Kitűnő kapcsolatok alakultak ki Moldova és Magyarország között

Magyarország és Moldova még szorosabbá kívánja fűzni az együttműködést – nem csak diplomáciai, hanem gazdasági szinten is. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját, Moldova miniszterelnökének budapesti tárgyalásai kapcsán kérdeztük a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról és Moldova európai integrációs törekvéseiről.

Orbán Viktor és Moldova miniszterelnökének találkozója Fotó: Koszticsák Szilárd

– Moldova alkotmányába bele van foglalva a semlegesség, így NATO-integrációról nincs szó. A pandémia óta viszont egy kissé leültek a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok is. Korábban a két ország közötti éves kereskedelem már kétszáz millió euró fölött volt – tette hozzá Barabás T. János.

Emlékeztetett, az OTP ezelőtt három évvel vásárolta meg a harmadik legnagyobb moldovai pénzintézetet, amely együttműködés azóta is sikeres, különösen a kis- és középvállalkozókat támogató hitelprogram. Megjegyezte ugyanakkor, hogy politikai vonatkozásban volt néhány zavaró jelenség hazánk és Moldova viszonyában. 

A moldovai közéletben ugyanis megjelent a magyarellenesség, ami összefüggésben áll azzal, hogy Romániának egyre nagyobb a befolyása Moldovában 

– mutatott rá Barabás T. János. 

Moldova uniós integrációs törekvései kapcsán a szakértő megjegyezte, hogy az Európai Uniónak stratégiai, hosszú távú célja és érdeke az, hogy az európai biztonsági övezet erősödjön Kelet felé. Ez nem csak az esetleges orosz fenyegetés, hanem a migráció miatt is kívánatos, mondta Barabás T. János. Mint kifejtette, 

A biztonsági érdekek mellett ne feledjük, hogy az uniónak olcsó munkaerőre van szüksége, ez ma már egészen nyilvánvaló. A közös piac is csábító, így hosszú távon mindenkinek előnyére válna ez az integráció. 

Ukrajna és Moldova viszonyáról szólva hangsúlyozta, hogy az javult a háború megkezdése óta. Azelőtt voltak komoly nézeteltérések a két ország között, különösen a Dnyeszter folyó vízelosztása és a szovjet időkből maradt vagyonelemek tulajdonjoga kapcsán. A háború óta a két ország azonban szorosan együttműködik. Itt elsősorban biztonságpolitikai együttműködésről van szó. Tavaly év elején Kisinyovban az állítólagos orosz támogatással zajlott erőszakos megmozdulásokra is az ukrán titkosszolgálatok figyelmeztették Moldovát, mondta el. 

A szakértő ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kormányközeli sajtó sürgeti a moldovai kormányt, hogy az ország az európai uniós csatlakozási folyamatok vonatkozásában távolodjon el Ukrajnától. 

Moldova kisebb ország, gyorsabban tudja teljesíteni azt a szintet, amit az EU elvár e téren. Ennek okán kísérte a moldovai miniszterelnököt budapesti látogatásán a mezőgazdasági miniszter és a belügyminiszter is – jegyezte meg Barabás T. János. 

Novák Katalin köztársasági elnök (j) és Dorin Recean, Moldávia miniszterelnöke (b) tárgyal a gyulai vár lovagtermében 2024. január 25-én. Az államfő mellett Király András, a Sándor-palota tervezésért és elemzésért felelős igazgatója (j2) (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Kifejtette, hogy a moldovai mezőgazdaság szoros kapcsolatban áll a magyar féllel: egy magyar cég a legfontosabb vetőmag-értékesítő a Moldovai Köztársaságban. Moldova minőségi mezőgazdasági és borászati termékeivel szeretne érvényesülni az Európai Unió piacán, és ezzel is szeretne eltávolodni a problémás ukrán mezőgazdaságtól.

Borítókép: Orbán Viktor magyar (j) és Dorin Recean moldovai miniszterelnök sajtónyilatkozatot tesz tárgyalásuk után a karmelita kolostorban 2024. január 25-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)