„Felvidéken hisznek a magyar jövőben”

A felvidéki magyar közösség hisz a magyar jövőben – mutatott rá lapunknak adott interjújában Csáky Csongor. A Kárpát-medence magyar közösségeit képviselő Rákóczi Szövetség elnökét a szombati szlovákiai parlamenti választások felvidéki magyarságra gyakorolt hatásairól kérdeztük.

– A felvidéki magyarok helyzetét tekintve, mi forog kockán a szombati választásokon?

– Egy nemzetgyűlési választás a Felvidéken, Szlovákiában nyilvánvalóan meghatározza a következő négy évet. Ilyen módon pedig az ott élő magyar közösséget, a magyar családokat is érinti, kihatással van a hétköznapjaikra. Éppen ezért az sem mindegy, hogy az ott élő magyar közösség megmutatja-e a számosságát, részt vesz ezen a választáson, illetve milyen módon dönt. 

A Rákóczi Szövetség civil szervezetként arra bátorított és bátorít minden felvidéki magyar embert, hogy demokratikus állampolgári jogával élve vegyen részt a választáson és döntsön lelkiismerete szerint, mérlegelve, hogy mivel tud saját magának, illetve közösségének a legjobbat tenni.

– A tét tehát nagy: vagy lesz a felvidéki magyarokat képviselő párt a parlamentben, vagy sem. 

– Ha egy közösségnek, adott esetben a magyar közösségnek van saját képviselete a parlamentben, akkor könnyebben tudják érvényesíteni érdekeiket. Az elmúlt időszakban ilyen képviselete a felvidéki magyaroknak nem volt, ha visszatekintünk, akkor is azt látjuk, hogy 

nem volt olyan politikai erő a pozsonyi parlamentben, amely egyértelműen meg tudta volna fogalmazni érdekeiket, legyen éppen szó a magyar oktatásról, a magyar iskolákról, nyelvhasználatról, az egyes régiók infrastrukturális fejlesztéséről és számos olyan kérdésről, amelyek meghatározzák az emberek hétköznapjait.

Az egyértelmű, hogy legjobban a közösséghez tartozó személyek tudják képviselni az érdekeket, ezért bízunk abban, hogy a felvidéki magyarok minél nagyobb számban járulnak az urnák elé szombaton, és közösségük érdekeit figyelem előtt tartva fognak dönteni. 

– Országos képviselet híján ugyanakkor az elmúlt években jelentős gazdaságfejlesztési program ment végbe a Felvidéken a magyar kormány támogatásával. Ez hogyan alakulhat a jövőben annak függvényében, hogy lesz-e magyar párt a parlamentben, vagy sem?

– Az elmúlt időszakban nagyon komoly nemzetpolitikai törekvések zajlottak a Felvidék irányába. A gazdaságfejlesztés mellett rengeteg óvoda újult meg, sok helyi közösség programjait karolta fel a magyar állam és rengeteg más szervezet próbált meg ebbe bekapcsolódni. Testvérvárosi kapcsolatok alakultak ki, a Rákóczi Szövetség pedig a maga eszközeivel többek közt a fiatalok közötti kapcsolatokhoz, az iskolaválasztáshoz próbált hozzájárulni. Mi azt látjuk, hogy a Felvidéken vannak pozitív fejlemények. Ilyen például, hogy 2010 óta a magyar iskolát választó családok száma nem csökken, a magyar iskolába lépő gyermekek száma stabil. Ez nem csak az abszolút számokra igaz, de az arányszámok tekintetében is. 

Ez a Kárpát-medencében szinte egyedülállónak tekinthető, ami azt sugallja, hogy a felvidéki magyar közösség hisz a magyar jövőben.

A népszámlálás eredményeit vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt évtizedben nem történt drasztikus fogyás a közösség lélekszámában. Ezek mind olyan kapaszkodók, amelyek reményt és hitet adhatnak abban, hogy a felvidéki magyarságnak van jövője. Ugyanakkor, ha biztos jövőt akarnak maguknak teremteni, akkor az is szükséges, hogy legyenek olyan személyek, olyan vezetők, akik megfelelő fórumokon, így adott esetben a szlovák nemzetgyűlésben is képviselni tudják érdekeiket.

– Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a héten Szijjártó Péter is szlovákiai látogatása alkalmával. Emiatt Pozsony választási beavatkozásra hivatkozva bekérette Magyarország szlovákiai nagykövetét. Önök is szavazásra buzdították a felvidéki magyarokat. Jogosak a szlovák kormány aggodalmai?

– Választási időszakban minden feszültebb. A Rákóczi Szövetség nevében tudok megszólalni és nem politikai szereplőként, hanem egy civil szervezet képviselőjeként. 

Mi azt gondoljuk, hogy valakit arra bátorítani, hogy éljen állampolgári jogával a demokrácia ünnepén teljesen normális és támogatható, pozitív dolog.

Mi nem mondtuk és nem is mondjuk meg senkinek, hogy kire szavazzon. A felvidéki magyarok el tudják dönteni maguk is, hogy kit választanak.

– Kormányzati szinten Pozsony és Budapest között mindig is jellemző volt a fent említetthez hasonló diplomáciai adok-kapok. Hogyan vetül ki ez a társadalomra, tapasztalható egyfajta magyarellenesség?

– Ezen a téren nagyon komoly fejlődés történt, mégpedig pozitív irányba. Már nem lehet olyan szintű magyarellenességet tapasztalni, mint ami például a kilencvenes években, vagy a 2010 előtti években jellemző volt. 

Ez azt jelenti, hogy a szlovákoknak és a magyaroknak a hétköznapokban nincsenek olyan feszültségei, amelyek mérgeznék a kapcsolatokat, ezért pedig mindkét ország vezetése tett az elmúlt időszakban.

Ezt a helyzetet meg kell őriznünk, ugyanakkor törekednünk kell arra, hogy a magyar–szlovák együttélés úgy tudjon megvalósulni, hogy mindkét népnek az érdekei megfelelően legyenek képviselve.

Borítókép: Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség civil szervezet elnöke (Fotó: Rákóczi Szövetség)