Rengeteg katonai segélynek veszik nyoma Ukrajnában

Amíg nagyon sokan az életükkel fizetnek a háborúért, akadnak olyanok is, akiknek ez jó üzlet.

Magyar Nemzet
2023. 06. 17. 19:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint hatszáz olyan esetet észleltek Ukrajnában, amikor a katonai segélyek nem jutottak el a frontra − szúrta ki a Kárpáti Igaz Szó (KISZó) kárpátaljai hetilap az ukrán védelmi minisztérium közleményét. Eszerint idén januártól májusig mintegy ötezer vizsgálatot folytattak le az ügyben az illetékes hatóságok és 653 esetben az egységek nem erősítették meg a segélyek átvételét. Ezek elsősorban páncéllemezek, éjjellátó eszközök, hőkamerák, drónok, gépjárművek és más hadi eszközök voltak − írta a lap. Az ukrán vámszolgálat több száz ügyben tett feljelentést, mivel felmerül a gyanúja, hogy egyesek meggazdagodhattak az ukrán haderőnek szánt segélyekből. 

„Miközben sokan, nagyon sokan az életükkel fizetnek ezért az eszement háborúért, akadnak olyanok is, akiknek ez jó üzlet” − írta a Facebookon Dunda György, a KISZó lapigazgatója ezzel kapcsolatban. Bejegyzésében egy másik, szorosan ide kapcsolódó ügyre is kitér: az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat nyomozása alapján a főügyészség hivatalosan is meggyanúsította Vjacseszlav Sapovalov korábbi védelmi miniszterhelyettest, valamint a szaktárca állami beszerzésekért felelős volt osztályvezetőjét, Bohdan Hmelnickijt. A megalapozott gyanú szerint Sapovalovék temérdek összeget tettek zsebre az adófizetők pénzéből. 

130 millió hrivnyáért vásároltak háromezer golyóálló mellényt egy külföldi cégtől, de kiderült: azontúl, hogy a védőfelszerelés silány minőségű, nem nyújt életmentő védelmet, a beszerzés valós piaci értéke alig 25 millió hrivnya, azaz majd hárommillió dolláros túlárazás történt

− írta. Emellett még kilencszázmillió hrivnya értékben vásároltak téli ruházatot a katonáknak, amiről később kiderült, használhatatlan a fronton − azaz közel 25 milliárd dollárt tapsoltak el. 

A humanitárius és katonai segélyek illetéktelen eltulajdonítása és értékesítése egyébként 2022. áprilisa óta bűncselekménynek számít Ukrajnában. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által aláírt jogszabály értelmében a humanitárius segélyek, a jótékonysági adományok vagy bármilyen más önzetlen felajánlás haszonszerzés vagy személyes gazdagodás céljából történő felhasználása három évtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Tisztviselők esetében ez akár hét évtől tíz évig terjedő börtönbüntetést jelent, valamint hivatali beosztásuk alóli három évre történő felfüggesztésére és vagyonelkobzásra is számíthatnak.

Emlékezetes annak a magyar származású, ausztrál állampolgárságú nőnek az esete, aki ellen idén januárban indítottak nyomozást az ukrán hatóságok, mert a gyanú szerint több millió dollárnyi külföldi adományt sikkasztott el. Emese Fajk még 2022-ben csatlakozott az ukrán Nemzetközi Légióhoz, ahol az egység kommunikációs igazgatója lett. Egy jelentés szerint a nő állhat több mint 2,5 millió dollárnyi (csaknem egymilliárd forint) egészségügyi szállítmány és adomány rejtélyes „eltűnése” mögött. Úgy tudják, a szállítmány októberben még biztosan befutott a kijevi központba, onnan azonban már sosem jutott el a frontra és a rászorulókhoz.

Borítókép: Ukrán katona Igla hordozható, infravörös irányítású rakétavetővel készül tüzelni a kelet-ukrajnai Harkivi területen húzódó orosz fronton 2022. augusztus 10-én hajnalban (Fotó: MTI/EPA/Vaszilij Zslobszkij)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.