Ahogy a Magyar Nemzet is hírül adta, nemrég egy nap alatt közel ezer földrengést regisztráltak Izlandon, emiatt Grindavík településének 3500 lakosát egy éjszaka alatt evakuálni kellett, azóta a földrengések száma több tízezerre nőtt.
A Reykjanes-félszigeten jelenleg zajló intenzív szeizmikus tevékenység nyolcszáz éves nyugalmi időszak után indult meg 2020-ban, mostanra pedig a gigászi mennyiségű magma a földrengések eltolódó iránya miatt a város alatt gyűlt össze – írta az Origó.
Ezt észlelték a tudósok, aminek nyomán evakuálták a városka lakosságát. Hozzá kell ugyanakkor tenni,
senki nem tudja megmondani, bekövetkezik-e a vulkánkitörés.
A szakemberek szerint arra is megvan az esély, hogy a felszín alatti folyamatok abbamaradnak, és visszaáll a nyugalmi állapot. Egy esetleges kitörés azonban egész Izland életét megváltozhatja.
Akkor lesz baj, ha a kitörés a tengerben történik
Érdemes megjegyezni, hogy a negyven kilométerre fekvő Reykjavíkot a vulkánkitörés közvetlenül nem fenyegeti, az a Grindavík és a közelében található, Kék Lagúna nevű geotermikus gyógyfürdőre jelenthet közvetlen veszélyt. A létesítmény egy mesterséges tóra épült, és Izland egyik fő turistacélpontja. Az evakuálással egyidejűleg bezárták a helyet. Fontos, hogy ha a vulkán valóban kitör, akkor annak hatása nem korlátozódik majd erre a területre. Különösen akkor nem, ha a magma a tengerbe ömlik.
Ez ugyanis robbanásveszélyes állapotot eredményezhet, és nagy mennyiségű légköri hamuval járhat.
Ez akár Európa légi közlekedésének egy részét is megbéníthatná. Jó hír ugyanakkor, hogy a legintenzívebb szeizmikus tevékenység alapján a mostani esetleges kitörés egy, a várostól északra lezajló szárazföldi terület valószínűsít annak helyszínéül.
Érdemes egyáltalán hasonlítgatni?
Izland legnagyobb kitörése 1783–1784-ben zajlott, amikor a Vatnajokulltól nyugatra fekvő Lakiban egy lávarengeteg tört ki, és a sziget lakott történetének legsúlyosabb katasztrófáját idézte elő. A kitörés az éghajlatra, a termésre és általában véve az egész világon hatással volt az emberek életére.
Az Origó azt írja, az izlandiak aggodalma nem véletlen, mert bár van esély arra, hogy a felszín alatti erők nyugalmi állapotba kerülnek vissza, ha ez mégsem történik meg, akkor inkább nagyobb, mintsem egy jelentéktelen kitörésre kell számítani – bármekkora volument is jelentsen az, hogy nagyobb. Az esetleges károk kapcsán jelenleg azokról a kiesésekről lehet beszélni, melyeket a turizmusra erősen támaszkodó Izlandnak el kell szenvednie. Az Eyfafjallajokull-kitörés jó párhuzamot jelenthet a nagyságrend bemutatására: akkor százezer légi járatot kellett törölni, világszerte pedig tízmillió embert érintett különböző módokon a természeti csapás.
