Rend nélküli világrend: Magyarország szerepe egyre fontosabbá válik

Magyarország történelmi küldetése, szerepe többek között abban áll, hogy közvetítsen a Kelet és a Nyugat között – fogalmazott lapunknak Kiss Rajmund. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője az új világrend kialakulásáról beszélt, úgy véli, nemcsak a gazdasági változások vezettek ide, hanem az is, hogy a keleti államok csalódtak korábbi nyugati szövetségeseikben.

BRAZIL-BRICS-SUMMIT Fotó: SERGIO LIMA

Magyarország történelmi küldetése, szerepe többek között abban áll, hogy közvetítsen a Kelet és a Nyugat között – fogalmazott lapunknak Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője. Mint mondta, látható, hogy már most is, európai uniós és NATO-tagállamként kiváló kapcsolatokkal rendelkezünk, legyen szó Kínáról, Eurázsiáról, Oroszországról vagy a Türk Tanács államairól. Sikeres nemzetközi együttműködéseket tudunk kötni, tudunk közvetíteni. 

Ez lenne a mi igazi szerepünk, küldetésünk Kelet és Nyugat határán, hogy a feleket összehozva, kibékítve közvetítsünk és Magyarország ebből profitálni tudjon

– emelte ki.

Magyarországnak tehát szerepe van egy új világrendben, amelynek alakulása mára már egyértelmű, ez pedig a jövőben csak tovább erősödhet.

Nem most kezdődött 

– Az új világrend kialakulása, legalábbis az új gazdasági világrend kialakulása – amit mindig követ egy politikai-társadalmi változás is – már a 2008–2009-es nemzetközi pénzügyi és gazdasági világválság idején elindult egy erőteljes változás, amelyet a koronavírus-járvány felgyorsított. Ezzel együtt pedig elindult egy tömbösödés is. 

Az orosz–ukrán háború kitörése óta pedig ez már egy kézzelfogható új világrend, egy rend nélküli új világrend

– fejtette ki a szakértő.

Ugyanakkor megjegyezte, az Egyesült Államok, Európa, a nyugati kultúra és az egyre inkább erősödő keleti és déli kultúrák találkozása most nehezebb. Mint mondta, egyre inkább haladunk a tömbösödés felé, frakciók alakulnak ki, sorakoznak fel a világhatalmak mögött. Eközben azonban az is látható, hogy például az Egyesült Államok korábbi hagyományos szövetségesei – mint India, Szaúd-Arábia, az Öböl menti országok vagy Indonézia a maga 300 milliós lakosságával, a világ legnagyobb muzulmán lakosságú országa – nem állnak be Washington mögé Oroszország ellen.

Csökkenő befolyás

Az Egyesült Államok tehát veszített befolyásából, ami egyértelműen az ő számlájára írható.

Azt szoktuk mondani, hogy a jó hírnév gyalog érkezik és lóháton távozik. Ezt a jó hírnevet folyamatosan veszítette el több európai nagyhatalom is, főleg a fejlődő országok szemében, és így járt az Egyesült Államok is

− mutatott rá a szakértő. Hozzátette, Kína átvette a gazdasági irányítást, mára már Indiában is meghatározóbbá vált, mint Amerika. Emellett pedig érezhető a világ geopolitikai és diplomáciai térképének változása is. 

Kiss Rajmund elmondta, ez részben annak a számlájára írható, hogy a fejlődő országok mára olyannyira megerősödtek gazdaságilag, hogy nem kell függeniük a Nyugattól. Ezenfelül csalódtak régi gyarmati kapcsolataikban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, valamint az Európai Unióban. Szerintük más egy kínai befektetővel vagy egy orosz befektetővel tárgyalni.

Az afrikaiak azt mondják, hogy szívesebben kötnek üzletet vagy adnak nagy beruházásokat kínai nagyvállalatoknak vagy az államnak, mint egy nyugati vállalatnak vagy országnak.

Éppen ezért fontos Magyarország közvetítői szerepe Kelet és Nyugat határán, hiszen az új világrend kialakulása idején kiemelt szerepet tölthet be, és hosszú távon is profitálhat helyzetéből – zárta szavait a szakértő.

Borítókép: A BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) vezetői (Fotó: AFP/Sergio Lima)