Brüsszel, 2023. december 14.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik az Európai Unió tagországai állam- és kormányfõinek kétnapos tanácskozása elõtt Brüsszelben 2023. december 14-én. Jobbról Havasi Bertalan, a kormányfõ sajtófõnöke.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Fischer Zoltán
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Pecsétes papírunk van arról, hogy a magyar igazságszolgáltatás szervezete minden európai standardnak megfelel
– mondta el Bóka János európai ügyekért felelős miniszter a Mandinernek adott interjúban.
Bóka János: Forrás: X/Bóka János
A miniszter szerint a magyar uniós pénzekkel kapcsolatos döntés egy 2018 eleje óta tartó szisztematikus munka első gyümölcse. A történet akkor kezdődött, fogalmazott, amikor szervezkedésbe kezdtek azért, hogy elinduljon Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárás. Azóta a kormány Európa-politikai gépezete, amely jó néhány minisztérium, számos politikus és rengeteg szakértő kolléga együttműködését igényli, folyamatos kampányüzemmódban dolgozik azért, hogy érvényesíteni tudjuk az érdekeinket.
Ami a magyar jogállamiságot illeti, annak nagyon nem kellett megjavulnia
– tette hozzá.
Az egész hercehurca legfontosabb eredménye az, hogy most már pecsétes papírunk van arról, hogy a magyar igazságszolgáltatás szervezete minden európai standardnak megfelel, méghozzá egy olyan intézménytől, amelyet nem lehet megvádolni azzal, hogy elfogult lenne Magyarország iránt.
A lengyel politikai történésekkel kapcsolatosan kiemelte:
Az az érdekünk, hogy ne csak Magyarország és a magyar emberek, hanem Lengyelország és a lengyel emberek is megkapják az őket megillető uniós forrásokat. Úgy gondolom, hogyha az Európai Bizottság Lengyelország és a lengyelek uniós forrásokhoz való hozzáférése tekintetében nagyobb rugalmasságot gyakorol a jövőben, az Magyarországnak is lehetőségek széles tárházát fogja megnyitni.
Az ukrán európai uniós csatlakozási tárgyalásokról szólva Bóka János kiemelte, hogy a a korrupció és a kisebbségvédelem terén gyorsan elfogadott törvények nem orvosolták a magyar aggályokat.
Ami a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét illeti: az elfogadott ukrán szabályozás nem jelent érdemi előrelépést. A magyar kormány álláspontja egyértelmű: a 2015 előtti állapot helyreállítását kérjük. Ez az, ami Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak többé-kevésbé megfelel.
Az elfogadott ukrán szabályozás nem jelent érdemi előrelépést a magyar kisebbségek ügyében
2015 előtt a kárpátaljai magyarságnak komplett és működő oktatási és kulturális intézményrendszere volt, amely dedikáltan kisebbségi intézményrendszerként működött. Ennek helyreállításáról a szabályozás nem rendelkezik, mutatott rá a miniszter.
Kárpátaljai menekültek érkeznek a magyar–ukrán határhoz az Ukrajnában kitört háború elől menekülve (Fotó: Kurucz Árpád)
A 2023. decemberi Európai Tanács-csúcsnak van egy története. Az alapvető kérdés azonban az, hogy azok az állam- és kormányfők, akik elhibázottnak vagy idő előttinek tartják az Ukrajnával megkezdett csatlakozási tárgyalásokat, kívánják-e vállalni ennek az állásfoglalásnak a politikai terhét.
A magyar miniszterelnök politikai pozíciója a hátországban kiemelkedően erős, ami lehetővé teszi neki, hogy határozottan és kompromisszumok nélkül képviselje a magyar érdekeket. Az Európai Unióban nincs minden állam- és kormányfő ebben a szerencsés helyzetben.
Az ukrajna pénzügyi támogatására adott vétót Bóka János szerint hiba úgy értelmezni, hogy a hétéves költségvetési keret felülvizsgálatát illetően Magyarország huszonhat európai uniós tagállammal állt szemben. A hétéves költségvetés felülvizsgálatát illetően a tagállamok rendkívül megosztottak. Nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió egésze jól járt azzal, hogy az állam- és kormányfőknek február 1-jén újra meg kell vitatniuk a témát.
Az uniónak nem Ukrajnát magát kellene finanszíroznia, hanem a saját ukrajnai stratégiáját
– tette hozzá.
A miniszterelnök az év végi Kormányinfón világossá tette, hogy Magyarország ab ovo nem zárkózik el Ukrajna anyagi támogatásától. Ahhoz azonban, hogy lássuk az EU pénzügyi támogatásának a kereteit, először az uniós Ukrajna-stratégiát kellene tisztáznunk.
Ez a stratégiai vita eddig érdemben nem zajlott le. A miniszterelnök az Európai Tanács decemberi ülésén maga próbálta ennek a kereteit megteremteni, illetve a stratégiai helyzetértékelését megismertetni a kollégákkal. Amint túl vagyunk ezen a stratégiai vitán, rátérhetünk arra a kérdésre, hogy az Ukrajnának eddig nyújtott uniós támogatás hogyan hasznosult.
