Évtizedes a bevándorlás
– A közösségi média jelenléte erősítette a tüntetéseket, ellenben a húsz évvel korábbiakkal, amikor a tüntetők nem tudták így megszervezni magukat – fogalmazott Soós Eszter Petronella. A Franciaország-szakértő hozzátette, hogy ennélfogva az sem meglepő, hogy a francia kormány a közösségi oldalak szabályozásán gondolkodik.
Mint arra emlékeztetett, Emmanuel Macron francia államfő korábban a közösségi oldalak üzemeltetőit kérte a platformok moderálására, ezzel is meggátolva a tüntetések fokozódását. Hozzátette:
– A felmérések szerint a franciák többsége egyetért a közösségi oldalak blokkolásával.
Amikor a második világháború után a nyugat-európai ország elkezdett bevándorlóországgá válni, azt szükségesnek és kívánatosnak tartották – nem beszélve a korábbi gyarmatok felé mutatott „gesztusról” – mutatott rá a történelmi perspektívákra Soós Eszter Petronella. Azonban az 1980-as években már azt a kérdést feszegették a politikusok, hogy mihez kezdjenek a bevándorlással, annak fizikai és társadalmi aspektusával.
– A társadalom második és harmadik generációs bevándorló-hátterű lakosságának a körében ugyanis jellemzően nagyobb a munkanélküliség és a szegénység, mint az össztársadalom esetében – mondta a szakértő.
Egyesek a tüntetőkön nyerészkednek
–Az Egyesült Államok a rendszerszintű rasszizmusra, a bőrszínre, George Floyd halálára és az azt követő tüntetésekre a történelmi tapasztalatai miatt a rabszolgaság intézményén keresztül tekint – fogalmazott Gladden Pappin arra a kérdésre, hogy a jelenlegi franciaországi események milyen párhuzamot mutatnak az Egyesült Államokban a Black Lives Matter (BLM) mozgalom korábbi tüntetéseivel.
Szerinte noha alapvetően nem szabad az amerikai helyzetet mintának tekinteni a francia események magyarázatához, mégis vannak hasonló elemek.
Ugyanis 2020 nyarán az Egyesült Államokban a koronavírus miatt egy nehéz gazdasági helyzet alakult ki, amely hatványozottan érintette a társadalmi nehézségekkel már egyébként is küzdő közösségeket, mint a feketéket vagy a város szegényebb negyedeiben élőket – akárcsak Franciaországban a jelenlegi élelmiszerek áremelkedése és a fogyasztás drasztikus visszaesése.
Hozzátette: különböző politikai erők érdekeltek voltak a zavargások folytatásában, amelyből előnyöket is kovácsoltak maguknak, kihasználva ezzel a sebezhető kisebbségeket.
A tüntetések résztvevőiről Speidl Bianka elmondta, hogy „a reményvesztettek és elégedetlenek mellett a nyerészkedni vágyók is az utcára vonultak”. Mint kiemelte, a radikális tüntetőknek nincsenek konkrét céljaik, csak a rendszer elpusztítása.
A tüntetők támogatói mögött pedig iszlám csoportokat és olyan nem kormányzati szervezeteket (NGO) is említett, mint a baloldali Antifa-mozgalom.
Gladden Pappin is emlékeztetett arra, hogy maga Macron is hibáztatta azokat, akik a tüntetőkön akarnak nyerészkedni.
Félelem mindkét oldalon
– Komoly kulturális bizonytalanság uralkodik, de nemcsak a bevándorlók, a kisebbségek oldalán – akik látják, hogy nem fognak a francia középosztály színvonalán élni –, hanem a befogadó társadalom részéről is, amely a normái, szokásai és életének megváltozását látja
– fogalmazott Speidl Bianka. A Századvég vezető kutatója a meggyilkolt fiú ügyében rámutatott arra, hogy az intézkedő rendőr félelemből cselekedett, noha biztonságban kellett volna éreznie magát, hogy nyugodtan tudjon döntést hozni.
A francia rendőrök nehéz helyzetét és félelmét Soós Eszter Petronella is megerősítette. Míg az őket ért rendszerszintű rasszizmus vádjáról elmondta, hogy az már 2012-ben is felmerült. Kölcsönös a bizalmatlanság, ugyanis a külvárosokban félnek a rendőröktől és a diszkriminációtól, ezért volt Nahel meggyilkolása egy szimbólum és kiváltó ok.
Mint hozzátette, ez azért probléma, mert a köztársaság a bizalmon alapuló társadalmi szerződésen nyugszik.
– A bizalomért cserébe pedig reményt kell hogy kínálj
– összegezte a nemzetépítés elemeit a Franciaország-szakértő.
A közönségből érkező kérdés kapcsán Soós Eszter Petronella arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi események mellett már egyébként is folyt párbeszéd arról, hogy hogyan őrizhetik meg a köztársaság hagyományos értékeit, amelyet egyre többen támogatnak – utalt a jobboldali pártok megerősödésére.
– Ha elfogadod a francia köztársaságot és annak értékeit, akkor üdvözlünk közöttünk – hirdette meg Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke, amely hozzáállás egyre többeknek, még sok bevándorló-hátterű választónak is elnyerni látszik a tetszését.
