„Miért kockáztatjuk a nukleáris megsemmisülést?”

Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban tartott megbeszélést a napokban az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Míg a felszólalók egy része Ukrajna önvédelemhez való jogát hangsúlyozta, mások a Nyugat felelősségére mutattak rá a helyzet eszkalálódásában.

Magyar Nemzet
2023. 07. 04. 5:05
Harkiv, 2023. február 23. A 3. ukrán vasdandár katonái egy harckocsin a kelet-ukrajnai Harkiv közelében tartott gyakorlatozáson 2023. február 23-án, egy nappal az Ukrajna elleni háború megindításának elsõ évfordulója elõtt. MTI/AP/Vadim Ghirda Fotó: Vadim Ghirda
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nakamicu Izumi, az ENSZ leszerelésért felelős főképviselője szerint felgyorsultak a fegyverszállítások az ukránok ellentámadását megelőzően. A főképviselő szerint a fegyveres konfliktusban álló országokba történő fegyverszállítás jelentős aggodalomra ad okot az erőszak lehetséges fokozódása és az eltérítés veszélye miatt.

A fegyverek eltérítésének megakadályozása érdekében az ellátási lánc átláthatóságára, valamint az importáló, tranzit- és exportáló államok közötti együttműködésre és információcserére van szükség

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az ENSZ hagyományos fegyverekről vezetett nyilvántartása kulcsfontosságú eszköz ebben a tekintetben.

A megbeszélésen felszólalt Max Blumenthal amerikai újságíró, a The Grayzone nevű internetes oldal alapító főszerkesztője is. Szerinte az Egyesült Államok kormánya egy olyan proxyháborút finanszíroz, amely fenyegetést jelent a regionális és nemzetközi stabilitásra, ráadásul az Ukrajnának küldött segélyek nem csupán súlyosan megterhelik az ország költségvetését, de jórészt konzultáció nélkül, a színfalak mögött döntenek róluk.

A Grayzone nemrégiben független auditot tett közzé az Egyesült Államok Ukrajnának juttatott adódollárjairól a 2022-es és 2023-as pénzügyi évekre vonatkozóan. A vizsgálat − amelyet Heather Kaiser, az Egyesült Államok volt katonai hírszerző tisztje, az afganisztáni és iraki háborúk veteránja vezetett − megállapította, hogy az Egyesült Államok társadalombiztosítási alapja 4,48 millió dollárt fizetett ki Kijevnek, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől pedig 4,5 milliárd dollárt kapott a Zelenszkij-rezsim Ukrajna államadósságának törlesztésére, amelynek nagy része a BlackRock globális befektetési cég tulajdonában van.  

Az audit azt is feltárta, hogy a Pentagon 4,5 millió dolláros szerződést kötött a hírhedten korrupt Atlantic Diving Supply nevű céggel, hogy Ukrajnának nem részletezett robbanóanyag-felszereléseket szállítson.

Az Egyesült Államok képviselőháza elmulasztotta biztosítani, hogy ezeket a kétes kifizetéseket és hatalmas fegyverüzleteket megfelelően nyomon kövessék – mutatott rá Blumenthal, hozzátéve, hogy a Biden-adminisztráció tisztában van vele, hogy proxyháborút eszkalál a világ legnagyobb nukleáris hatalma ellen.

Az amerikai újságíró emlékeztetett arra, hogy 2014-ben Barack Obama elnök elutasította a halálos támadófegyverek Ukrajnába küldésére vonatkozó követeléseket, mivel aggódott, hogy Ukrajna felfegyverzése provokálná Moszkvát.

Amikor Donald Trump elnök 2017-ben hivatalba lépett, megpróbálta tartani magát Obama politikájához, de hamarosan az oroszok bábjának bélyegezték, amiért nem volt hajlandó rakétákat küldeni az ukrán hadseregnek.

Az Egyesült Államok 2022 januárjában 200 millió dolláros fegyvercsomagot jelentett be Ukrajnának – emlékeztetett Blumenthal. Ezt követően február 18-ra megduplázódott a tűzszünetet sértő incidensek száma, amelyek jórészt az oroszbarát szakadárok ellen irányultak Donyeckben és Luhanszkban. Néhány nappal később az orosz hadsereg bevonult Ukrajnába.

2022 márciusában, Biden elnök így fogalmazott:

Az a gondolat, hogy támadó felszerelést küldünk, repülőgépeket és tankokat… ne áltassátok magatokat, bármit is mondanak, ezt úgy hívják, hogy harmadik világháború.

Alig több mint egy évvel később Biden hangnemet váltott, és már azt a tervet is támogatta, hogy F–16-os vadászgépeket szállítsanak Ukrajnának.

Miért kísértjük a nukleáris megsemmisülést azzal, hogy Ukrajnát elárasztjuk fejlett fegyverekkel, és minden lépéssel szabotáljuk a tárgyalásokat?

