Sokkoló adatok: egyre többen állnak ki a terrorszervezet mellett

Az Egyesült Államokban a fiatal felnőttek több mint fele indokoltnak tartja a Hamász támadásait, derült ki egy felmérésből. A Hamász-párti, Izrael- és zsidóellenes megmozdulások október 7. óta rendszeressé váltak Nyugaton, és nemcsak Amerikában, hanem Európában ugrásszerűen megnőtt az antiszemita incidensek száma a Hamász Izrael elleni támadása és a konfliktus kitörése óta.

2024. 01. 01. 6:30
New York, 2023. november 10. Diákok tiltakoznak a Gázai övezetben zajló izraeli katonai mûveletek ellen New Yorkban 2023. november 9-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint legalább 240 embert elraboltak, és túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint az övezet ellen elindított izraeli hadmûveletek halálos áldozatainak száma már meghaladta a tízezret. MTI/EPA/Justin Lane Fotó: Justin Lane
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Harris közvélemény-kutató csoport és a Harvard Egyetem Amerikai Politikai Tanulmányok Központja által közzétett felmérés szerint az amerikaiak általánosságban támogatják Izrael háborúját a Hamász ellen, ugyanakkor jelentős különbség van a fiatalok és az idősek között abban, hogy hogyan ítélik meg Izrael magatartását és az USA lehetséges lépéseit az ügyben, írja a Jewish News brit lap. 

Az online felmérés során 2034 regisztrált amerikai választópolgárt kérdeztek meg. 

Az Izrael és a Hamász közötti háborúval kapcsolatos kérdéseknél a 18–24 év közötti szavazók nagyobb valószínűséggel adtak hitelt a Hamásznak. Arra a kérdésre például, hogy szerintük az Izrael elleni október 7-i támadás terrortámadás volt-e vagy sem, a 18–24 éves korosztály 27 százaléka mondta azt, hogy nem, míg a 65 év feletti szavazóknak csak négy százaléka volt ezen a véleményen.

Megint csak a megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy „a Hamász 1200 izraeli civil elleni támadása és további 250 civil elrablása igazolható a palesztinok sérelmeivel”, de amikor ezt a választ korcsoportokra bontották, 

A 18–24 évesek hatvan százaléka értett egyet azzal, hogy a Hamász támadása igazolható. 

Ezzel szemben a 65 év felettiek 91 százaléka nem gondolta, hogy a palesztinok sérelmei indokolnák a támadásokat.

Az izraeli háború kitörése óta, amikor a Hamász október 7-én megtámadta Izraelt, az Egyesült Államokban és Európában is rendszeressé váltak az Izrael-ellenes, palesztinpárti tüntetések, amelyek gyakran antiszemita megmozdulásokká fajultak. A növekvő társadalmi feszültség miatt pedig soha nem látott mértékben ugrott meg az antiszemita incidensek száma az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa országaiban.  

Október 7. óta több antiszemita incidenst jelentettek az Egyesült Államokban, mint bármelyik másik két hónapban az elmúlt 45 évben, amióta a Rágalmazásellenes Liga (Anti-Defamation League – ADL) elkezdte vezetni az ilyen statisztikákat – közölte a csoport december elején. Az ADL adatai szerint október 7. és december 7. között 2031 antiszemita incidenst jelentettek az Egyesült Államokban,

ami 337 százalékos növekedést jelent a 2022-es év ugyanezen időszakához képest, amikor 465 incidenst jelentettek.

A szám emellett majdnem háromszorosa a korábbi, nagyjából 45 éves csúcsnak egy két hónapos időszak alatt: tavaly októberben és novemberben összesen 741 incidenst jegyeztek fel – mondta az ADL egyik képviselője a The Post amerikai lapnak a V4NA hírügynökség szerint

Az ADL, amelyet 1913-ban alapítottak, és amely 1979-ben kezdte meg az antiszemita incidensek nyilvántartását, példátlannak nevezte a növekedést.

A megdöbbentő számok negyven fizikai támadást, 337 vandalizmust, 749 zaklatási esetet és 905 olyan gyűlést foglalnak magukban, amelyek antiszemita retorikát és az Izrael elleni terrorizmus támogatását tartalmazzák

– közölte az ADL.

Community Security Trust (CST) brit szervezet legfrissebb statisztikai adatai szerint október 7. és november 15. között legkevesebb 1324 antiszemita incidenst regisztráltak az Egyesült Királyság területén. A szervezet kiemelte, az 1984-es első adatok óta negyven nap alatt sosem jelentettek ilyen magas esetszámot, továbbá arra is rámutatott, az idei év első hat hónapjában 803 incidensről számoltak be. A CST közlése szerint a feljegyzett esetekben többek között gyűlölködő megjegyzések, életveszélyes fenyegetések, fizikai támadások, valamint más Izrael-ellenes megnyilvánulások is vannak.

