A franciák kétharmada elégedetlen az ország működésével

Sokan érzik úgy, hogy a véleményüket senki sem hallgatja meg.

Párizs, 2023. november 27. Emmanuel Macron francia elnök beszél a párizsi Nemzeti Tengerészeti Múzeum megnyitóján 2023. november 27-én. A múzeum hat év felújítás után nyitja meg újra kapuit a látogatók elõtt. MTI/EPA/Pool/AP/Christophe Ena Fotó: Christophe Ena

Emmanuel Macron francia államfő évértékelőt tartott a napokban mintegy négyszáz újságíró előtt. Mint mondta, számos országhoz hasonlóan Franciaországban is válságba került a demokratikus berendezkedés, de az országnak minden eszköze megvan a sikerhez és ahhoz, hogy ne térjen le a fejlődés útjáról.

Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, hogy a francia lakosság kétharmada elégedetlen azzal, ahogy az 1958-ban megszülető Ötödik Köztársaság jelenleg működik. Úgy érzik, hogy a többség igénye nem tud a képviselőkön keresztül eljutni a döntéshozatal szintjéig.

Sokan úgy látják, hogy nem hallgatják meg a véleményüket. Úgy érzik, kizárólag kemény tüntetésekkel tudják saját álláspontjukat nyilvánosságra hozni

 − folytatta.

A január elején távozó Élizabeth Borne-kormány 2022-től 23 alkalommal használta az alkotmány azon cikkét, amelyet alkalmazva bizonyos törvények megszavazásánál – főleg a költségvetéshez kapcsolódóknál – a parlamenti vitát elkerülve a kormány ráerőlteti a saját akaratát a törvényhozásra.

– Megjegyzendő, ez nem egyedi és nem is rekord. A rekordot a Mitterrand-korszakban Michel Rocard miniszterelnök állította fel, akkor 28 alkalommal alkalmazták ezt a cikkelyt – igaz akkor még nem azok a szabályok voltak, mint ma. Azt is fontos tudni, hogy minden ilyen aktus együtt jár a bizalmatlansági indítvány benyújtásának a lehetőségével, de mivel az ellenzék ma megosztott, ez nem jelent nagy veszélyt a kormányfőre nézve. Az új kormány véleményem szerint ezen a területen aligha tud újat hozni. A Macront támogató tábor 2022-től nem rendelkezik abszolút többséggel a nemzetgyűlésben, így aligha fog tudni változást eszközölni a kormány ezen a területen. Egyedüli módja lenne, ha sikerülne az ellenzék egyik csoportjával, így például a Republikánusokkal megegyezni. Erre viszont a jelenlegi belpolitikai viszonyok között aligha van esély – magyarázta a szakértő, és hozzátette:

Az új Attal-kormány vélhetően olyan látványos témákat fog felhozni, amelyekhez nem kell a nemzetgyűlési hozzájárulás, hanem rendeleti úton bevezethetőek. Nem biztos, hogy ez csillapítani fogja a demokrácia működésével kapcsolatos aggályokat, bármennyire is hatékony lehet egy ilyen módon történő kormányzás

 − emelte ki.

Franciaországban a közbiztonság egyre elkeserítőbb helyzetbe kerül. Emmanuel Macron azt ígérte, hogy felveszi a harcot a bűnözés ellen. – A francia lakosságot ismét egyre jobban foglalkoztatja a közbiztonság egyre elkeserítőbb helyzete − magyarázta a szakértő.

A francia törvények számos eszközt biztosítanak arra, hogy a bűnözés ellen megfelelő módon léphessenek fel a hatóságok. Alapvetően a kérdés politikai: van-e politikai szándék valóban komolyan fellépni a bűnözéssel szemben? − tette hozzá. 

Fejérdy Gergely szerint a kérdés nagyon összetett, mert a bűnözésnek számtalan oka van, amelyek megszüntetése komoly feladat elé állítja a kormányt. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy sokszor a bűnözőket hiába állítják elő, a hatóságok túl vannak terhelve. 

Ma Franciaországban több mint hetvenezer rabot tartanak számon, és erre 28 ezer felügyelő van. A börtönök Párizs környékén kétszáz százalékos túlzsúfoltsággal küzdenek

− emelte ki, majd megjegyezte, hogy sok olyan bűnöző van, akit egyszerűen már nem tudnak elhelyezni.

Fejérdy Gergely kitért arra is, hogy ez a probléma komoly forrásokat emészt fel, és csak hosszú távon lehet eredményre számítani. A kérdés tehát az, hogy mekkora összegeket szán erre és milyen konkrét lépéseket kíván valóban megtenni az új kormány. Hozzátette, hogy mindazonáltal például a drogkereskedelem megállításának területén az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett Franciaország, tehát lesznek olyan részterületek, ahol kis lépésekben, de észlelhető lesz a változás. A szakértő elmondta, hogy a Macron által bejelentett intézkedések szinte mindegyike valójában nem új, csak úgy mutatta be, mint ha az lenne. Ezért igazából a nagy kérdés az, hogy a már meglévő eszközöket és intézkedési csomagokat tényleg végrehajtja-e majd az új kormány.

Előre erről nehéz véleményt mondani, de az elmúlt évek sajnos inkább azt mutatták, hogy a szavakat nem igen követte tett

– fogalmazott a szakértő.

Az új kormány összetételét is többen kritizálták Franciaországban, ezzel kapcsolatban Fejérdy kifejtette, hogy egy demokratikus országban természetesen mindenkinek jogában áll kritikát megfogalmazni a kormánnyal szemben.

Sokan nehezményezik, hogy az egész változtatásnak nagyobb füstje, mint a lángja, és még inkább Macron kezébe adta gyeplőt.

Alapvetően a fontosabb tárcáknál nem volt változtatás, tehát aligha mondható, hogy egy új lendülettel induló kormányról van szó. Többen azt is szóvá teszik, hogy a női és férfi miniszterek paritására annyira adó francia elnök most ettől a szemponttól is eltekintett. A miniszterelnököt is kritizálják, hogy Macron „szóvivője” csupán, aligha lehet majd önálló − mondta a szakértő. 

Nagy kérdés továbbá, hogy kik lesznek az új államtitkárok. Erről még nincs döntés. Az új kormány összetétele tehát egyrészt még nem teljes, így nehéz alapos véleményt mondani róla, másrészt pedig már most okot adhat a kritikára

 − zárta szavait Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök beszél a párizsi Nemzeti Tengerészeti Múzeum megnyitóján 2023. november 27-én. A múzeum hat év felújítás után nyitjotta meg újra kapuit a látogatók előtt (Fotó: MTI/EPA/AP/Christophe Ena)