− tette fel a kérdést az amerikai újságíró, aláhúzva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az Egyesült Államok képviselőháza egyes tagjainak követelése, hogy indítsanak megelőző csapást az Orosz Föderáció ellen, sérti az ENSZ alapokmányának 51. cikkelyét.

Blumenthal rámutatott annak az indoklásnak a visszásságára is, amely szerint Ukrajna védelme egyet jelent a demokrácia védelmével.

Hol van tehát a demokrácia Volodimir Zelenszkij azon döntésében, hogy betiltja az ellenzéki pártokat, hogy kriminalizálja törvényes politikai ellenfeleinek médiumait, hogy börtönbe zárja legfőbb politikai riválisát és képviselőit, hogy razziát tart az ortodox templomokban és börtönbe zárja a lelkészeket. Hol van a demokrácia abban, hogy az ukrán kormány bebörtönözte Gonzalo Lira amerikai állampolgárt, csupán azért, mert megkérdőjelezte az ukrán háború hivatalos narratíváját. És hol van a demokrácia Zelenszkij legutóbbi döntésében, miszerint a 2024-es választásokat felfüggeszti a hadiállapot kihirdetésére hivatkozva. A válasz az, hogy az ukrán demokráciát nehezebb manapság megtalálni, mint az ország főparancsnokát, Valerij Zaluzsnijt

− vélte Blumenthal.

Lira amerikai–chilei kettős állampolgár, de néhány éve már az ukrajnai Harkivban él. A tavaly februári orosz invázió után háborús blogger lett, és több alkalommal élesen kritizálta a kijevi rezsimet. A reakció nem késett sokáig, Lirát kétszer is letartóztatták az ukrán hatóságok. Az első alkalommal pár nap múlva kiszabadult, most viszont „Oroszország fegyveres agressziójának igazolásával” és álhírterjesztéssel vádolják, amiért akár 13 év börtönbüntetést is kaphat.

Ahogy azt az amerikai konzervatív véleményvezér, Tucker Carlson is megfogalmazta a Twitteren közzétett videójában, a Lirával történtek is bizonyítják, hogy a Zelenszkij-rezsim elnyomja az ellenzéket és elhallgattatja a kritikus hangokat, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a demokráciáért folytatott háborúban az állam védelmének álcája alatt autoriter intézkedésekre kerülhet sor, a demokratikus vitát a politikai ellenfelekkel szembeni kemény intézkedésekkel helyettesíthetik.

Mint arról korábban beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök betiltotta mind a 11 Kreml-barát ukrán párt működését, amelyeket Ukrajna szuverenitásának aláásásával vádoltak meg, mondván, a Kreml régóta használja ezeket a pártokat arra, hogy befolyást gyakoroljon az ukrán politikára.

Az Ellenzéki Platform az Életért, amely nemcsak a legnagyobb oroszbarát párt, hanem a parlament második legnagyobb ereje is volt, megpróbálta ugyan megtámadni a tilalmat, de azt a legfelsőbb bíróság helybenhagyta.

A közelmúlt eseményeire visszatérve, Max Blumenthal elmondta, hogy a Nova Kahovka-i gát lerombolása súlyos környezeti katasztrófát idézett elő, amely hatalmas áradást és a helyi vízellátás szennyeződését okozta. Ukrajna az Orosz Föderációt vádolja a támadásért, de bizonyítékot nem tudott felmutatni. Ezzel szinte egy időben Ukrajna szintén alaptalanul vádolta meg Moszkvát azzal, hogy provokációt tervez a zaporizzsjai atomerőműnél – sorolta az amerikai újságíró az ENSZ BT ülésén.

A kijevi rezsim vádaskodását a zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatban egy egészen riasztó szemszögből vizsgálta nemrég a CIA egy volt tanácsadója, James Richards a The Daily Reckoning híroldalon megjelent írásában.

Richards szerint lehetséges, hogy az egyre kétségbeesettebb Ukrajna megpróbál úgynevezett hamis zászlós támadást intézni a zaporizzsjai atomerőmű ellen.

Csak emlékeztetni szeretnék, hogy hiteles bizonyítékok vannak (a német hírszerzés szerint) arra, hogy az ukrán biztonsági szervek felelősek az Északi Áramlat 2 gázvezeték megrongálásáért, amely a valaha végrehajtott legnagyobb ökoterrorista akció

− mutatott rá a volt CIA-tanácsadó.

Richards szerint Kijevnek érdekében állna Oroszországot olyan színben feltüntetni, hogy sugárzást okoz NATO-tagországok területén, ami egyet jelentene a szövetség elleni támadással.

Ismétlem, Ukrajna kezd kétségbeesni, és a kétségbeesett idők kétségbeesett intézkedéseket követelnek. Tehát ha a következő napokban támadás éri a zaporizzsjai atomerőművet, tudni fogják, ki volt a felelős. Azt is tudni fogják, hogy a világ egy lépéssel közelebb került a nukleáris háborúhoz

− zárta ijesztő eszmefuttatását az amerikai szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.