Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Hogyan alakulhatnak a török–izraeli kapcsolatok a Hamász háborújának árnyékában?

Az európai országok vezetői sorra álltak be Izrael mögé a Hamász palesztin terrorszervezet által kirobbantott háborúban, ám a muszlim országok zöme a palesztinok mellett áll ki – noha többen felajánlották közvetítői segítségüket, köztük Recep Tayyip Erdogan török elnök is. Bár Ankara elítélte a civilek elleni támadásokat, Törökországban számos palesztinpárti tüntetést szerveztek a háború három héttel ezelőtti kirobbanása óta.

2023. 10. 30. 5:10
ERDOGAN, Recep Tayyip
Isztambul, 2023. október 28. Recep Tayyip Erdogan török elnök támogatói a volt Atatürk repülõtér területén megtartott palesztinpárti nagygyûlésen Isztambulban 2023. október 28-án. MTI/EPA/Erdem Sahin Fotó: Erdem Sahin
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Izrael és Törökország 1949 márciusában létesített először diplomáciai kapcsolatot, egy évvel azután, hogy Törökország a világ első muszlim többségű országaként elismerte a közel-keleti ország szuverenitását. Az Izrael és a palesztinok közötti háború miatt azonban az elmúlt években mindvégig feszült volt a légkör, különösen a 2008–2009-es izraeli–Hamász háború után. Ankara ugyanis elítélte a háborút, ám tavaly már normalizálódni látszódtak a kapcsolatok. Tavaly márciusban Isaac Hercog izraeli elnök Törökországban találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, majd augusztusban Jaír Lapid akkori izraeli miniszterelnök bejelentette, helyreállítják a kapcsolatokat. Azonban miután október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet megtámadta Izraelt, a török–izraeli kapcsolatok egészen más irányt vettek.

A Nyugat a főbűnös a gázai mészárlásokban – erről beszélt szombaton Erdogan egy Isztambulban megtartott palesztinpárti nagygyűlésen.

Az MTI közlése szerint az államfő azt mondta, hogy a nyugati nagyhatalmak „keresztesháborús hangulatot szítanak” a muszlimok ellen. Hozzátette: „mindenki tudja, hogy Izrael egy lépést sem tesz nélkülük”. Erdogan arról is beszélt, hogy amíg az ukrajnai gyermekeket siratták Nyugaton, addig a gázai események fölött szemet huny a világ. „Minden országnak joga van védekezni, de ami Gázában zajlik, az nem önvédelem, hanem mészárlás” – fogalmazott az államfő.

ERDOGAN, Recep Tayyip
Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél támogatóihoz a volt Atatürk repülőtér területén megtartott palesztinpárti nagygyűlésen Isztambulban 2023. október 28-án (Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin)

 

Diplomáciai csörte Törökország és Izrael között

Erdogan szavai meglehetősen nagy külpolitikai vitát kavartak, Izrael ugyanis minden törökországi diplomatáját visszahívta, azzal vádolva a török elnököt, hogy „háborús bűnösként” viselkedik. Izrael múlt héten már több diplomatáját visszahívta biztonsági okokra hivatkozva, ám Eli Cohen izraeli külügyminiszter most arról tájékoztatta a tárca munkatársait, mindenkinek el kell hagynia Törökországot, hogy a két ország kapcsolatát újraértékeljék. Válaszul a török államfő beszédére Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig azt mondta, Izraelnek „van a legerkölcsösebb hadserege a világon”. Az elmúlt napok eseményei meglehetősen negatív képet festenek a török–izraeli kapcsolatokról, noha a felek céljai között olyan tervek szerepeltek, mint a kölcsönös látogatások és a kapcsolatok normalizálása hosszú távon.

A BBC brit közszolgálati média csütörtöki közlése szerint a két ország nagykövetei még nem hagyták el fogadó országaikat, ám egyelőre nem tudni, hogy a visszahívás az izraeli nagykövetre is vonatkozik-e.

Erdogan még jeruzsálemi utat is tervezett, amelyen az Al-Aksza-mecsethez is ellátogatott volna, amely az iszlám vallás harmadik legszentebb helye, ám az utat szerdán lemondták. Netanjahu törökországi látogatását pedig októberre vagy novemberre tervezték. A felek korábban már megállapodtak abban, hogy előmozdítják az együttműködést olyan területeken, mint az idegenforgalom, kereskedelem és energia.

 

Képes Törökország közvetítői szerepet játszani az izraeli háborúban?

A háború kirobbanása után Erdogan közvetítői szerepet ajánlott fel a harcok megállítása érdekében. Isaac Hercog izraeli elnökkel, Mahmúd Abbász palesztin vezetővel, továbbá Egyiptommal, Libanonnal és Katarral is tárgyalt. Az elmúlt hetekben azonban már egyre inkább az látszik, a felek közötti közvetítés nem fog pontot tenni az izraeli háború végére.

Erdogan egyezkedéseinek azonban van már eredménye is, ugyanis Ankara kulcsszerepet játszott a Gázába hurcolt túszok szabadon bocsátásában azzal, hogy tárgyalt a Hamásszal.

Az Egyesült Államok azonban koránt sem pártolja Törökország közvetítői szerepét. Mustafa Gurbuz, a washingtoni Arab Center szakértője arra hívta fel a figyelmet tanulmányában, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter a háború kirobbanása utáni első nyilatkozatában közölte, török hivatali kollégáján keresztül bátorította Ankarát a közvetítői szerepre, ám az erről szóló beszámoló hamar lekerült a miniszter közösségi oldalairól. Emellett az is beszédes, hogy Blinken közel-keleti útja során járt Izraelben, Egyiptomban, Jordániában, Szaúd-Arábiában, Bahreinben, az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban, ám Ankarába már nem utazott el.

A szakértő szerint mindez annak a jele, hogy a Joe Biden vezette amerikai adminisztráció nem szimpatizál a török közvetítői szerep ötletével.

 

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök támogatói a volt Atatürk repülőtér területén megtartott palesztinpárti nagygyűlésen Isztambulban 2023. október 28-án (Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.