A szervezet cikkében néhány konkrét esetet is megemlített: több brit városban zsidó túszok plakátjait távolították el vagy rongálták meg, egy férfi egy zsidó iskolás lányt fenyegetett meg a metrón, 

egy iskolában pedig arról beszélt egy fiatal, hogy „minden zsidót el kellene gázosítani”.

Egy férfi pedig egy palesztinpárti tüntetésen azt mondta:

Hitler tudta, hogyan kell bánni ezekkel az emberekkel.

Svédországban is megugrott az antiszemita bűncselekmények száma. Októberben a svéd miniszterelnök meglátogatta a malmői zsinagógát. Ulf Kristersson utazására nem sokkal azután került sor, hogy a göteborgi zsidó közösség felhívásban arra kérte tagjait, hogy 

a fenyegetettség miatt nyilvános helyeken tartózkodjanak a zsidó jelképek, mint például a Dávid-csillag és kipa használatától, és ne beszéljenek héberül.

A nyugat-svédországi várostól mintegy háromszáz kilométerre fekvő Malmö alig négyszáz főből álló zsidó közösségét – ezzel szemben mintegy 45 ezer muszlim él a városban – is rendszeresen érik inzultusok, melyek a Hamász október 7-i támadása óta felerősödtek. 

A kormányfő az imaház előtt azt mondta, aggasztja a virágzó antiszemitizmus, miközben a gyülekezet szóvivője a svéd köztévének arról beszélt, hogy a családok aggódnak, félnek az atrocitásoktól, és már félve hagyják ott gyermekeiket az iskolában.

Egy felmérésből az is kiderült, a svédországi zsidó közösség több mint hetven százaléka úgy érzi, hogy Svédország sokkal kevésbé biztonságos hely már a számukra, mint korábban. Azok közül, akik úgy érzik, hogy az izraeli háború kirobbanása óta bizonytalanabbá vált a helyzet számukra, sokan mondták azt, hogy az uszítástól és a zaklatástól való félelem növekedett (86 százalék), de az erőszaktól (64 százalék), az üldöztetéstől (51 százalék), sőt a halálos erőszaktól (harminc százalék) való félelem is.

Mi beszélünk héberül, de azt mondtuk az öt- és hatéves gyermekeinknek, hogy ne beszéljenek héberül nyilvános helyeken

– idézte a jelentés az egyik válaszadót.

A felmérés szerint majdnem a svédországi zsidók majdnem fele, 46 százaléka fontolóra vette, hogy elköltözik Svédországból, aminek fő oka a növekvő antiszemitizmus. Ugyanakkor az is kérdéses számukra, hogy hová menjenek, mivel a világ nagy részén nő a zsidókkal szembeni gyűlölet, és Izrael is háborúban áll a Hamász terrorszervezettel.

Elképesztően megugrott az antiszemita cselekmények száma Franciaországban is. A Hamász támadása után, alig egy hónap alatt negyvenre emelkedett az antiszemita cselekmények száma, és 486 embert előállítottak.

Az antiszemita cselekmények száma robbanásszerűen megnőtt

– fogalmazott Gérald Darmanin belügyminiszter a France 2 közszolgálati televízió híradójában. A 486 letartóztatott személy közül 102 külföldi – tette hozzá. Tavaly egész évben 436 antiszemita cselekményt regisztráltak a hatóságok.

A német egyetemeken történt antiszemita incidensekről készített jelentést a Ring Christlich-Demokratischer Studenten nevű diákszövetség. Az egyik berlini egyetemen például nem engedték be a zsidókat az egyik rendezvényre, sajtóinformációk szerint dulakodás tört ki az intézmény bejáratánál. Ez ugyanaz az egyetem, ahol nemrég rendőröknek kellett kivezetniük az egyik Izrael-ellenes tüntetés résztvevőit, erről videófelvétel is készült.

Lukas Honemann, a diákszövetség elnöke a Bild német napilapnak arról beszélt, hogy

akár Kasselben, Göttingenben, Bonnban, Monastirban vagy most Berlinben: Izrael ellenségei és az antiszemiták látványosan bátorítják az antiszemitizmust gyűlésekkel, filmestekkel, állásfoglalásokkal, röplapokkal és megfélemlítéssel, az előadótermeket pedig a zsidógyűlölet helyszíneivé változtatják.

– Hová jutottunk mint társadalom, ha Németországban rendőrségi akciókra van szükség az egyetemeken ahhoz, hogy zsidók beléphessenek az előadótermekbe? – tette fel a kérdést Honemann. Nemrég azt is videóra vették, ahogy röplapokat, üzeneteket és plakátokat akarnak kitűzni az iskola falaira.

„1945 után ismét ébresztőre van szükség a Berlini Szabadegyetemen”

– írta a bejegyzéshez a videó megosztója.

Borítókép: Diákok tiltakoznak a Gázai övezetben zajló izraeli katonai műveletek ellen New Yorkban 2023. november 9-én (Fotó: MTI/EPA/Justin Lane)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.