A németeknek nem azzal van bajuk, amit a tábornokok mondtak, hanem azzal, hogy kiderült

Tovább gyűrűzik a német tábornokok nyilvánosságra került beszélgetése miatti botrány.

Róma, 2024. március 2. Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart a Vatikánban 2024. március 2-án. Ferenc pápa ezen a napon magánkihallgatáson fogadja a német kancellárt. MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami Fotó: Giuseppe Lami

A német védelmi minisztérium vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy valóban lehallgattak-e bizalmas beszélgetéseket − tájékoztatta a tárca szóvivője a dpa hírügynökséget.

Olaf Scholz német kancellár szombaton gyors tisztázást ígért annak az előző nap nyilvánosságra került hangfelvételnek az ügyében, amelyen állítólag a német légierő főtisztjei az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról tárgyalnak.

Lapunk is írt arról, hogy Scholz, aki Rómában tartózkodik, és a Vatikánban magánkihallgatáson Ferenc pápa is fogadta, a dpa hírügynökségnek az esetleges külpolitikai következményeket tudakoló kérdésére válaszolva „nagyon komoly ügynek” nevezte a fejleményt, amelyet „nagyon gondosan, nagyon intenzíven és nagyon gyorsan tisztázni kell”.

Margarita Szimonján, az RT orosz televízió főszerkesztője  pénteken tette közzé négy német főtiszt nevét és félórás bizalmas beszélgetésük átiratát.

Az újságíró szerint a beszélgetés február 19-én történt, és Torsten Grefe ezredes, a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Ingo Gerhartz altábornagy, a légierő felügyelője, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett részt benne.

A Szimonján által közzétett átirat szerint a magas rangú német tisztek a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd felrobbantásáról tárgyaltak. Azon a napon, amikor Olaf Scholz azt mondta, hogy a NATO sem jelenleg, sem a jövőben nem vesz részt az ukrajnai háborúban, a tisztek azt vitatták meg, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni a Krími hidat anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra nézve, és ehhez hány rakétára lenne szükség.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő magyarázatot követelt a német hatóságoktól a lehallgatott beszélgetésről, és kijelentette, hogy a magyarázat megtagadása egyenlő lenne a beismeréssel.

Zaharova a Telegram-csatornáján az ügy kapcsán megjegyezte, hogy a botrányból is látható, hogy „nincs egységes Németország, hiányzik a felelősség és a visszajelzés az emberek irányába, ami pedig közvetlen bizonyítéka a demokrácia hiányának”. Hozzátette, hogy a német média is csak a demokrácia illúziójának fenntartása miatt létezik. Majd kifejtette, hogy a szövetségi köztársaság államán belül létezik egy árnyékállam, amiről nem lehet beszélni, pedig ők irányítják igazából az országot. 

Borítókép: Olaf Scholz német kancellárt Olaszországban érte utol a botrány (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami)