Marija Zaharova: A NATO nem keresi a konfliktust, hanem benne van

Az orosz média szerint a svéd csatlakozással fedték el az ukrajnai ügy bukását.

Magyar Nemzet
2023. 07. 12. 18:37
KRISTERSSON, Ulf; STOLTENBERG, Jens; ERDOGAN, Recep Tayyip
Vilnius, 2023. július 10. Recep Tayyip Erdogan török elnök (b) és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (j) Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár (k) jelenlétében kezet fog a másnap kezdõdõ NATO-csúcstalálkozót megelõzõ megbeszélésük elõtt Vilniusban 2023. július 10-én. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Henrik Montgomery Fotó: Henrik Montgomery
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Miért nem ér véget a fegyveres konfrontáció Ukrajnában? A válasz nagyon egyszerű: mindaddig folytatódni fog, amíg a Nyugat fel nem adja az uralma megőrzésére irányuló terveit, és nem adja fel azt a megszállott vágyát, hogy Oroszországnak stratégiai vereséget okozzon – fogalmazott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Kompas indonéz lapnak adott interjúban, amelyet az orosz külügyminisztérium is közzétett.

Hozzátette:

Egyelőre semmi jele annak, hogy ez az álláspont megváltozna.

Lavrov szerint az Egyesült Államok vezette Nyugat célja a globális hegemóniájának megőrzése, ám szerinte nem élünk egy újabb hidegháborús időszakban, inkább csak átalakul a multipoláris nemzetközi rend.

Az interjúban a politikus a háború kirobbanásához vezető folyamatokról is beszélt, az elnyomó és náci kijevi vezetésről, valamint hibáztatta Kijevet, amiért az az indonéz béketervre is nemet mondott – amely egy demilitarizált övezet létrehozását sürgeti –, és helyette saját ultimátumcsomagját népszerűsíti.

Az orosz külügyminiszter úgy véli, az amerikaiak és vazallusaik továbbra is „lázasan pumpálják” Ukrajnát fegyverekkel, az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt, és ezzel ösztökélik az ellenségeskedés folytatását.

Hasonlóan a nyugati terjeszkedésre hívta fel a figyelmet Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete. A politikus szerint a vilniusi NATO-csúcs megmutatta, hogy a szövetség célja, hogy csapatait az orosz határokon összpontosítsa.

Nincs hova visszavonulnunk. A csúcstalálkozó agresszív döntései nem ingatják meg Oroszország bizalmát tettei helyességében. Nincs kétségünk afelől, hogy a különleges katonai művelet feladatait maradéktalanul teljesíteni fogjuk

– mondta a diplomata. A politikai és katonai szövetség egyébként kifejezetten óvatos volt a háborúval kapcsolatosan, és különösen Ukrajna NATO-tagságát illetően, amelyet az ukrán elnök több ízben is bírált.

Antonov szerint a vilniusi kijelentések megerősítették a NATO oroszellenes töltetét. A nagykövet szerint a blokk minden erőforrását az országuk elleni harcra szánja, és az Egyesült Államokat bírálta, amiért az mindent megtesz, hogy megőrizze domináns pozícióját a nemzetközi porondon, és nem tud belenyugodni globális vezető szerepének elvesztésébe – fogalmazott.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője is reagált a NATO-csúcstalálkozó első napjának közleményére, amely szerint a védelmi szövetség nem törekszik konfliktusra Oroszországgal. Az orosz politikus a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül úgy fogalmazott:

Természetesen a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal. A NATO egyszerűen csak részt vesz benne.

Scott Ritter, az Egyesült Államok korábbi katonai hírszerző tisztje és az ENSZ egykori fegyverfelügyelője is a NATO kommunikációjának a problémáira mutatott rá Twitter-bejegyzésében. Feltette a kérdést, hogy ha a NATO egy védelmi szövetség, akkor a finn tagsággal miért kényszeríti Oroszországot arra, hogy egy hosszabb határszakaszt védjen. 

Miért kellene Oroszországnak azon aggódnia, hogy megvédje a határát egy kizárólag védelmi jellegű szövetséggel szemben?

– fogalmazott. Mint ismert, a NATO nyitott kapuk politikája lehetővé teszi, hogy az atlanti térségben bárki csatlakozhasson a szövetséghez, amennyiben elfogadja értékeit, szabályait, és katonailag is készen áll rá.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség egyik cikke szerint a NATO egyébként kellemetlen helyzetbe került azzal, hogy az ukrán ellentámadás sikertelennek bizonyul, és ez felnyitotta a szövetség szemét a valóságra, hogy az Oroszország feletti katonai győzelem lehetősége téves.

Az orosz hírportál szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök mentette meg a csúcs eredményességét azzal, hogy zöld utat adott Svédország NATO-csatlakozásának, és így a megbukott ukrán téma a háttérbe szorult.

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök (balra) és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (jobbra) Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (középen) jelenlétében kezet fog a másnap kezdődő NATO-csúcstalálkozót megelőző megbeszélésük előtt Vilniusban 2023. július 10-én (Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Henrik Montgomery)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.