− Az elmúlt időszakban az amerikai−kínai viszony kapcsán a nyugati médiában egyre többször kerül elő az „új hidegháború” kifejezés. Mi Kína álláspontja ezzel kapcsolatban?
− A kínai felfogás szerint jelenleg minden eddiginél fontosabb a globalizáció folytatása, az eddig kialakult gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fenntartása. Nem szabad újra egy, a hidegháborúhoz hasonló helyzetbe sodródni, ezzel nem értünk egyet. Való igaz, hogy az Egyesült Államok a kínai és nyugati gazdasági kapcsolatok szétválasztására törekszik, a kínai technológiai fejlődés megfékezésének céljából. Ennek ellenére Kína továbbra is elkötelezett a nemzetközi világrend és a globális kormányzásban való részvétel mellett.
Ugyanakkor a jelenlegi nemzetközi rendszer reformokra szorul, demokratikusabbá, többek által hozzáférhetőbbé kellene tenni.
Peking tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányának fejezeteit, különös tekintettel a békés egymás mellett élésre. Felelős nagyhatalomként próbál minden országgal barátságos kapcsolatokat ápolni, emellett nyitott a multilaterális együttműködésekre a jobb globális partnerség előmozdításának érdekében.
− Ebből a megközelítésből szinte egyenesen következik, hogy Kína békítőként próbál meg fellépni az orosz-ukrán háborúban…
− Kína elkötelezett a békés megoldás mellett, legfőbb célja pedig, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a konfliktusban érintett feleket. Ennek előmozdítására nem régiben a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különleges megbízottja a térségbe utazott, hogy a háború által közvetlenül és közvetve érintett országok képviselőivel egyeztessen, információkat gyűjtsön. Tudjuk, hogy ez egy nagyon nehéz feladat, de a párbeszéd elősegítése és a tűzszünet elérése lebeg a szemünk előtt. Éppen ezért is hozta nyilvánosságra Peking februárban 12 pontból álló tervét azzal kapcsolatban, hogyan lehetne lezárni a háborút és hosszú távú, fenntartható békét elérni a térségben.
