Az ország uránbányái kapcsán azonban ma már nemcsak a korábbi gyarmattartót és Spanyolországot lehet megemlíteni, hanem Kínát is. 2007-ben az állami tulajdonú China National Nuclear Corporation (CNNC) közös vállalatot alapított a nigeri kormánnyal az ország közepén található Azelik uránbánya továbbfejlesztésére. A CNNC a projekt 37,2 százalékát birtokolja, további csaknem negyede pedig a ZXJOY Invest kínai befektetési vállalkozásé, legalábbbis a hongkongi tőzsdén 2010-ben benyújtott bejelentés szerint.
A Kreml sokféleképpen kapcsolódik az urán piacához és az utóbbi időszak nigeri politikai eseményeihez.
Abban az esetben, ha a nyugat-afrikai ország „közelebb” kerül Oroszországhoz, akkor az urán piacán és az atomenergia tekintetében biztosan növekedne a világpiaci koncentráció,
lényegében Niger az orosz, illetve posztszovjet tagállamok kapnának a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt. Oroszország egyébként a hatodik legnagyobb uránkitermelő, ám az igazi piaci erejük nem ebben, hanem az urándúsításban rejlik.
Borítókép: Uránbányászat Nigerben (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!