Az Egyesült Államok az orosz–ukrán konfliktus miatt már betiltotta az Oroszországból származó olaj-, cseppfolyósítottföldgáz- és szénimportot, illetve arra törekszik, hogy felszámolja az Oroszországtól való függőségét a nukleáris üzemanyag beszerzése terén is. Ez utóbbi azonban a tervezettnél döcögősebben halad.
Nem is csoda, hiszen az amerikai és európai atomerőművek ellátásához szükséges dúsított urán több mint egyötöde közvetlenül Oroszországból származik.
Még inkább rávilágít, hogy mennyire kényes a helyzet, ha számba vesszük a volt szovjet utódállamokat is: a tengerentúlon működő atomerőművekhez felhasznált urán importjának csaknem fele ugyanis Oroszország mellett Kazahsztánból és Üzbegisztánból érkezik.
Keresik a „megbízhatót”
Az orosz „faktor” és Fukushima miatt egy ideig bizonytalanság övezte, milyen irányt vesz az USA energiapolitikája, de látva napjaink energiaválságát és a klímapolitikai kihívásokat, Washington decemberben – 21 országhoz, köztük Franciaországhoz és Japánhoz hasonlóan – csatlakozott ahhoz a vállaláshoz, hogy 2050-ig megháromszorozzák a nukleáris kapacitást.
A Nucnet atomipari szakportál cikke szerint az amerikai Energiaügyi Minisztérium atomenergiáért felelős helyettes államtitkára elsődleges feladatának tekinti egy „megbízható” ellátási lánc kiépítését. Azt azonban Kathryn Huff is elismerte, hogy ez a folyamat legalább három-négy évig eltart. Elmondta, hogy az Egyesült Államok globális vezető szerepének újjáépítése érdekében azokat az intézkedéseket helyezik előtérbe, amelyek a meglévő telephelyek fenntartására fókuszálnak, az új generációs atomerőművek telepítését és a nukleárisüzemanyag-ciklus biztonságát célozzák, valamint a nukleáris együttműködést segítik elő.
