A régi vágányra áll át a lengyel televízió

Politikai tisztogatás zajlik Lengyelországban.

Varsó, 2023. december 22. Marek Blonski, az állami hírügynökség, a Lengyel Sajtóügynökség, a PAP új elnöke (k) és az ellenzéki Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) politikusai a PAP varsói székházában 2023. december 21-én. Az elõzõ nap Bartlomiej Sienkiewicz új lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter felmentette a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP állami hírügynökség vezérigazgatóit, és új felügyelõtanácsokat alakított ki a közmédiában. MTI/EPA/PAP/Szymon Pulcyn Fotó: Szymon Pulcyn

Az elmúlt hét eseményei nem hagytak kétséget afelől, hogy nem a lengyel televízió (TVP) politikamentes átalakításáról, a közszolgálatiság helyreállításáról van szó. A közmédia vezetőinek és felügyelőbizottságainak lecserélése a hatalomra került politikusok összehangolt akciója, és a TVP, a közszolgálati rádió, valamint a PAP állami hírügynökség átállítását Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és nemzeti örökségvédelmi miniszter kemény kézzel viszi keresztül. Visszatérnek a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása előtti arcok, és a liberális táborban már senki sem beszél a „média pluralizációjáról”, amit Jacek Zakowski baloldali publicista a választások után a valódi kiengesztelődés feltételének nevezett.

Ha megosztottságunk fennmarad, olyanok leszünk, mintha feleannyian lennénk (…) Ne ártsunk egymásnak többé (…) Veszélyes világban élünk, ez közösségünk újjáépítését igényli (…) Tisztelni fogunk benneteket akkor is, ha mindent megtesztek azért, hogy ne tiszteljünk titeket

– ilyen és ehhez hasonló mondatokat használt parlamenti programbeszédében a régi-új miniszterelnök, Donald Tusk. Kijelentéseit a két ellenséges tábor kiengesztelődésére tett felhívásként is értelmezhették a lengyel belpolitikában járatlan hallgatók.

Közben a közmédia vezetőinek leváltásáról, a TVP elbocsátandó hírességeit tartalmazó „feketelistáról” érkeznek hírek. Tomasz Sygutot nevezték ki a TVP új elnökének, aki az előző Tusk-kormány időszakában, 2011–2015 között a köztelevízió egyik vezetőjeként dolgozott. Legutóbb az egyik fővárosi cég igazgatótanácsának tagja volt. Kinevezése adu lehet az elnöki ambíciókat dédelgető balliberális varsói főpolgármester, Rafal Trzaskowski kezében a következő elnökválasztáson.

A baloldalon felosztják egymás közt a médiát

Jelentések szerint a kormánykoalíció pártjai a legerősebb párt, a Tusk vezette Polgári Platform (PO) „kulcsa” szerint osztották el egymás között a közmédia vezetői tisztségeit. A televízió a PO-é, a rádió a Lengyel Parasztpárté (PSL), a PAP hírügynökség a Baloldalé. Arra hivatkoznak, hogy hatalomra kerülésekor a PiS is hasonlóképpen járt el, „átpolitizálta” a közszolgálati médiát.

Csakhogy a közmédia jelenlegi „visszafoglalása” a törvényesség semmibevételével történik, ami ellen a liberális médiának semmilyen kifogása nincs.

Arról sem esik szó, hogy a PiS kormányzásának idején egyfajta médiaegyensúly állt fenn, amit még a közmédia akkori bírálói is elismertek. A kormány hívei a TVP-t, az ellenzékiek pedig az amerikai tulajdonú TVN-t vagy a Polsatot nézhették. Most ez az egyensúly borul fel.

Árulkodó jelzés a TVN műsorvezetője, Pawel Pluska kinevezése a tévéhíradó, a Wiadomosci élére. Előrevetíti, hogy az új hírműsor a PiS-t és a jobboldalt élesen bíráló TVN mintájára készül majd.

A már említett Jacek Zakowskiról „leszedték a keresztvizet” a liberálisok a médiapluralizmus melletti kiállása miatt. „Kriptopiszesnek” bélyegezték, szemére vetették, hogy pártpropaganda eszközévé silányítaná az egyik tévécsatornát – írja Piotr Semka, a Do Rzeczy cikkének szerzője.

Bartosz Wielinski, a balliberális Gazeta Wyborcza újságírója vitatta Zakowski elméletét, miszerint Lengyelországban két párhuzamos társadalom alakult ki, az egyik a „demokratikus ellenzéket” támogatja, a másik a PiS-re szavaz.

Nincs külön PiS-es társadalom, csak egy sereg ember, akiket megtévesztett a párt propagandája (…) A fertőzésnek méregtelenítéssel lehet véget vetni

 – írta. A Do Rzeczy szerint viszont nem állja meg helyét az a feltételezés, hogy a PiS hívei kizárólag a TVP-ből tájékozódnak. A szerző utalt a Gazeta Wyborcza egyik közelmúltbeli, Przemyslaw Sadura és Slawomir Sierakowski szociológusokkal készített interjújára. – A PiS szavazóinak többsége a TVP-t és a TVN-t is nézi. Nincsenek megtévesztve, maguk döntik el, hogy kinek hisznek – mondták a lapnak.

Visszatér a balliberális tábor dominanciája a közszolgálati médiában, amely az 1989–2015 közötti időszak nagy részét jellemezte. (…) Az újságírók csak a fontos ügyekről tájékoztatnak, a lényegteleneket mellőzik. Csakhogy maguk döntik el, hogy mely ügyek fontosak, és melyek lényegtelenek. Furcsa módon mindig úgy alakul, hogy mindig azok fontosak, amelyek a balliberális kormányok számára hasznosak, és azok lényegtelenek, amelyek ártanak nekik

 – írja a lap.

A Gazeta Wyborcza kedvenc mantrája, hogy a jobboldali újságírók hozzanak létre maguknak új saját médiát, és éljenek meg a szabadpiacon. Ez nagyon hatásos, de rendkívül tisztességtelen érv. A Springer konszernhez tartozó média vagy az amerikai tulajdonú TVN anyagi lehetőségei nem vethetők össze a jobboldali médiáéval, mint amilyen például a TV Republika. Az állami hirdetésekért kapott összegekből lehetetlen hosszú távú üzleti tervet készíteni.

A jobboldalon még sokáig fog tartani a vita arról, hogy mit kellene tennie a PiS-nek egy független, konzervatív szellemiségű média kiépítése érdekében. Jaroslaw Kaczynski pártja a könnyebb utat választotta, amikor a közszolgálati

médiára összpontosított, ügyelve arra, hogy a lehető legpontosabban közvetítse a kormánypárt üzeneteit. De tévedés azt feltételezni, hogy nyolc év alatt fel lehetett volna építeni egy, a Polsathoz, az Axel Springerhez vagy a TVN-hez mérhető médiaóriást.

A jobboldal esélye az internet, bár idővel itt is kialakulhat egy olyan törvényi szabályozás, amely kizárja a „helytelen” nézeteket vallókat – írja a lap. Ám az élet nem tűri az űrt. Még ha a PiS jelenlegi hét és fél milliós tábora csökkenne is, az emberi kíváncsiság és invenció mindig győzni fog a közéleti viták egységesítésére irányuló törekvésekkel szemben. És ez az, ami reményt ad – fejeződik be a Do Rzeczy cikke.

Borítókép: Marek Blonski, az állami hírügynökség, a Lengyel Sajtóügynökség, a PAP új elnöke (k) és az ellenzéki Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) politikusai a PAP varsói székházában 2023. december 21-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Szymon Pulcyn)