Európa jövőjének legfontosabb kérdései és az orosz–ukrán háború állt Orbán Viktor és Emmanuel Macron hétfő esti csúcstalálkozójának a középpontjában – értesült a Magyar Nemzet. Lapunk úgy tudja,
a magyar kormányfő és a francia elnök a kétoldalú megbeszélésen egyetértett abban, hogy a fegyveres konfliktusban mihamarabbi békére van szükség.
A tárgyalásokon a két vezető egyetértett továbbá abban is, hogy Európát nem Brüsszelből kell irányítani, hanem a tagállamok szuverenitását kell megerősíteni. Hivatalos francia közlések szerint a találkozón az aktuális európai kérdéseket vitatták meg a felek, így az orosz–ukrán háború és Ukrajna támogatása, az európai versenyképesség megerősítése, energiabiztonsági kérdések és az európai védelmi ipar fejlesztése is napirenden volt.
A hétfői volt egyébként a harmadik hivatalos találkozó a két politikus között, először 2019-ben folytattak kétoldalú tárgyalásokat, akkor szintén Párizsban.
Thibaud Gibelin, a Mathias Corvinus Collegium francia származású vendégoktatója lapunknak a találkozóval kapcsolatban elmondta: Orbán Viktor hosszú ideje következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a háborús konfliktusnak győztesei nem, csak vesztesei lehetnek, ezért az egyetlen megoldás, ha azonnali tűzszünet lép életbe, az egymással harcoló felek pedig béketárgyalások útján rendezik a nézetkülönbségeket. Noha Macron is a mihamarabbi béke elérését tekinti kitűzendő célnak, a francia elnök által képviselt álláspont szerint a háború utáni békét az ukrán győzelem teremtheti meg.
A francia származású kutató szerint az atomenergia kérdése és a közös európai védelmi erőfeszítések előmozdítása szintén napirenden volt Orbán Viktor és Emmanuel Macron között. „A paksi atomerőmű lelkének számító irányítástechnikai rendszert például egy francia–német konzorcium gyártja, a francia Framatome-nak köszönhetően pedig tovább növekszik a francia szerepvállalás Magyarország történetének egyik legjelentősebb beruházásában.
Macronnak Franciaország az első
Bár Emmanuel Macron és Orbán Viktor retorikailag jellemzően az európai küzdőtér két ellentétes pólusába pozicionálja magát, a nagypolitikába 2017-ben belépő francia államfő és a magyar miniszterelnök politikájában szembetűnően sok hasonlóság is található.