macron francia köztársasági elnök (balra) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt az Élysée-palota udvarán 2023. március 13-án (Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
