Brüsszel végzetes terve Európát tenné tönkre

Brüsszel terve, miszerint 2035-ig betiltja a belső égésű motorral hajtott járműveket, beláthatatlan következményekkel járna. – Ha munkahelyek millióit veszítjük el, életünk végéig recesszióban leszünk. Szerintem hosszabb átmenetre van szükségünk, talán 2045-ig – jelentette ki az egyik autós portálnak nyilatkozva Lars Carlstrom, az Italvolt akkumulátorgyártó vállalat vezérigazgatója. Annak ellenére állt ki a brüsszeli tervek ellen, hogy az ő vállalata keményen profitálna az idő előtti átállásból – csakhogy az érdek nem minden.

Brüsszel, 2024. február 1. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletet tart az Európai Unió tagországai állam- és kormányfõinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. február 1-jén. MTI/EPA/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys

Brüsszel azon döntése, hogy 2035-től betiltja a dízel- és gázüzemű autók gyártását, komoly gazdasági fenyegetést jelent Európára nézve – figyelmeztet Lars Carlstrom, az Italvolt akkumulátorgyártó vállalat vezérigazgatója. Annak ellenére, hogy cége szerepet játszik az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásában, szerinte egy ilyen tilalom életünk hátralévő részében recessziót hozhat Európában.

Ami a belső égésű motoros autók 2035-ös európai végdátumát illeti, aggódom az európai autóiparért, nem hiszem, hogy mindenkinek lesz ideje alkalmazkodni

– mondta a Recharge autós weboldalnak a brüsszeli elképzelésekről.

Ha munkahelyek millióit veszítjük el, életünk végéig recesszióban leszünk. Szerintem simább átmenetre van szükségünk, talán 2040-től 2045-ig?

– tette fel a kérdést. Amikor a magazin rámutatott, hogy egy olyan akkumulátorgyártó céget vezet, amely elméletileg profitálna az elektromos járművekre való korábbi átállásból, azzal védte az álláspontját, hogy reálisnak kell maradni, az érdek nem minden.

Brüsszel idő előtt árammal sokkolná a gazdaságot az ideológia által vezérelt elvek miatt Fotó: Pexels

Fontos tényező az elektromos járművek tömeges elterjedéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése is, amely szerinte még nincs meg – Brüsszelnek inkább ezzel kellene valamit kezdenie.

Az elektromos hálózatokat nem úgy tervezték, hogy minden autó elektromos meghajtású legyen, különösen nem az Egyesült Államokban. Ennek rendezéséhez energiatároló rendszerekre van szükség. Az energiatárolás iránti igényt a következő 10 évben nem lehet kielégíteni, még akkor sem, ha a gyártás gyorsan növekszik. Nagy készletekre van szükség, a töltőállomásokon is

– mondta. A vezérigazgató arra is figyelmeztetett, hogy a mai elektromos járművek akkumulátorai nem elég jók ahhoz, hogy felvegyék a versenyt a belső égésű motorokkal, és hogy a technológiának tovább kell érnie, a tél pedig különleges kihívást jelent, mivel csökkenti az elektromos járművek teljesítményét. Ugyanakkor azt jósolja, hogy öt éven belül új technológia jöhet az akkumulátorok között.

Megjegyezte azt is, hogy Kínában már javában zajlik az elektromos autókra való átállás.

Kína jóval előrébb tart az átállással, ez a probléma. Az ő döntési idejük például sokkal rövidebb. Ott másfél év alatt lehet új bányát nyitni, itt 20 évbe telik.

A vezérigazgató úgy vélte, hogy a kínai autóipar fejlődése, valamint a protekcionizmus komoly kihívások elé állítja Európát. Ráadásul az európai autógyártók technológiájuk és szakértelmük nagy részét már átadták a kínai gyártóknak.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)