Megkezdődött a nagy brüsszeli vizsgálat, Scholz kérésének eleget téve

Az EU-csúcsra készülve összeírják az uniós tisztviselők, a tagállamok mennyi támogatást küldtek Ukrajnának.

2024. 01. 16. 8:43
ZELENSZKIJ, Volodimir
Avdiivka, 2023. április 18. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ukrán katonák társaságában a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó front közelében lévõ Avdiivkában 2023. április 18-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat Fotó: Ukrán elnöki sajtószolgálat
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy erőkkel készül Brüsszel a február elsejére tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozóra, melynek középpontjában minden bizonnyal az Ukrajnának nyújtott támogatások lesznek. A Financial Times brit gazdasági napilap értesülései szerint uniós szinten már megkezdődött annak felülvizsgálata, hogy a tagállamok mennyi fegyvert szállítottak Ukrajnának az elmúlt közel két évben, a háború kirobbanása óta. A jelentést az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) fogja összeállítani.

A csúcstalálkozóhoz közeledve ugyanis egyre több olyan nyilatkozatot hallani vezető európai politikusoktól, hogy egyes kormányok nem küldtek annyi támogatást Kijevnek, mint amennyit tudtak volna.

Legutóbb Olaf Scholz német kancellár szólította fel Brüsszelt, hogy írják össze az eddigi, valamint a 2024-es évre tervezett segélyeket – így kompenzálva Kijevet, amiért az amerikai támogatás elakadt a kongresszusnál. A német Kieli Intézet adatai szerint az európai országok közül Németország nyújtotta a legnagyobb segítséget tavaly, mintegy 17,1 milliárd euró értékben, a harmadik helyet az Egyesült Királyság foglalja el 6,6 milliárd euróval. Az adatok szerint a Párizs, Róma és Madrid által nyújtott segélyek mértéke a legalacsonyabb, egymilliárd euró alatt maradtak.

Brüsszel részben egyetértett Scholz kijelentéseivel, mondván valóban vannak olyan EU-tagok, melyek lehetőségeikhez mérten jóval kevesebb katonai támogatást nyújtottak Kijevnek.

A Financial Times szerint Németországon kívül más tagállamok is szorgalmazzák az Európai Békekeret kiterjesztését, különösen az unió keleti országai. Az Európai Békekeretet annak érdekében hozták létre, hogy tagállami finanszírozás révén elősegítse a béke megőrzését a világ minden táján, továbbá a rendelkezésre álló összegből fejlesszék az EU biztonsági és védelmi képességeit. Ukrajna kapcsán a javaslat az volt, hogy évente ötmilliárd eurós támogatást biztosítanak a háborúban álló országnak, ám ehhez nem járult hozzá mind a 27 tagállam.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ukrán katonák társaságában a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó front közelében lévő Avdiivkában 2023. április 18-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.