A migráció miatt állandósult a terrorveszély Nyugat-Európában + videók

Nem múlik el év, hogy ne történjen terrortámadás Európa valamelyik nagyvárosában.

2023. 10. 18. 14:27
Brüsszel, 2023. október 17. Igazságügyi szakértõk a lövöldözés helyszínén, Brüsszelben 2023. október 16-án. Brüsszelben a legmagasabb - négyes szintre - emelték a terrorkészültséget azt követõen, hogy a város központjában két embert agyonlõttek, egy személyt pedig megsebesítettek a Belgium–Svédország Európa-bajnoki selejtezõ kezdete elõtt. Mindkét áldozat svéd futballmezt viselt. Szemtanúk szerint az elkövetõ a lövések leadása elõtt azt kiállította, hogy Allahu Akbar (Allah a leghatalmasabb). MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az izraeli háború és az arabokkal való közel-keleti konfliktus Európa számára is közvetlen veszélyt hordoz magában. A 2010-es évek közepe óta tartó migrációs válság miatt ugyanis nagyszámú illegális bevándorló érkezett a kontinensre, akik közül többen is valamilyen terrorszervezet tagjai lehetnek vagy radikalizálódtak. Ezek a bűnözők jelenleg Nyugat-Európa városaiban élhetnek, arra várva, hogy netán parancsot kapva, támadást indítsanak a helyi lakosok ellen. A legutóbbi brüsszeli terrortámadás is rávilágított a migránsok és a bűnszervezetek közti kapcsolatra.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az Iszlám Állam dzsihadista szervezet jelentkezett kedden a brüsszeli merénylet elkövetőjeként. 

Mint írtuk, a szélsőségesek Telegram-oldalán megjelent közlemény szerint az egyik harcosuk hajtotta végre a támadást. A magát Abdesalem Al Guilaninak nevező 45 éves férfi hétfő este lőtt agyon két svéd futballszurkolót, egy harmadikat pedig megsebesített, akik a svéd–belga Eb-selejtezőre érkeztek Brüsszelbe. A férfi egyébként korábban menedékkérelmet nyújtott be, de azt elutasították a szervek.

Az elkövető korábban Lampedusán keresztül érkezett illegális migránsként Európába.

Az izraeli–palesztin konfliktus ismét felszínre hozta az erőszakot és az agresszivitást azon Nyugat-Európában lévő migránsok között, akik nem tudtak beilleszkedni a társadalomba. 

Több nagyvárosban is palesztinbarát tüntetések törtek ki, amelyek nemegyszer erőszakba, valamint a hatóságokkal való összetűzésekbe torkoltak. 

Az események következtében több európai országban, így Franciaországban is a legmagasabb szintre emelték a terrorfenyegetettséget. 

Az Európai Unió a befogadáspárti politikája miatt egyre nagyobb veszélybe kerül – ismeri el egyre több szakértő is. 

Az EU 2015 óta gyakorlatilag kérdezés nélkül engedi be a migránsokat, sőt azon országokat, amelyek esetleg nem értenek ezzel egyet, támadják. A migránstömegek pedig, amíg a vita folyik az unión belül, napról napra árasztják el a kontinenst, s amikor már ott vannak, akkor nagyon nehéz őket onnan elküldeni. 

A tüntetések és a migránsok agresszív viselkedése miatt pedig a rendőröknek, egyes esetekben a katonáknak is állandó készültségben kell lenniük. Az utcákon az emberek állig felfegyverkezett rendőröket látnak Nyugat-Európában, annak ellenére, hogy ez a terület azt hirdeti magáról, hogy a demokrácia és a szabad világ fellegvára.

Ez a helyzet azonban nem új keletű a nyugati országokban. Emlékeztetőül: 2015 novemberében Párizs több részén is lövöldözés tört ki. Az iszlamista terroristák több tucat emberrel végeztek könyörtelenül. Gépkarabélyokkal és a testükre erősített bombákkal támadtak.

Ugyanabban az évben történt a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni akció, amikor két dzsihadista megtámadta a lap párizsi szerkesztőségét, ahol könyörtelenül végezték ki az embereket, percek alatt ötven lövést adtak le.

A Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége ellen 2015-ben elkövetett támadás azt is megmutatta, hogy kétségtelen kapcsolat van az illegális migráció és a terrorizmus között. Ezt 2020-ban elmondta a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója. Bakondi György az M1-en akkor úgy fogalmazott: álláspontja szerint a terrorizmus és szervezett bűnözés miatt elítélt, menekültstátussal rendelkező külföldiek mellett a kisebb súlyú bűncselekményeket elkövetőket is ki kellene utasítaniuk a befogadóországoknak.

A 2015-öt követő években pedig nemcsak, hogy nem álltak le ezek a terrorcselekmények, hanem még inkább fokozódtak. Minél több illegális bevándorló érkezett az Európai Unió területére, annál több támadás történt a kontinens országaiban. 

2016-ban a németországi Ansbachban egy magát szírnek valló illegális migráns követett el öngyilkos merényletet, mert nem kapta meg a menekültstátust. Az iszlamista támadó egy zenei fesztiválon akart robbantani, ahol több ezren vettek részét. A fesztiválozók szerencséje az volt, hogy az Iszlám Államnak esküt tevő férfi nem jutott be a kapun, így az esetnek „csak” sérültjei lettek.

A bevándorlók közé rejtőző terroristák akkor és ott támadnak, ahol a leginkább fáj. Nem kímélik a keresztény vallási ünnepekhez köthető eseményeket sem. Ennek egyik példája volt a 2016-os berlini eset, amikor a karácsonyi vásárba hajtott kamionjával az elkövető, 12 ember halálát okozva.

2016. március 22-én három robbantásos merénylet rázta meg Brüsszelt. Ebből kettő a repülőtéren, egy pedig egy metróállomáson történt. A támadásban 32 ártatlan áldozat vesztette életét, és a három elkövető is meghalt. Ugyanebben az évben a tunéziai bevándorló gyökerekkel rendelkező Mohamed Lahouaiej Bouhlel hajtott a tömegbe a nizzai tengerparti sétányon a francia nemzeti ünnepet éltető emberek közé. Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget az akcióért. Az esetnek 84 áldozata volt, köztük tíz gyermek.

2016-ban történt a baltás támadás is. Egy németországi vonaton egy afgán menedékkérőként érkező férfi rontott utastársaira, miközben azt kiáltozta, hogy Allah Akbar. Egy évvel később szintén Németország volt a helyszín, az iszlamista terrortámadás viszont ezúttal Hamburgban történt. Ott egy szupermarketben késsel támadt a vásárlókra a férfi, s többek életét is kiontotta. 

2020-ban Bécsben hajtott végre terrortámadást egy férfi, miközben Allah Akbart kiabált. A fegyveres egy zsinagóga közelében nyitott tüzet a járókelőkre, amelynek során négy civilt ölt meg. 

Különös kegyetlenségre is képesek egyesek, ha a keresztények üldözéséről van szó. Évekkel ezelőtt Franciaországban történt az eset, amikor lefejeztek egy papot.

Mint írtuk, Jacques Hamel a 2016. július 26-án, az észak-franciaországi Saint-Étienne-du-Rouvray templomában elkövetett terrortámadás egyetlen áldozata volt: a 85 éves papot az Iszlám Állam terrorszervezet nevében két 19 éves fiatal térdre kényszerítette, majd az oltár előtt elvágta a torkát, miután mise közben berontottak a templomba. 

Legutóbb Franciaországban pedig késsel támadt péntek délelőtt egy férfi az észak-franciaországi Arras egyik gimnáziumában. Egy tanár meghalt, további két ember súlyosan megsérült – közölték rendőrségi források. Az elkövető szintén a radikális iszlamizmussal volt összeköthető.

A legfrissebb hírek szerint pedig ismét dráma van Franciaországban. Hat repülőteret evakuáltak, mert bombariadót jelentettek.

Az Európai Unió országaiban, Nyugaton állandósulni látszik a terrorveszély. A nagyszámú és sokszor ellenőrizetlen gyökerű bevándorló pedig csak tovább fokozza a bajt. A hatóságok számára szinte láthatatlan, hogy közülük ki lehet kapcsolatban az iszlamista terrorszervezetekkel. A migránsok azonban nemcsak nyugaton, hanem már az EU felé vezető útjukon is bűncselekményeket szerveznek és követnek el. A magyar határ szerbiai oldalán is embercsempész bandák garázdálkodnak, s rendszeressé váltak az utóbbi időben a lövöldözések is ezen a területen.

 

Borítókép: Igazságügyi szakértők a legutóbbi lövöldözés helyszínén, Brüsszelben 2023. október 16-án (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.