Ezek a kampányhibák vezethetnek végül Tusk győzelméhez
Donald Tusk hiába megosztó személyiség, politikai húzóerejével ő lett az ellenzék arca. A Jog és Igazságosság egyszemélyes negatív kampányt folytatott ellene, amellyel pont a kívánt hatás ellenkezőjét érte el: ezzel csak jobban mobilizálta az ellenzéki szavazókat.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Egészen biztos, hogy nem lesz elég többsége a Mateusz Morawiecki vezette Jog és Igazságosság pártjának (PiS) ahhoz, hogy egyedül kormányt tudjon alakítani – jelentette ki Mitrovits Miklós, a Batthyány Lajos Alapítvány, a PROKON Ifjúsági Szervezet és a PROKON Politikatudományi Szakkollégium által szervezett, a lengyel választások kiértékeléséről szóló beszélgetésen.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, vasárnap tartották a lengyelországi parlamenti választásokat, melyekben a parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus száz tagját választották meg. A voksolással egy időben népszavazást is rendeztek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a belarusz határon emelt acélkerítésről. Bár a választást a PiS nyerte, de többséget nem fog szerezni. Az ellenzéki pártok megerősödése miatt sok szakértő egyértelműen Tusk győzelmét jósolja, aki jó esélyekkel számíthat a miniszterelnöki pozícióra.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa a beszélgetésen rámutatott:
eddig senki nem mutatott hajlandóságot arra, hogy a PiS-sel koalícióra lépjen, jelen állás szerint nincs potenciális partnere. De még olyan sem, aki kisebbségi kormányzás esetén, koalíción kívülről támogatná őket.
A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a Donald Tusk vezette Polgári Platform (KO), a Harmadik Út és a Baloldal összefog, így hiába nyert a választáson a PiS, a győzelem az ellenzéké lesz – jelentette ki a történész.
Mitrovits Miklós szerint a lengyel ellenzéki pártok a magyarokhoz képest sokkal beágyazottabbak, egy választási vereség esetén sem esnek úgy szét úgy, mint a magyar baloldal 2010-ben. Köszönhető ez annak is, hogy az önkormányzatokban folyamatosan meg tudták tartani a városokban a többségüket. Tehát a bázis, az anyagi és szervezeti feltétel megmaradt és rendelkezésre állt akkor is, amikor Donald Tusk visszaérkezett a KO élére – magyarázta a Mitrovits. Hozzátette: hiába nagyon megosztó személyiség, politikai húzóerejével ő lett az ellenzék arca.
Több pozitivitást, kevesebb negativitást
A KO dominanciája mellett az kisebb ellenzéki pártok nagyon jól tudták tematizálni a szavazókat: a Baloldal a női szavazókat, a Harmadik Út és a Néppárt az alsó-középosztályt, középosztályt és a vállalkozói réteget tudta megszólítani, valamint a liberális, de nemzeti érzelmű szavazókat, akik túl szélsőségesnek tartják a Koalíciót – fejtette ki, majd rámutatott:
ennek az eredménynek az egyik fő kiváltó oka, hogy a PiS szinte teljesen elrontotta a kampányát azzal, hogy egy egyszemélyes, negatív kampányt folytatott Tusk ellen.
Pozitív üzenet alig hangzott el, ami pedig elhangzott, az kevésnek bizonyult: nem tudtak olyan mértékű szociális ígéreteket tenni, amellyel hatással tudtak volna lenni a lakosságra. A negatív kampányról még a végén sem voltak hajlandó váltani, amikor már a közvélemény kutatások is jelezték az ellenzéki előnyt, ugyanis ezek mobilizálták a szimpatizánsokat – hangsúlyozta Mitrovits Miklós, majd hozzátette: nem javítottak a PiS helyzetén a kampányidőszakban kirobbant botrányok sem, mint például a privatizációs lépések vagy a vízumbotrány.
Mitrovits Miklós szerint Donald Tusknak az igazságügyi szolgáltatási reform, valamint a sajtót és a közmédiát érintő változtatások eltörlése nagyon kézenfekvő programpont, ugyanis az EU két legfontosabb feltétele a források kiutalásához ezek végrehajtása.
Tehát Tusk két olyan, a PiS által bevezetett törvénycsomagot fog eltörölni, amelyet amúgy sem támogattak.
Tóth László, a CEPER Közép-Európa szakértője szerint vízválasztó lesz a három ellenzéki párt koalíciójának stabilitása szempontjából a parlament megalakulása, valamint annak az elnökének, tehát a szejm elnökének megválasztása. Rámutatott:
ha ez a három szervezet többségben tud együtt szejmelnököt választani, akkor nincs semmiféle alternatívája az ő kormányzásuknak.
A KO eddigi kormányai stabilak voltak, és Tusk felfelé mozdult el a pozíciójából – fűzte hozzá. A szakértő szerint a fő kérdés, hogy milyen irányba indulnak el: mérsékeltek lesznek, vagy belemennek egy identitásháborúba?
Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint akármilyen kormány is lesz hatalmon Lengyelországban, a földrajzi elhelyezkedésünk megköveteli, hogy kell kapcsolat Magyarországgal, és együtt kell bizonyos dolgokat megoldani.
– Magyarországnak jó szakpolitikai viszonyt kell ápolnia velük, függetlenül a győztestől. A kérdés az, ha Tusk kikerül az ellenzéki helyzetéből, akkor utána az ország érdekeit szem előtt tartva, milyen lépéseket akar majd tenni Magyarország irányába – vetítette előre a politológus.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.