A brüsszeliták jóváhagyásával zsarolhatja Magyarországot az ukrán elnök

A lapunknak nyilatkozó elemző szerint megdöbbentő az ukrán vezetés hozzáállása.

Brüsszel, 2023. február 9. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel és az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel tartott sajtóértekezleten az Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának elsõ napi ülésén 2023. február 9-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

– Az ukrán vezetés napokban tett lépései megdöbbentők mindazok fényében, hogy Ukrajna az Európai Unió és a NATO tagja szeretne lenni, amihez Magyarország támogatása is kellene – jelentette ki lapunknak Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől azt az üzenetet kapták az ukránok, hogy „nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítást Magyarország felé”. 

Deák Dániel felidézte, hogy különösen meglepő Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a brüsszeli politikusok közömbössége, ők ugyanis úgy tesznek, mintha nem is hallottak volna a dologról. 

Vélhetően azonban az ukránok az uniós politikusok jóváhagyásával teszik mindezt, ugyanis az ukrán vezetés egyértelművé tette, hogy Ursula von der Leyen engedélyezte számukra a Barátság kőolajvezeték elzárását.

– szögezte le a szakértő, aki szerint az ukránok célja végső soron az orosz kőolaj vásárlásának ellehetetlenítése, miután nem sikerült Magyarországot rákényszeríteni az olajembargó támogatására.

A magyar kormány a napokban történt ellenséges lépésekre reagálva közölte, hogy nem támogatja az európai békekeretből újabb félmilliárd euró elkülönítését az ukrajnai fegyverszállításokra, amíg az OTP ezen a bizonyos listán szerepel Ukrajnában, és ugyanez a helyzet a szankciókkal is, amelyek újabb, nyilvánvalóan gazdasági áldozatvállalást jelentenének Európa számára.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a magyar kormány döntése egy teljesen magától értetődő lépés, hiszen felvetődik a kérdés: miért várhatná el Ukrajna, hogy Magyarország további áldozatokat hozzon, ha ilyen ellenséges lépéseket kap cserébe?

A Barátság kőolajvezeték ügyében történtek „kimerítik az állami terrorizmus fogalmát” – erről már Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő beszélt a lapunknak adott interjújában. Hozzátette: az Európai Unió nagyon rossz lépést tett azzal, hogy nem emeltek szót az ukrán vezetés ellen, amikor lényegében egy NATO- és EU-tagországot fenyegettek meg azzal, hogy valami történhet a kőolajvezetékkel.

Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélt arról, hogy fel kellene robbantani az Oroszországból, Ukrajnán át Európába áramló Barátság kőolajvezetéket, amely hazánk kőolajellátása szempontjából stratégiai jelentőségű. Az ukrán elnök kijelentéséről, a The Washington Post amerikai napilap számolt be, titkos jelentésekre hivatkozva.

 

A szakértő szerint ez ahhoz hasonlító terroraktus, mint az Északi Áramlat ellen történt robbantás, vagy civilek ellen történő pokolgépes merénylet – utalt mások mellett Darja Dugina (egy orosz filozófus lánya) elleni robbantásra és más civilek elleni támadásokra. Mint kifejtette Kijev azokat az országokat tekinti barátjának, akik fegyvert és lőszert is szállítanak, azokat nem – és idetartozik Magyarország is –, amelyek csak humanitárius segélyekkel támogatják Ukrajnát. Spöttle szerint hazánk maximálisan megtesz mindent a segélyek területén – utalt a 1,5 millió befogadott ukrán menekültre, az óvodai és iskolai férőhelyek kialakítására, a munkahelyteremtésre, a gyógyszertámogatásokra vagy az Ukrajnába küldött generátorokra.

A biztonságpolitikai szakértő azt is felidézte, hogy Magyarország erőfeszítései ellenére sosem kapott köszönetet az ukránoktól. „Ukrajna nemhogy egy demokratikus rendszer felé sodródik, amely az alapkövetelménye az európai uniós felvételnek, hanem egy autokrata diktatúra felé, ahol vallási szervezeteket tiltanak be, és ahol csorbítják a kisebbségek jogait. Úgy látszik, Ukrajnának mindent szabad” – jelentette ki Georg Spöttle, aki szerint az uniónak át kellene gondolnia, hogy mennyire és mivel támogatja Kijevet, de inkább a béketárgyalások felé kellene terelnie Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, mintsem újabb fegyvereket adni neki.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel és az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel tartott sajtóértekezleten az Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának első napi ülésén 2023. február 9-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)