Nógrádi György: Scholz nem karizmatikus és nem kancellárnak való

Olaf Scholz kormánya válságba került, egyre kevesebben támogatják, és rengeteg a probléma körülötte.

Dubaj, 2023. december 2. Olaf Scholz német kancellár beszédet mond az ENSZ 28. nemzetközi éghajlatváltozási konferenciájának (COP28) kétnapos csúcstalálkozóján Dubajban 2023. december 2-án. MTI/EPA/Martin Divisek Fotó: Martin Divisek

Olaf Scholz nem legfényesebb napjait éli az elmúlt időszakban. Gazdatüntetések zajlanak az országban, mindeközben a német vasutasok is beszüntették a munkát, gyakorlatilag megbénult Németország.

Németország-szerte gazdatüntetések vannak, ő megígérte, hogy megoldja a problémát, de nem hajlandó találkozni a gazdákkal. Ez alapvető hiba

 − mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Nógrádi Gyögy biztonságpolitikai szakértő. – Minden gazdasági tüntetés a történelemben előbb-utóbb politikai célokat hirdet meg. Sokan csatlakoztak a gazdákhoz, a német vasút is − tette hozzá a szakértő.

Az országban az úgynevezett jelzőlámpa-, vagyis Ampel-koalíció – a Szociáldemokrata Párt, a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek együttes kormányzása – egyre jobban veszít a népszerűségéből, a lakosság mindössze 17 százaléka elégedett a munkájukkal.

– A hatvanas évek óta nem volt hárompárti kormány Németországban, a három párt nem tud együttműködni, viszont Scholz nem tud lemondani sem, hiszen csak akkor mondhatna le, ha már megválasztották volna az új vezetőt, hogy ne legyen az ország kancellár nélkül. Scholz valószínűleg jó pénzügyi szakértő, de nem karizmatikus és nem kancellárnak való. 

Scholz nem arra számított, hogy a kancellársága egy szörnyű kényszerházasság lesz

 − emelte ki a szakértő. – A liberális párt állandóan okoskodik, egész történelme alatt ezt csinálta, jelenleg pedig mindössze négy százalékon állnak, ha most lenne a választás, akkor be sem jutnának a parlamentbe. Szeretnének a felszínen maradni, ezért most azt találták ki, hogy ők hajlandóak lennének egyezkedni a gazdákkal − magyarázta Nógrádi György. – A harmadik párt, a Zöldek korábbi vezetői, Robert Habeck és Annalena Baerbock szerepet kaptak a kormányban, az új vezetőség pedig minimum érdekes. Scholz nehéz helyzetben van, egyre kevésbé képes irányítani a kormányt, ebbe bárki belebetegedne − értékelte a szakértő azokat a híreket, amelyek szerint nagyon rossz állapotban van a kancellár. A hétvégén a német Bild napilap írt arról Scholz egy gyárlátogatása kapcsán, hogy a politikus „nincs jó bőrben”. Mint írták, sápadt volt, óriási táskák voltak a szemei alatt, és egyik kezével szorongatta a másikat.

De a német sajtó arról is beszámolt, hogy Scholz állítólag az orosz kémkedéstől való félelme miatt meghagyta az ősrégi technológiának számító levelezési rendszert. Korábban pedig attól is félt, hogy megszerezhetik a DNS-ét egy PCR-teszttel.

– Ma a titkosszolgálatok megszereznek bármit, amit akarnak. Ez egy szörnyen nehéz dolog, az amerikai titkosszolgálat az elmúlt években beszervezte a német titkosszolgálatok néhány tagját. Óriási botrány lett belőle, nyilván ezt csinálják az oroszok is.

Egy első embernek sosincsenek barátai, rengeteg problémája van, ezt most Scholz meg is tapasztalja

 − tette hozzá Nógrádi György, aki azt is megjegyezte, Scholznak már korábban is akadtak problémái.  

– Olaf Scholz egész életében politikus volt, Bréma polgármestere volt, és óriási korrupciós botrány alakult ki körülötte, amiből nem is tudta magát eddig száz százalékosan tisztázni. A saját pártjában elnök akart lenni, nem tudott, a pártja kényszerből indította kancellárnak, mert nem találtak mást − elemezte a helyzetet a szakértő.

Eközben hétfőn minden eddiginél nagyobb tüntetésre készülnek a gazdák, százezreket várnak Berlinbe, és lassan már Németország határait is átlépheti az elégedetlenségi hullám, Romániában spontán tüntetés alakult ki, az osztrák gazdák is egyre hangosabbak. 

A Scholz-kormány döntései pedig lassan lehetetlen helyzetbe hozzák a gazdákat.

– Mennyi pénzt vettek el a gazdáktól? − tette fel a kérdést Nógrádi György, meg is válaszolva azt:

Évi négyszázmillió eurót, megemelték a benzint és a dízel költségét, és bevezették a mezőgazdasági gépjármű adóját. Az ukrajnai segély, hitel töredékéről beszélünk

 − mondta el. – Németország adja az Európai Unión belüli támogatás ötven százalékát, ott tartunk, hogy Scholz nem hajlandó a Taurus rakétákat átadni Ukrajnának, amivel Oroszország belsejébe lehetne lőni. Minden másban az amerikaiakkal értenek egyet. A német kormány annyira meggyengült, hogy rendkívül nehezen tudja az érdekérvényesítését végigvinni − fejtette ki Nógrádi.

Nemzetközi színtéren sem túl meghatározó Olaf Scholz. Hiába volt ő az utolsó látogató Oroszországban, mielőtt kitört a háború, amikor megkérdezte, Vlagyimir Putyint, hogy miközben megy vissza Németországba, látni fogja-e a az orosz gépeket, ahogy Ukrajnát bombázzák, nem válaszolt rá az orosz elnök. Míg Merkel Putyinnal oroszul átbeszélt minden törvényjavaslatot, addig 

Scholznak semmilyen tekintélye nincs, tolmács nélkül nem is tudna boldogulni. A német gazdaság nem hozta azt, amit vártak tőle, a kormánya nem hozza azt, amit vártak tőle, Franciaország pedig egyre erősebben át akarja venni Európa vezető szerepét Németországtól

 − húzta alá Nógrádi.

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)