A vita újabb felvonására az uniós nagykövetek kedd esti találkozóján került sor, ahol a soros elnök spanyolok szerették volna keresztülvinni a javaslatot. Számításaik szerint az orosz pénzek jövedelméből 2027-ig mintegy 15-17 milliárd eurót lehetne Ukrajnára fordítani – vagyis gyakorlatilag épp annyit, amennyit ebben az időszakban erre szán az EU.
A Politico hírportálnak névtelenül nyilatkozó források szerint azonban egyrészt nehezen érthető, hogy honnan jönnek Madrid számai, másrészt hónapokig, sőt évekig is elhúzódhat, mire Ukrajna hozzájuthat a pénzhez, márpedig a háborúban álló országnak azonnali segítségre van szüksége.
Mások szerint a spanyolok a javaslat kidolgozásakor nem vették figyelembe az unióban uralkodó közhangulatot.
Ez sok ország számára nem elfogadható tárgyalási alap az uniós vezetők december 14-15-i csúcstalálkozóján
– mutatott rá az egyik megkérdezett diplomata.
Vannak, akik úgy érzik, Spanyolország a saját pecsenyéjét sütögeti, hiszen ha Ukrajna finanszírozását sikerülne a fenti módon megoldani, akkor a tagállamok pótlólagos befizetéseit más projektekre fordíthatná az unió – és a spanyolok épp ezt szeretnék elérni.
A kérdés mindenesetre egyhangú döntést igényel, az EU-csúcsig hátralévő napokban pedig még kemény viták várhatók mind ezzel, mind egyéb költségvetési kérdésekkel kapcsolatban.
Azonban míg az EU óvatosan áll a befagyasztott orosz pénzek kérdésköréhez, Kanada a tettek mezejére lépett, és már dolgozik egy ehhez kapcsolódó jogszabályon. Mint Melanie Joly kanadai külügyminiszter elmondta, hazája lesz az első G7-ország, amely engedélyezi az ilyen vagyonelkobzást, és azt javasolja, hogy a szövetségesek is kövessék a példáját – írja az Al Jazeera katari hírtelevízió.
Borítókép: Uniós zászlók a brüsszeli Berlaymont-épület, a bizottság székháza előtt (Fotó: NurPhoto via AFP/Artur Widak)