Kijev elismerte a Krími híd felrobbantását

Az oroszok legalábbis úgy gondolják, az ukrán védelmi miniszter-helyettes elszólta magát.

A Krími híd 2022. október 8-ai felrobbantása. (Fotó: Clash Report / Twitter)

„273 nap telt el, amióta csapást mértek a krími hídra, hogy megzavarják az orosz logisztikát” – írta Telegram-bejegyzésében Anna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese.

A politikus az orosz–ukrán háború 500. napja alkalmából osztotta meg a konfliktus főbb eseményeinek pillanatait, a krimi hídon történtek mellett az orosz szuperszonikus Kinzsal rakéta lelövését, a hágai nemzetközi büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancs kiadását, az orosz Moszkva cirkáló elsüllyesztését, vagy éppen a kijevi régió felszabadítását.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint ezzel Kijev beismerte, hogy ők rendelték meg a híd felrobbantását.

Ez azért is érdekes, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a híd tavaly október 8-i részleges felrobbantását követően még azt állította a kanadai CTV News televíziónak adott interjújában, hogy nincs közük az incidenshez.

Ezt határozottan nem mi rendeltük meg, amennyire én tudom.

The only bridge connecting Russia with occupied Crimea is now partially destroyed | Oct 8 2022 pic.twitter.com/qQvf1VbQ5v

— redball (@redball2) October 8, 2022

Az elnök akkor felvetette, hogy a hídon történt robbanás mögött az orosz hadsereg és a biztonsági szolgálatok közötti belső rivalizálás állhat.

Az ukrán állásponttal szemben a Kreml az ukrán szakszolgálatokat tette felelőssé, sőt terrorcselekménynek minősítették az esetet.

Nem kétséges. Ez egy terrorcselekmény, amelynek célja az Oroszországi Föderáció kritikus fontosságú polgári infrastruktúrájának megsemmisítése volt. A kitervelői, az elkövetői és a megrendelői az ukrán különleges szolgálatok voltak

– mondta akkor az orosz államfő.

Kijev a háború kitörése óta rendíthetetlennek bizonyul azon álláspontjában, hogy az 1992-es határok visszaállításig harcolni fog Oroszország ellen, vagyis a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigetet is vissza kívánja szerezni. Júniusban légi csapást is mértek a gongari hidra, amely a részben orosz ellenőrzés alá került ukrajnai Herszon megyét az elcsatolt Krímmel köti össze. 

Az ukrán védelmi miniszter helyettesének bejegyzésére Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője is reagált a Telegramon, megismételve Maljar szavait, majd mint hozzáfűzte: 

A terrorista rezsim most saját megváltásának tervébe kezdett, a zaporizzsjai atomerőmű szisztematikus megrongálásába. A NATO-csúcs középpontjában ennek a témának kellene kerülnie, hiszen a szövetség tagjainak túlnyomó többsége a közvetlen veszélyzónában található.

Amint arra az MTI is emlékeztet: Oroszország és Ukrajna egyaránt azzal vádolja a másikat, hogy támadást tervez az erőmű ellen, amely az ukrajnai Zaporizzsja régióban, a frontvonal közelében, orosz kézen lévő területen található.

A vilniusi NATO-csúcs jövőhét kedden kezdődik meg, ahol a napirend egyik legfontosabb pontjának az orosz–ukrán háborút, és Kijev további megsegítését jelölték meg a szövetségesek.

Borítókép: A Krími híd 2022. október 8-i felrobbantása. (Fotó: Clash Report/Twitter)