Az időjárás a legnagyobb ellenség

Az elmúlt hónapokban jelentős változás nem történt a frontvonalakon, a meghatározó harcok még mindig a Donbasz térségében zajlanak. Nagyobb offenzívára az időjárási viszonyok javulásával, valamint − ukrán részről − a nyugati hadi eszközök megérkezésével lehet számítani. A Belaruszba telepített orosz taktikai atomfegyverek inkább a nyugati országoknak, mintsem Ukrajnának szólnak, ugyanakkor eszkalációs veszélyt rejthetnek magukban.

Bahmut, 2023. március 27. Ukrán katonák orosz állásokat lõnek a donyecki régióban fekvõ, ostromgyûrûben lévõ Bahmutban 2023. március 25-én. Bahmutot az ukrán védelmi erõk tartják ellenõrzésük alatt, míg az orosz egységek erõiket a környezõ települések irányában történõ támadó mûveletek végrehajtására összpontosítják. MTI/AP/Libkos Fotó: Libkos

Jelentős változások az elmúlt hónapokban nem történtek, az oroszok célja még mindig a két kelet-ukrajnai megye, a Donbasz térség elfoglalása − magyarázta lapunk megkeresésére Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértő elmondta, jelenleg a szemben álló felek legnagyobb ellensége az időjárás: a raszputyica, a tavaszi olvadás beköszöntével az utak a harckocsik és más járművek számára szinte járhatatlanná váltak. 

A legnagyobb harcok még mindig Bahmut, valamint egyes jelentések szerint az attól mintegy kilencven kilométerre fekvő Avdijivka városában zajlanak. 

Bahmut hosszú hónapok óta ostrom alatt áll, az oroszok több ízben beszámoltak már bizonyos részeinek elfoglalásáról, azonban úgy tűnik, a védők még mindig kitartanak. 

Amíg a szárazföldön nem lehet jelentősebb offenzívát indítani, addig Moszkva rakéta- és dróncsapásokkal próbálja megtörni az ukrán védelmet. − Körülbelül tíznaponta, kéthetente hajtanak végre nagyobb volumenű légicsapásokat, amik az utóbbi időben inkább dróntámadásokba mentek át. Ez arra enged következtetni, hogy az oroszok fogytán lehetnek rakétákból − vélekedett a szakértő. Hozzátette, hatékonyságban nincs nagy különbség, hiszen a drónokkal is komoly eredményeket lehet elérni.

Ukrán ellentámadás − de mikor?

Az elmúlt hónapokban a világsajtóban rengeteget lehetett olvasni egy esetleges tavaszi ukrán ellentámadásról. − Az ukrán csapatok hamarosan ellentámadásba kezdenek, mivel Oroszország offenzívája megtorpanni látszik – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka még múlt hét pénteken. Ez ugyanakkor még több ok miatt sem tűnik valószínűnek. 

Kis-Benedek József szerint az ukrán ellenoffenzívának két előfeltétele van: az egyik a már említett időjárási viszonyok javulása, a másik pedig az, hogy minél több nyugati hadi eszközt szállítsanak a frontra. 

Az első „fecskék” már meg is érkeztek, Olaf Scholz német kancellár éppen tegnap jelentette be, hogy ígéretéhez hűen Berlin leszállított 18 darab Leopard 2A6 típusú harckocsit szövetségesének. − Ez ahhoz elegendő, hogy létrehozzák azokat a vegyes − keleti és nyugati hadi technológiával, hadi eszközökkel rendelkező − harccsoportokat, melyeket majd egy esetleges nagyobb küzdelem során be tudnak vetni − mutatott rá a szakértő. Hangsúlyozta, jelenleg ennek ellenére az orosz oldalon hatalmas a túlerő. 

Mindkét fél részéről májusban vagy júniusban lehet számítani nagyobb offenzívára, ezek pedig nem biztos, hogy kizárólag egy területen fognak végbemenni

− vélekedett. 

Veszélyes játék

Nagy port vert fel a hétvégén Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentése, miszerint Moszkva taktikai atomfegyvereket telepít szövetségese, Belarusz területére. 

Ez veszélyes játék, amit nagyon komolyan kell venni, mindenképpen eszkalációs veszéllyel járhat

− figyelmeztetett Kis-Benedek József. A szakértő szerint ezzel Moszkva nem elsősorban Ukrajnának, hanem a nyugati országoknak, leginkább a Belarusszal szomszédos államoknak − így Lengyelországnak és a balti országoknak − akart üzenni. Üzenete pedig világos: Oroszország még mindig erős, és hajlandó akár a Nyugatot is veszélyeztetni. A taktikai atomfegyverek bevetésének esélye ugyanakkor kicsi, Ukrajnában történő alkalmazásuk esélye pedig a nullához közelít. 

Arra nem látok esélyt, hogy például Kijevben vagy Nyugat-Ukrajnában vessék be ezeket, annak nagyon súlyos következményei lennének. A nemrégiben Oroszországhoz csatolt területek közelében húzódó frontvonalakon pedig egyenesen értelmetlen lenne, hiszen a taktikai atomfegyverek tartós pusztítást okoznának az adott térségekben

− zárta szavait a szakértő. 

Borítókép: Ukrán katonák orosz állásokat lőnek a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 25-én (Fotó: MTI/AP/Libkos)