„Az egyesült repülőgépipari vállalat (UAC) átadta az Orosz Légierőnek a Szu–34-es vadászbombázók újabb tételét. A vadászgépeket egy sor földi és repülési tesztnek vetették alá, és most átadásra kerültek az orosz védelmi minisztérium számára” – idézte a Military Watch Magazine katonai szakportál az UAC orosz állami többségi tulajdonában álló magán- és állami repülőgépgyártó vállalat közleményét.
Hozzátették:
A fejlesztésnek köszönhetően megnőtt a gépek harci képessége, ami lehetővé teszi fejlett levegő-levegő rakéták indítását, a szárazföldi és tengeri célpontok elleni csapásmérés hatótávolságának növelését, valamint a bombázások feltételeinek és pontosságának bővítését is.
Az UAC vezérigazgatója szerint a Szu–34-es újdonságai három különböző érzékelőhöz kötődnek, amelyek növelik a helyzetfelismerést, ezek:
egy UKR-RT keresőkapszula, egy UKR-OE kamerakapszula és egy UKR-RL integrált radar.
Az orosz fejlesztések ellenére a szakportál hozzáteszi, hogy ezek elmaradnak a kínai és amerikai módosításoktól.
A Military Watch Magazine hozzáteszi, hogy a Szu–34-esek felelősek a legtöbb mélységi bombázásért, illetve ez a legnagyobb hatótávolságú vadászbombázó a világon.
Az orosz légierő tavaly novemberben kapta a legutóbbi fejlesztési „csomagot”.
Azt nem tudni, hogy most hány darab gép leszállításáról van szó, ugyanis noha 2020-ban a minisztérium 76 darabot rendelt meg, a leszállítás vélhetően nem egy ütemben történik meg. Korábban évi 14 darabot szállított le az UAC, de a tavalyi háború kirobbanása óta megnövekedett a védelmi minisztérium igénye.
Az ukrán védelmi erőket azért „aggaszthatja” az orosz Szu–34-esek fejlesztése, mert eddig a vadászbombázókat sokszor csak gravitációs bombázásra használták, ami sebezhetővé tette a gépeket az ukrán légvédelemmel szemben.
Ez különösen a kézi, vállról indítható föld–levegő rakétarendszerekkel szemben valósult meg, amelyek nem bocsátanak ki radarjelzést, nem zavarhatók, és alacsonyabb magasságban különösen veszélyesnek bizonyultak.
