Mi köze a magyaroknak a francia abortuszokhoz?

Franciaországban alkotmányos jog az abortusz. A franciák döntése kapcsán viszont ismét hazánkat támadják.

Versailles, 2024. március 4. Gabriel Attal francia miniszterelnök beszédét hallgatják a törvényhozás két háza, a kongresszus ülésének résztvevõi a versailles-i kastélyban 2024. március 4-én. A kongresszus a mûvi vetélés jogának alkotmányba foglalásáról szavaz, ezt a törvényhozás két háza már korábban elfogadta. Íly módon Franciaország a világ elsõ állama, amelyben az alkotmány részévé válik az abortusz joga. MTI/EPA/Christophe Petit Tesson Fotó: Christophe Petit Tesson

Franciaország alkotmányába foglalta az abortuszhoz való jogot. Gabriel Attal miniszterelnök a francia szavazás fontosságának hangsúlyozása érdekében amerikai, lengyel és magyar példákat hozott fel – számolt be róla a Politico brüsszeli hírportál.

Gabriel Attal francia miniszterelnök beszédét tapsolják meg a törvényhozás két háza, a kongresszus ülésének résztvevői a versailles-i kastélyban 2024. március 4-én (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Egy nemzedék, egy év, vagy egy hét kell ahhoz, hogy a dolgok drasztikusan megváltozzanak

 – mondta megnyitó beszédében, amelyben utalt az „amerikai nőkre, akiknek harcolniuk kell az abortuszjogért”, illetve a lengyelekre és a magyarokra – olvasható a Politico cikkében.

Gabriel Attal francia miniszterelnök a törvényhozás két háza, a kongresszus ülésén beszél, mögötte Yael Braun-Pivet, a nemzetgyűlés elnöke a versailles-i kastélyban 2024. március 4-én (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt korábban, a 902 francia parlamenti képviselő közül 780-an szavaztak a törvénytervezet mellett – 72-en szavaztak ellene, 50-en pedig tartózkodtak a versailles-i rendkívüli szavazáson.

A javaslat előterjesztésével Emmanuel Macron elnök határozott üzenetet kívánt küldeni a reproduktív jogok támogatásáról, és ezzel egyidejűleg politikai pontokat szerezni az újjáéledő szélsőjobb rovására.

Franciaországban széles körben támogatják az abortuszjogokat, és korlátozásuk nem volt nyilvános vita tárgya – de Macron alkotmánymódosítása felfedte a konzervatív és szélsőjobboldali pártok megosztottságát, és arra kényszerítette őket, hogy megvitassák azokat a kérdéseket, amelyekről sokáig inkább hallgattak – írja a Politico.

Míg a francia baloldal évek óta alkotmányos biztosítékot akart adni az abortuszhoz, 2022-ig a legtöbb törvényhozó úgy vélte, hogy ez a lépés szükségtelen, tekintettel az abortuszt kérő nők számára fennálló garanciákra.

A francia döntés kapcsán a Politico cikke ismét Magyarországot támadja. Azt írják, amíg az abortusz az Európai Unió nagy részében legális, a jobboldali populisták az egész blokkban olyan politikákat hajtottak végre, amelyek célja az eljáráshoz való hozzáférés korlátozása vagy bonyolultabbá tétele. Magyarországon a várandós nőknek meg kell hallgatniuk a bennük fejlődő magzat szívhangját, mielőtt az elvetetéséről döntenének – írtuk meg korábbi cikkünkben. 

Egyes kutatások egyébként azt igazolják, hogy hazánkban az emberek kétharmada az első szívdobbanáshoz köti a gyermek életének a kezdetét. A szívdobbanás korszerű eszközökkel már a várandósság korai szakaszában kimutatható.

A Politico Lengyelországot is célba veszi, mert a lap szerint Varsó a legtöbb esetben betiltotta az abortuszt, amíg a jobboldali Jog és Igazságosság párt volt hatalmon, de megemlíti azt is, hogy Donald Tusk új miniszterelnök a tilalom hatályon kívül helyezésén dolgozik.

A mostani szavazás azonban nem csak a nőkről szólhat Franciaországban. Azzal, hogy néhány hónappal a választások előtt támogatta a rendkívül népszerű javaslatot, Emmanuel Macron fejfájást okozott a konzervatív és szélsőjobboldali vezetőknek, miközben a baloldal támogatását kérte. A brüsszeli hírportál cikkében egy 2022-es közvélemény-kutatásra is hivatkozik, amely szerint a válaszadók 81 százaléka támogatja az abortusz jogának az alkotmányba való beillesztését, s a megkérdezetteknek csupán tíz százaléka mondta azt, hogy negatívan vélekedik arról, hogy az abortusz legális.

Fierté française, message universel.

Célébrons ensemble l’entrée d’une nouvelle liberté garantie dans la Constitution par la première cérémonie de scellement de notre histoire ouverte au public.

Rendez-vous ce 8 mars, journée internationale des droits des femmes. pic.twitter.com/dcwniEPei4

— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) March 4, 2024

Emmanuel Macron francia elnök az X-en reagált a döntésre. Úgy fogalmazott:

Francia büszkeség, egyetemes üzenet. Ünnepeljük együtt az új szabadságot. Találkozunk március 8-án, a nemzetközi nőnapon

 − írta.

​Borítókép: Gabriel Attal francia miniszterelnök beszédét hallgatják a törvényhozás két háza, a kongresszus ülésének résztvevői a versailles-i kastélyban 2024. március 4-én (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)