A mi álláspontunk az, hogy Kijev pénzügyi támogatását lehetőség szerint a hétéves költségvetési kereten kívül, a tagállamok által létrehozott pénzügyi alap felhasználásával kell megteremteni, amely fölött a tagállamok közvetlen ellenőrzést gyakorolnak, és amely lehetővé teszi azt, hogy ne többéves, hanem éves időtartamú pénzügyi programokat valósítsunk meg, fogalmazott a miniszter.
Bóka János arra a felvetésre, hogy hazánkkal szemben az az elvárás, hogy egyrészt járuljon hozzá egy olyan hitelfelvételen alapuló eszköz kamatkiadásainak a fedezéséhez, amelyből eddig az előleget leszámítva érdemi juttatásokat nem kapott, másrészt támogassa a hétéves költségvétési keret bizonyos kiadási összegeinek a növelését úgy, hogy a számára meghatározó fontosságú kohéziós forrásokhoz korlátozottan fér hozzá, azt válaszolta, hogy
Magyarország mozgástere rendkívüli módon be van határolva. Amennyiben megváltozik a politikai kontextus, nyilván a politikai mozgásterünk is bővül. Azt, hogy ennek az érvelésnek az elfogadottsága milyen széles a tagállamok körében, február 1-jén fogjuk látni érdemben.
Olyan forgatókönyvet nem tudok elképzelni, hogy Magyarország változtatás nélkül elfogadjon egy olyan felülvizsgálati javaslatot, amit decemberben már elutasított, mondta.
Arra a gondolatkísérletre, hogy mi történne akkor, ha Magyarország holnap teljesítené az összes feltételt, nehéz válaszolni, mert az én álláspontom szerint már tegnap teljesítettük az összes feltételt, és tegnap nem kaptuk meg az összes forrást.
Magyarország tett bizonyos vállalásokat, ezek az úgynevezett szupermérföldkövekben szerepelnek. Ezeket a vállalásokat pedig az eredeti értelmezésnek megfelelően hazánk már régen végrehajtotta.
Raffaele Fitto olasz uniós miniszterrel az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozásán Brüsszelben 2023. november 15-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Az Erasmus-ügy kapcsán Bóka János kijelentette, ez tökéletesen szemlélteti a jogállamisági kondicionalitás valamennyi problémáját.
Mi az elejétől fogva azt mondtuk, hogy a jogállamisági kondicionalitás kontraproduktív eszköz, mert valójában nem szolgálja az Európai Unió pénzügyi érdekének védelmét. Azt is mondtuk, hogy a jogállamisági kondicionalitás politikai nyomásgyakorlási eszközzé fog alakulni, ami az Európai Unió pénzügyi érdekein messze túlmutató politikai célkitűzéseket szolgál majd az európai intézmények kezében. És azt is mondtuk, hogy a jogállamisági kondicionalitás alkalmazásának az árát végső soron közvetlenül és közvetve is az uniós állampolgárok fogják megfizetni.
Arra a kérdésre, hogy a bizottság azért nem közli világosan feltételeit, hogy ezt mint nyomásgyakorló eszközt vesse be ellenünk így válaszolt:
Ez az állításom.
2024 második fél évében Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, erősítette meg a miniszter hozzátéve azt is, hogy a trióelnökség, amelynek Magyarország is a tagja, Spanyolország és Belgium részvételével már zajlik is, elfogadott programja van melynek végrehajtása folyamatban van.
A bővítési politika tekintetében a magyar fűszer a Nyugat-Balkánra irányuló politikai figyelem. Az európai biztonság- és védelempolitika tekintetében pedig az európai védelmi ipari bázist szeretnénk majd a reflektorfénybe állítani, mondta a miniszter.
Az Orbán Viktor személyével kapcsolatos uniós pozíciókra vonatkozó találgatások ahogy fogalmazott egyrészt szórakoztatók, másrészt ezek a reakciók azt az üzenetet hordozzák, hogy a magyar miniszterelnököt erősnek, magukat gyengének látják, és a helyzetértékelés sajátos érzelmi kitörésekhez vezet.
A magyar miniszterelnök több évtizedes politikai múltja és európai tapasztalata révén azon kevés állam- és kormányfő közé tartozik, aki a nemzeti érdekeket mind a tag, mind pedig az elnök pozíciójából képes lenne érvényesíteni a tanácsban.
Bóka János a V4-együttműködést fontosnak nevezte, az egyes országokban bekövetkezett politikai változások ellenére, ahogy fogalmazott a stratégiai érdekközösség a mai napig megvan.
Rendkívül fontos lenne, hogy az egyeztetések ismét rendszerszerűvé váljanak – emelte ki.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozása előtt Brüsszelben 2023. december 14-én. Jobbról Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
