Az elejéről kell kezdeni az aknamentesítést Nova Kahovkánál

Évtizedekbe is beletelhet amíg újra azonosítják az aknamezőket, melyek elsősorban a civileket veszélyeztetik.

KHERSON, UKRAINE - JUNE 6: A view of River Dnieper with incoming water after explosions at the Kakhovka hydropower plant caused floods in Kherson, Ukraine on June 6, 2023. Svitlana Horieva / Anadolu Agency (Photo by Svitlana Horieva / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP) Fotó: Anadolu Agency/ AFP

Több hónapnyi aknamentesítési munka veszett oda, miután a Nova Kahovka-i vízerőművet ért támadás következtében a gát átszakadt, hatalmas árvizet okozva. Erik Tollefsen, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság (ICRC) fegyverszennyezési egységének vezetője arra hívta fel a figyelmet, a gátrobbantás okozta árvíz után már nem fogják tudni megmondani, pontosan hol találhatók a taposóaknák, ami nemcsak a helyi lakosságra jelent súlyos veszélyt, de a dél-ukrajnai területekre érkező segítőkre is. A víz ugyanis nem hatástalanítja a robbanószerkezeteket, és akár évtizedekbe is beletelhet, amíg mindet újra megtalálják és hatástalanítják.

Az ICRC több hónapot töltött azzal, hogy segítse az ukrajnai aknamentesítési műveleteket, feltérképezze és megjelölje az aknamezőket, valamint képzést és felszerelést biztosítson a munkálatokhoz. Most mindezt elmosta az ár

– magyarázta Tollefsen.

The only way we will make a dent in the landmine crisis in Ukraine is by working together. Thank you @TheHALOTrust for the collaboration today. https://t.co/R1tg3VWiej

— Ryan Hendrickson (@tipofthespear42) June 6, 2023

Hozzátette: a gáttól lefelé, Herszon megyében több védelmi aknamezőt is létrehoztak az ukrán és az orosz csapatok, ám ezekről semmilyen információval nem rendelkeznek. Az aknamezők kialakítását ugyanis egyik fél sem jelentette be, és a Vöröskeresztnek arról sincs tudomása, hány robbanószerkezetet helyeztek el a térségben. „Csak azt tudjuk, hogy a számok hatalmasak” – közölte Tollefsen.

A taposóaknákat a talajban rejtik el a katonák, és csupán akkor lépnek életbe, ha nagy súlyt érzékelnek magukon. A legnagyobb veszélyt éppen ezért a civilekre jelentik, akik bármelyik óvatlan pillanatban ráléphetnek egy taposóaknára, amely azonnal működésbe lép.

A katonai eszközök fejlődése azonban nemcsak a támadófegyvereket érinti: nemrégiben egy olyan drónt mutattak be, amely egy nap alatt akkora területen képes feltérképezni a taposóaknákat, mint egy aknamentesítő kutya hat hónap alatt. A drónt ezidáig csak Jordániában tesztelték, ám a Vöröskereszt abban bízik, hogy hamarosan élesben is bevethetik a szíriai Aleppóban.

Az eszközre azonban Ukrajnának is nagy szüksége lenne, áprilisi adatok szerint mintegy 170 ezer négyzetkilométeren lehetnek taposóaknák az országban.

A kelet-ukrajnai Harkivi területen a több mint egy éve tartó háború alatt már robbanószerkezetekre figyelmeztető táblákat is telepítettek – itt azonosították ugyanis a legtöbb, több mint 55 ezer aknát. Az eszközök között volt például a pillangóra hasonlító PFM–1 típusú akna is, amely alakzata miatt különösen a gyermekekre veszélyes, akik játéknak hihetik. Ezt a típust egyébként Afganisztánban is alkalmazták korábban, ahol több gyermek nem élte túl a robbanásokat. Az aknák azonban Ukrajnában is szedik áldozataikat: vannak, akik a lábukat veszítették el, másoknak az életébe került, hogy ráléptek a robbanószerkezetre.

Ukrán katonák taposóaknákat hatástalanítanak Herszon környékén Fotó: Celestino Arce/AFP/NurPhoto

Noha szakértők szerint Ukrajnában van most a legtöbb taposóakna, a világ más területein is folynak aknamentesítési munkálatok, például Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségeben, ahol a második világháború, az indokínai háborúk, valamint a vietnámi háborúk után maradtak robbanóeszközök. 2022-es összesítés szerint a legtöbb áldozatot Szíriában, Jemenben és Irakban követelték a taposóaknák.

Borítókép: Áradás a Dnyeper folyón, miután a Nova Kahovka-i vízerőmű elleni támadás során átszakadt a gát (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Svitlana Horieva)