Hogyan alakulhatnak a török–izraeli kapcsolatok a Hamász háborújának árnyékában?

Az európai országok vezetői sorra álltak be Izrael mögé a Hamász palesztin terrorszervezet által kirobbantott háborúban, ám a muszlim országok zöme a palesztinok mellett áll ki – noha többen felajánlották közvetítői segítségüket, köztük Recep Tayyip Erdogan török elnök is. Bár Ankara elítélte a civilek elleni támadásokat, Törökországban számos palesztinpárti tüntetést szerveztek a háború három héttel ezelőtti kirobbanása óta.

2023. 10. 30. 5:10
ERDOGAN, Recep Tayyip
Isztambul, 2023. október 28. Recep Tayyip Erdogan török elnök támogatói a volt Atatürk repülõtér területén megtartott palesztinpárti nagygyûlésen Isztambulban 2023. október 28-án. MTI/EPA/Erdem Sahin Fotó: Erdem Sahin
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Erdogan még jeruzsálemi utat is tervezett, amelyen az Al-Aksza-mecsethez is ellátogatott volna, amely az iszlám vallás harmadik legszentebb helye, ám az utat szerdán lemondták. Netanjahu törökországi látogatását pedig októberre vagy novemberre tervezték. A felek korábban már megállapodtak abban, hogy előmozdítják az együttműködést olyan területeken, mint az idegenforgalom, kereskedelem és energia.

 

Képes Törökország közvetítői szerepet játszani az izraeli háborúban?

A háború kirobbanása után Erdogan közvetítői szerepet ajánlott fel a harcok megállítása érdekében. Isaac Hercog izraeli elnökkel, Mahmúd Abbász palesztin vezetővel, továbbá Egyiptommal, Libanonnal és Katarral is tárgyalt. Az elmúlt hetekben azonban már egyre inkább az látszik, a felek közötti közvetítés nem fog pontot tenni az izraeli háború végére.

Erdogan egyezkedéseinek azonban van már eredménye is, ugyanis Ankara kulcsszerepet játszott a Gázába hurcolt túszok szabadon bocsátásában azzal, hogy tárgyalt a Hamásszal.

Az Egyesült Államok azonban koránt sem pártolja Törökország közvetítői szerepét. Mustafa Gurbuz, a washingtoni Arab Center szakértője arra hívta fel a figyelmet tanulmányában, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter a háború kirobbanása utáni első nyilatkozatában közölte, török hivatali kollégáján keresztül bátorította Ankarát a közvetítői szerepre, ám az erről szóló beszámoló hamar lekerült a miniszter közösségi oldalairól. Emellett az is beszédes, hogy Blinken közel-keleti útja során járt Izraelben, Egyiptomban, Jordániában, Szaúd-Arábiában, Bahreinben, az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban, ám Ankarába már nem utazott el.

A szakértő szerint mindez annak a jele, hogy a Joe Biden vezette amerikai adminisztráció nem szimpatizál a török közvetítői szerep ötletével.

 

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök támogatói a volt Atatürk repülőtér területén megtartott palesztinpárti nagygyűlésen Isztambulban 2023. október 28-án (Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.