Kitűnő kapcsolatok alakultak ki Moldova és Magyarország között

Magyarország és Moldova még szorosabbá kívánja fűzni az együttműködést – nem csak diplomáciai, hanem gazdasági szinten is. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját, Moldova miniszterelnökének budapesti tárgyalásai kapcsán kérdeztük a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról és Moldova európai integrációs törekvéseiről.

Orbán Viktor és Moldova miniszterelnökének találkozója Fotó: Koszticsák Szilárd

Az elmúlt években kitűnő kapcsolatok alakultak ki Magyarország és Moldova között, mondta el lapunk kérdésére Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója annak kapcsán, hogy Magyarországra látogatott és Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt Dorin Recean moldovai kormányfő. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy Magyarország töretlenül támogatja Moldova uniós csatlakozását.

Magyarország támogatja Moldova uniós csatlakozását (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

– Moldova alkotmányába bele van foglalva a semlegesség, így NATO-integrációról nincs szó. A pandémia óta viszont egy kissé leültek a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok is. Korábban a két ország közötti éves kereskedelem már kétszáz millió euró fölött volt – tette hozzá Barabás T. János.

Emlékeztetett, az OTP ezelőtt három évvel vásárolta meg a harmadik legnagyobb moldovai pénzintézetet, amely együttműködés azóta is sikeres, különösen a kis- és középvállalkozókat támogató hitelprogram. Megjegyezte ugyanakkor, hogy politikai vonatkozásban volt néhány zavaró jelenség hazánk és Moldova viszonyában. 

A moldovai közéletben ugyanis megjelent a magyarellenesség, ami összefüggésben áll azzal, hogy Romániának egyre nagyobb a befolyása Moldovában 

– mutatott rá Barabás T. János. 

Moldova uniós integrációs törekvései kapcsán a szakértő megjegyezte, hogy az Európai Uniónak stratégiai, hosszú távú célja és érdeke az, hogy az európai biztonsági övezet erősödjön Kelet felé. Ez nem csak az esetleges orosz fenyegetés, hanem a migráció miatt is kívánatos, mondta Barabás T. János. Mint kifejtette, 

A biztonsági érdekek mellett ne feledjük, hogy az uniónak olcsó munkaerőre van szüksége, ez ma már egészen nyilvánvaló. A közös piac is csábító, így hosszú távon mindenkinek előnyére válna ez az integráció. 

Ukrajna és Moldova viszonyáról szólva hangsúlyozta, hogy az javult a háború megkezdése óta. Azelőtt voltak komoly nézeteltérések a két ország között, különösen a Dnyeszter folyó vízelosztása és a szovjet időkből maradt vagyonelemek tulajdonjoga kapcsán. A háború óta a két ország azonban szorosan együttműködik. Itt elsősorban biztonságpolitikai együttműködésről van szó. Tavaly év elején Kisinyovban az állítólagos orosz támogatással zajlott erőszakos megmozdulásokra is az ukrán titkosszolgálatok figyelmeztették Moldovát, mondta el. 

A szakértő ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kormányközeli sajtó sürgeti a moldovai kormányt, hogy az ország az európai uniós csatlakozási folyamatok vonatkozásában távolodjon el Ukrajnától. 

Moldova kisebb ország, gyorsabban tudja teljesíteni azt a szintet, amit az EU elvár e téren. Ennek okán kísérte a moldovai miniszterelnököt budapesti látogatásán a mezőgazdasági miniszter és a belügyminiszter is – jegyezte meg Barabás T. János. 

Novák Katalin köztársasági elnök (j) és Dorin Recean, Moldávia miniszterelnöke (b) tárgyal a gyulai vár lovagtermében 2024. január 25-én. Az államfő mellett Király András, a Sándor-palota tervezésért és elemzésért felelős igazgatója (j2) (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Kifejtette, hogy a moldovai mezőgazdaság szoros kapcsolatban áll a magyar féllel: egy magyar cég a legfontosabb vetőmag-értékesítő a Moldovai Köztársaságban. Moldova minőségi mezőgazdasági és borászati termékeivel szeretne érvényesülni az Európai Unió piacán, és ezzel is szeretne eltávolodni a problémás ukrán mezőgazdaságtól.

Borítókép: Orbán Viktor magyar (j) és Dorin Recean moldovai miniszterelnök sajtónyilatkozatot tesz tárgyalásuk után a karmelita kolostorban 2024. január 25-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)