Megbukhat a spanyol javaslat az ukrajnai háború finanszírozására

Spanyolország mint az Európai Unió soros elnöke nagyon szeretné keresztülvinni javaslatát, amely szerint az unió a befagyasztott orosz pénzek által termelt profitból finanszírozhatná Ukrajnát. Az Európai Központi Banknak és több tagállamnak, köztük Franciaországnak és Németországnak azonban komoly kétségei vannak.

BRUSSELS, BELGIUM - MAY 31, 2023: European Union flags decorates the façade of the iconic Berlaymont building, the seat of the European Commission in Brussels, Belgium, on May 31, 2023. (Photo by Artur Widak/NurPhoto) (Photo by Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: AFP/Artur Widak

Ahogy közeledik az EU-csúcs, úgy fokozódnak a feszültségek azzal a spanyol javaslattal kapcsolatban, amely szerint 

az uniónak a befagyasztott orosz pénzek által termelt profitból kellene finanszíroznia az ukrajnai újjáépítést.

Mint arról beszámoltunk, az október végi EU-csúcson a tagállamok Oroszországot tették felelőssé a háború okozta károkért, és kijelentették: meg kell vizsgálni, hogy az uniós bankokban tárolt és befagyasztott orosz vagyon miként fordítható Ukrajna újjáépítésére.

A lehetőséget már hónapok óta vizsgálják, de több tagállam, köztük Németország és Franciaország is meglehetősen szkeptikus, nem is beszélve Belgiumról, ahol a legtöbb befagyasztott orosz pénzt őrzik.

Az Európai Központi Bank pedig attól tart, hogy a lépés felborítaná a pénzügyi piacokat, és gyengítené az euró pozícióját tartalékvalutaként.

A vita újabb felvonására az uniós nagykövetek kedd esti találkozóján került sor, ahol a soros elnök spanyolok szerették volna keresztülvinni a javaslatot. Számításaik szerint az orosz pénzek jövedelméből 2027-ig mintegy 15-17 milliárd eurót lehetne Ukrajnára fordítani – vagyis gyakorlatilag épp annyit, amennyit ebben az időszakban erre szán az EU.

A Politico hírportálnak névtelenül nyilatkozó források szerint azonban egyrészt nehezen érthető, hogy honnan jönnek Madrid számai, másrészt hónapokig, sőt évekig is elhúzódhat, mire Ukrajna hozzájuthat a pénzhez, márpedig a háborúban álló országnak azonnali segítségre van szüksége.

Mások szerint a spanyolok a javaslat kidolgozásakor nem vették figyelembe az unióban uralkodó közhangulatot.

Ez sok ország számára nem elfogadható tárgyalási alap az uniós vezetők december 14-15-i csúcstalálkozóján

– mutatott rá az egyik megkérdezett diplomata.

Vannak, akik úgy érzik, Spanyolország a saját pecsenyéjét sütögeti, hiszen ha Ukrajna finanszírozását sikerülne a fenti módon megoldani, akkor a tagállamok pótlólagos befizetéseit más projektekre fordíthatná az unió – és a spanyolok épp ezt szeretnék elérni.

A kérdés mindenesetre egyhangú döntést igényel, az EU-csúcsig hátralévő napokban pedig még kemény viták várhatók mind ezzel, mind egyéb költségvetési kérdésekkel kapcsolatban.

Azonban míg az EU óvatosan áll a befagyasztott orosz pénzek kérdésköréhez, Kanada a tettek mezejére lépett, és már dolgozik egy ehhez kapcsolódó jogszabályon. Mint Melanie Joly kanadai külügyminiszter elmondta, hazája lesz az első G7-ország, amely engedélyezi az ilyen vagyonelkobzást, és azt javasolja, hogy a szövetségesek is kövessék a példáját – írja az Al Jazeera katari hírtelevízió.

Canada should seize and repurpose Russian assets to support recovery efforts and reparations in #Ukraine. In this excellent post, @RobCurrieMusic explains how to do so in compliance with international law and Canadian law: https://t.co/B292ngaW1Z #cdnpoli @ConversationCA

— Mark Kersten (@MarkKersten) July 5, 2023

Borítókép: Uniós zászlók a brüsszeli Berlaymont-épület, a bizottság székháza előtt (Fotó: NurPhoto via AFP/Artur Widak)