Legalább két olaj- és gázipari létesítményt vettek célba az éjszaka folyamán dróncsapások Nyugat-Oroszországban – írta helyi tisztviselők közleményére hivatkozva a Moscow Times független orosz hírportál. A támadások az ukrán határ közelében történtek.
Két nagy hatótávolságú drón támadott üzemanyag- és energiakomplexum objektumokat hajnali 3 óra körül
– mondta Vaszilij Anohin, a belarusz határhoz közeli Szmolenszki terület megbízott kormányzója. A támadásban személyi sérülés nem történt.
Csütörtökön ukrán kamikaze drón semmisített meg egy orosz megfigyelőállást a Herszon tartománybeli Nova Kahovka településen.
Az ilyen harceszközök használata mára már az ukrajnai háború mindkét oldalán bevett gyakorlat, a legnagyobb nyilvánosságot két héttel ezelőtt a Kreml kupolájába csapódó pilóta nélküli eszköz kapta. Moszkvát azóta is érte dróntámadás, de ezeket az orosz légvédelem semlegesítette.
Ukrajna a Forum on Arms Trade nevű szakportál összeállítása szerint eddig Ausztráliától, Törökországtól, az Egyesült Királyságtól, Lengyelországtól kapott drónokat, és még néhány további partnertől drónok észlelésére alkalmas megoldásokat.
Öngyilkos drónok: évtizedek óta bővülő lehetőségek tárháza
A kamikaze drónok olyan pilóta nélküli repülőgépek, melyek egy adott célpontra való rázuhanással semmisítik meg azt. Először az 1980-as években jelentek meg az ellenséges légvédelem föld-levegő rakétákat kilövő állásai semlegesítésére, és az 1990-es években számos haderőnél alkalmazták őket ebben a szerepkörben. A 2000-es évektől kezdődően további célokra is fejlesztették ezeket, a viszonylag nagy hatótávolságú csapásoktól és tűztámogatástól kezdve egészen a taktikai, nagyon rövid hatótávolságú, hátizsákban elférő harcászati rendszerekig.
Ezek az eszközök az ukrajnai háború kapcsán kaptak nagyobb figyelmet, mivel nehezen detektálhatóak és alacsony repülési magasságon bevethetők.
Ráadásul a létező legegyszerűbb formájukban könnyen megépíthetők és relatíve olcsók: az Iszlám Állam rendszeresen használt civil kiskereskedelmi forgalmazásban kapható, döntően fotózásra és videófelvételek készítésére használt drónokat, melyekre egyszerű ragasztószalaggal robbanóanyagot erősítettek. Érdekesség, hogy a DJI nevű kínai hobbidrónfejlesztő vállalat minduntalan magyarázkodni kényszerül az ilyen esetek nyilvánosságra kerülésekor.
A célzottan épített eszközök a repülési és irányítási képességek, a robbanófej mérete és kialakítása, valamint a célpontok felkutatására szolgáló fedélzeti érzékelők tekintetében jóval bonyolultabbak.
Néhány típusuk emberi kezelőt használ a célpontok felkutatására, míg mások képesek autonóm módon, emberi beavatkozás nélkül támadni – mesterséges intelligenciával vagy előre programozott útvonal mentén. Utóbbiaknál különösen nehéz dolga van az ellenséges légvédelemnek, mivel az előre programozott útvonal miatt nem történik rádiós kommunikáció, ami felfedné a radarokon a drón helyzetét.
Orosz–ukrán háború 
