A háborúval való fenyegetés a „nagy átalakítás” része

Egymás után érkeznek a hírek a nyugat-európai tüntetésekről. Fellázadnak az emberek, mert érzik, hogy a saját egzisztenciájuk is veszélybe került. A legutóbbi hetekben a gazdák tiltakozásától volt hangos a világsajtó. Az orosz–ukrán háború árnyékában és az európai parlamenti választások előtt forr egyre inkább a Nyugat, s egyre több szó esik az esetleges harmadik világháborúról. Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta: a háborúval való fenyegetés mögött az eddig megszokott társadalmi modell felszámolása, a jóléti kiadások csökkentése, illetve Nyugat-Európa militarizálása áll.

Budapest, 2022. január 17. Kiszelly Zoltán, a Politikai Elemzések Központjának igazgatója a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány A válságok kora - Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben címû konferenciáján a Várkert Bazárban 2022. január 17-én. Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI

– Ez akkor nem egyfajta figyelemelterelés, hanem arra készítik fel az embereket, hogy törődjenek bele abba is, hogy kevesebb pénzük lesz, s azt fogadják el?

– Ez egy átalakítás. A gazdatüntetések egyik fő oka, hogy eddig az uniós költségvetés kétharmada ment vidék-és agrártámogatásokra, kohéziós felzárkóztató támogatásokra, a 2028-ban kezdődő új uniós költségvetésben már csak egyharmad jutna mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre. Miután ennyi gazdát ilyen kevés pénzből nem lehet már támogatni, ezért már most elkezdődik a kisgazdaságok felszámolása.

Belga gazdák tüntetnek a Brüsszelbe vezető autópályán Beersel közelében 2024. január 29-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

A gazdák látják ezt a folyamatot, s ez ellen is tiltakoznak. Nemcsak az ukrán gabonadömpingről van szó, hanem arról a nagy átalakításról is, hogy Nyugat-Európában túl sok a gazda, főként a kis- és közepes gazdaság. Az Elbától keletre nagybirtokok vannak. Az Elbától nyugatra kis- és közepes gazdaságok. Nyugat-Európában ezeket a kis- és közepes gazdaságokat fel akarják számolni. A globalisták olcsón akarják megvenni a földjeiket, lehet, hogy Ukrajnából kiszorulnak az amerikai spekulánsok. 

Belga gazdák autógumikat égetnek, miközben traktorjaikkal akadályozzák a forgalmat a Daussoulx közelében lévő autópályán 2024. január 28-án. (Fotó: MTI/EPA/Frederic Sierakowski)

Nyugat-Európában, Németországban a szigorodó szabályok miatt a kis és közepes gazdák eladják a földjeiket. A hőszivattyútörvény miatt, a gázkazánok kivezetése miatt a lakásokat, a bérházakat is eladják, és így a globalisták olcsón tudnak földeket vagy bérházakat venni Nyugaton. Ez is a nagy átalakításnak a része. Magyarul a háborúval való fenyegetés az a Nyugatnak az átállítása. Az eddig megszokott társadalmi modell felszámolása ennek egy része, a jóléti kiadások csökkentése a másik, illetve Nyugat-Európa militarizálása a harmadik.

– Mennyire működő stratégia, hogy egyesek Putyinnal riogatnak, emiatt pedig az emberek akkor inkább nem tüntetnek?

– Ez nem jó stratégia, mert mindenki tudja, hogy ha Putyin Ukrajnát sem tudja elfoglalni, akkor feltehetően a NATO–val sem húz ujjat, illetve mindenki tudja, hogy ahol a NATO van, ott végső soron a nukleáris védőernyő is ott van. Az oroszok nem akarnak atomháborút, mert azt senki sem nyerheti meg. A Putyinnal való fenyegetés nem működik, leginkább a mainstream média egy propagandafogása, amit Nyugaton sem hisznek el az emberek, de miután látjuk, hogy nem szólalhatnak fel, mert akkor ugyanúgy járnak, mint az, aki a migráció ellen felszólal: kirúgják az állásából, betiltják a médiumukat. A mainstream propaganda már nem működik. Nemcsak azért nem működik, mert az emberek átlátnak rajta, hanem azért sem, mert a mainstream már nem biztosítja a jólétet. Ez a legfontosabb része ennek az egésznek. Miután Nyugaton csökkenőben van a megszokott jólét, ezért amit a jólétet felszámoló elitek mondanak, azt már nem hiszik el. Igazából jólét nélkül az kevés nekik, hogy megvédik őket Putyintól, mert egyrészt nem látják az orosz fenyegetést, másrészt már nem is ígérik nekik, hogy valaha ismét jobbra fordul az életük. Mivel demokratikus úton nem tudnak sorsukon fordítani, nem marad más, mint a tüntetés és a sztrájk. A globalista elitek minderről nem kérdezik meg a nyugat-európaiakat, inkább a nyakukba ültetnek szivárványkoalíciós kormányokat, vagy nagykoalíciókat.

Borítókép: Kiszelly Zoltán (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)