Nem irodalmi túlzás az a félelem, amely mindannyiunkban ott munkál, hogy a háború további kiterjedése előbb-utóbb valamilyen típusú atomfegyver bevonásával is járhat, tehát ha világháború lesz, akkor atomháború lesz, és a Jóisten mentsen meg bennünket ettől − fogalmazott Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában. Az elmúlt hetekben rengeteg olyan esemény történt az ukrajnai konfliktus körül, amelyek indokolttá teszik egy esetleges nukleáris háború kirobbanásától való félelmet.
Orosz atomfegyverek Belaruszban
Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba − jelentette be még március végén Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök szavai szerint a fegyvereknek helyet adó létesítményeket július elsejéig húzzák fel, majd hozzátette, a töltetek bevetése és ellenőrzése felett továbbra is Moszkva rendelkezik majd. Putyin indoklásában aláhúzta, az Egyesült Államok évtizedek óta folytatja a gyakorlatot, miszerint európai szövetségeseinek területére telepít atomtöltetek hordozására alkalmas rakétákat és más hadi eszközöket. Azóta az is kiderült, hogy az orosz taktikai nukleáris fegyvereket a belarusz−lengyel határon fogják tárolni − azaz Washington egyik legelkötelezettebb európai partnerének közvetlen szomszédságában.
Ez veszélyes játék, amit nagyon komolyan kell venni, mindenképpen eszkalációs veszéllyel járhat
− fogalmazott korábban lapunk megkeresésére Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez az üzenet nem Ukrajnának, hanem a nyugati országoknak szól, célja pedig világos: ezeknek az államoknak tudniuk kell, hogy Oroszország még mindig erős, és hajlandó akár a Nyugatot is veszélyeztetni.
Mekkora az orosz nukleáris arzenál?
A világon összesen körülbelül 13 ezer atomtöltet van különböző hatalmak birtokában, amelyből nagyjából tízezer az, ami alkalomadtán felhasználható. Ezeknek kilencven százalékát az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja, utóbbi több mint hatezerrel, előbbi ennél kicsit kevesebbel, körülbelül ötezerhatszázzal rendelkezik.
Az atomtöltetek típusánál megkülönböztetünk stratégiai és nem stratégiai, azaz taktikai fegyvereket.
A stratégiai töltetek a klasszikus értelemben vett atombombák, amelyek egész városokat képesek elpusztítani, ezzel szemben a taktikai robbanófejek csak helyben, valamely katonai célpont megsemmisítésére alkalmasak.
Ezek hatékonysága méretüktől, földfelszínen vagy földfelszín felett való bevetésüktől függően változhat. Oroszországnak körülbelül kétezer taktikai atomtöltet áll rendelkezésére, amelyeket például az ukrajnai háború során előszeretettel alkalmazott Iszkander rakétarendszerek segítségével tudnak eljuttatni a célba. Ezzel szemben csak Európában mintegy száz nem stratégiai amerikai robbanófej található, azonban Washington jóval elmarad Moszkva mögött, otthoni nukleáris arzenáljából körülbelül 230 a taktikai atomtöltet.
Hogy mekkora pusztítást tudnak okozni ezek a fegyverek? Egy tavaly augusztusi tanulmány szerint a világ nukleáris arzenálja mindössze három százalékának bevetésével végbemenő konfliktus a Föld népességének egyharmadával végezne két év leforgása alatt. A Washington Post amerikai lap tavaly októberi cikke szerint egy átlagos taktikai atomfegyver bevetése hasonló mértékű pusztítást okozna, mint a Hirosimánál és Nagaszakinál ledobott atombombák. A leggyengébb nukleáris bomba a 2020-as bejrúti kikötői robbantással egyenlő robbanóerővel rendelkezik − írta a lap. A nukleáris robbanást követő hőhullám és lökéshullám mellett ugyanakkor figyelembe kell venni a hosszú távú sugárzást is, amely csak még pusztítóbbá teszi a rettegett fegyvereket.
Nukleáris háborút kockáztat a brit fegyverszállítmány
Márciusban egy brit parlamenti képviselő kérdésére adott kormányzati válaszból derült ki, hogy London a Challenger 2 típusú harckocsik mellett szegényített uránmagos lőszereket is biztosít az ukrán haderő számára. A szegényített urán rendkívül sűrű anyag, így az ilyen magvakkal ellátott lőszerek kiváló páncéltörő képességekkel rendelkeznek.
E fegyverek radioaktivitása, magas toxicitása és rákkeltő hatása jól ismert. A szegényített urán alkalmazásának következményei közé tartozik a rákos megbetegedések számának növekedése a lakosság körében és hatalmas környezeti károk az ukrán területen, ahol a fegyvereket használják. Mindezekről a szerbiai és iraki civilek tudnak mesélni, akik még mindig érzik az ilyen akciók hatásait. Maga Nagy-Britannia vezetése, amely közvetlenül részt vett ezekben a konfliktusokban, aligha felejtette el ezt
− reagált a londoni orosz nagykövetség a hírre. A lövedékek Ukrajnának történő átadására vonatkozó tervek a konfliktus további eszkalálódásának kockázatával járó lépés − húzták alá.
A Nyugat elhatározta, hogy nem szavakban, hanem tettekben harcol Oroszországgal az utolsó ukránig. Ha a kollektív Nyugat nukleáris komponensű fegyvereket kezd használni, Moszkva kénytelen lesz reagálni
− jelentette ki Vlagyimir Putyin.
A brit védelmi minisztérium közleménye szerint a szegényített urániumtartalmú páncéltörő lövedékeknek az orosz vezetők kijelentéseivel ellentétben semmi közük a nukleáris fegyverekhez.
Borítókép: Amerikai nukleáris teszt Nevadában (Fotó: National Nuclear Security Administration/Nevada Field Office)
