Tárgyalóasztalhoz ül az amerikai, az orosz és a kínai külügyminiszter

A G20-ak találkozójának fontos témája lesz a háború, de az álláspontok nem fognak közelíteni egymáshoz.

Taskent, 2023. március 1. Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a taskenti Hyatt Regency szállodában 2023. március elsején. MTI/AP/Pool/AFP/Olivier Douliery Fotó: Olivier Douliery

– Ha Oroszország valóban komoly diplomáciai erőfeszítéseket tenne háborújának lezárására, mi lennénk az elsők, akik nyitnánk feléje, de semmi jel nem mutat erre – fogalmazott szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter megismételve az amerikai álláspontot, miszerint az Egyesült Államok mindaddig támogatni fogja fegyverekkel Ukrajnát, amíg Oroszország nem áll le a háborúval. Blinken leszögezte: a G20-ak találkozójának margóján nem kíván találkozni orosz és kínai hivatali partnereivel. Blinken és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly januárban, néhány héttel az ukrajnai háború kezdete előtt egyeztetett utoljára személyesen.

Blinken ráadásul a közép-ázsiai térségben tett minapi látogatása során azzal riogatta a térség államait:

ha egy hatalmas ország megpróbálja erővel eltörölni egy szuverén szomszédját, akkor mi tartja vissza attól, hogy ezt másokkal is megtegye. 

Blinken Kínát sem kímélte, amely a napokban tizenkét pontos béketervvel állt elő az ukrajnai háború lezárására vonatkozóan. Mint fogalmazott: „ha Kína komolyan gondolná (a béketervet), a tavalyi évet arra használta volna fel, hogy Ukrajna szuverenitásának a helyreállításán dolgozik. Persze ennek az ellenkezőjét tette. Kína nem hirdetheti egyszerre a békét és önthet olajat a Vlagyimir Putyin orosz elnök által gyújtott tűzre.” Blinken azzal is megvádolta Pekinget, hogy „halálos jellegű támogatást”, vagyis fegyvereket nyújtana Oroszország részére.

Szergej Lavrov közben arról beszélt, hogy Moszkvának

sikerült meghiúsítania a kollektív Nyugat azon terveit, amelyek Oroszország elszigetelésére, sőt feldarabolására irányulnak, és a nemzetközi közösség túlnyomó többségével való növekvő együttműködést is sikerült biztosítanunk. Ezt most már világtöbbségnek nevezzük.

A külügyminiszter a világtöbbséghez egyebek között Kínát és Indiát, valamit a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Független Államok Közössége, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a BRICS csoport tagjait sorolta. Elmondta, hogy az utóbbi két szervezetbe több mint húsz ország kérte felvételét.

Szergej Lavrov orosz és Mauro Vieira brazil külügyminiszter kétoldalú találkozója a G20 újdelhi külügyminiszteri értekezletének keretében 2023. március 1-jén. (Fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata)

Mindeközben Narendra Modi indiai miniszterelnök a G20-találkozót megelőző videóüzenetében közölte, hogy a résztvevők mély globális megosztottság idején találkoznak, de „nem szabad hagynunk, hogy azok a kérdések, amelyeket nem tudunk közösen megoldani, útjába álljanak azoknak, amelyeket meg tudunk oldani”. Utalt az élelmiszer-, energia- és műtrágyabiztonsággal kapcsolatos kérdésekre.

India, amely a G20-as csoport soros elnöke, korábban elutasította, hogy Oroszországot hibáztassa a háborúért, és diplomáciai megoldást keresett, miközben jelentősen növelte az orosz olajvásárlásait. A külügyminiszterek találkozója napokkal a G20-ak pénzügyi vezetőinek találkozója után zajlik, amelyet szintén a háború kérdése uralt. Az a találkozó azzal ért véget, hogy India közös közlemény helyett egy „elnöki összefoglalót és eredménydokumentumot” adott ki, mert a csoport nem jutott konszenzusra Oroszország elítélésében.

Borítókép: Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a taskenti Hyatt Regency szállodában 2023. március elsején (Fotó: MTI/AP/Pool/AFP/Olivier Douliery)