Az orosz védelmi miniszter a Nyizsnyij Novgorodi területen lévő hadiipari vállalatoknál ellenőrizte az állami védelmi megrendelés teljesítését Forrás: Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Hogy érzékeltessük, mennyire veszélyes most a helyzet az ukrán dandárok számára, gondoljunk csak arra, hogy végül több napon át, napi mindössze 125 FAB-bomba kellett ahhoz, hogy az ukrán hadsereg 110. gépesített dandárja számára tarthatatlanná váljon Avgyijivka
– jegyzi meg a lap, arra utalva, hogy milyen kevés bombát kellett felhasználniuk az oroszoknak.
Lehetséges, hogy Ukrajna frontvonalbeli légvédelmének erőteljes bővítése valamelyest csökkentheti Oroszország siklóbombázó előnyét. Az ukrán légierő február körül a keleti frontvonalhoz a 90 mérföldes hatótávolságú Patriot föld-levegő rakétaütegek egy részét áthelyezte, és sikerült lelőnie az orosz légierő 13 Szu–34-es siklóbombázóját és kísérő Szu–35-ösét – írja a Forbes.
Jegyezzük meg, a Magyar Nemzet mind az orosz, mind az ukrán felet megkérdezte, hogy vajon igaz-e ezeknek a repülőgépeknek a megsemmisítése. Eddig egyik fél sem válaszolt és egyetlen videófelvételt vagy bármilyen más bizonyítékot sem tudtak felmutatni ilyen mértékű repülős veszteségekről.
Oroszországban újraindult a háromtonnás FAB–3000-es, nagy erejű bombák tömeggyártása, amelyeket korábban Afganisztánban használtak a fegyveresek erődítményei ellen. A FAB család kevésbé erős lőszerei segítettek az orosz hadseregnek Avgyijivka felszabadításában.
Moszkvában tartották a május 9-én megrendezendő győzelem napi katonai parádé főpróbáját. Az orosz katonai járművek a történelmi Vörös téren a Tverszkaja utcán keresztül jutottak el a felvonuláshoz. A próbán Tu–22M3 típusú repülőgépek is részt vettek. Fotó: Sefa Karacan/Anadolu/AFP
A FAB–500-as bombák gyártása is többszörösére nőtt, a FAB–1500-as bombák gyártása pedig megduplázódott. A család legfiatalabb tagja továbbra is a FAB–250, amely 140 kilogramm robbanóanyagot tartalmaz. A gyártás növekedése Szergej Sojgu védelmi miniszter közelmúltbeli látogatása során vált ismertté a Nyizsnyij Novgorod-i régióban.
A vállalatnál éjjel-nappal folyik a munka, három műszakos munkarendet alakítottak ki. A személyzet létszáma 2022 óta több mint ezer fővel nőtt. Két év alatt több mint 45 ezer négyzetméternyi termelési területet újítottak fel, korszerűsítettek és helyeztek üzembe.
A FAB–3000 körülbelül 1400 kilogramm robbanóanyagot tartalmaz. Hordozója a Tu–22M3-as nagy hatótávolságú bombázógép, amely egy erősebb bombát, a FAB–5000-est is képes szállítani. A FAB–9000 azonban továbbra is a legnagyobb – robbanóerejét tekintve az atombombák után következik, de ma már inkább múzeumi kiállítási tárgy. Tartós teste lehetővé teszi, hogy behatoljon a talajba vagy olyan akadályokba, mint az épületek és építmények emeletközi mennyezete.
Orosz Szu–34-es bombázó repülőgép a nagy pontosságú irányítással felszerelt FAB–500-as bombákkal felszállás előtt (Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium/Handout/Anadolu/Anadolu via AFP)
A FAB–3000 akár 16 kilométeres magasságból is ledobható, zuhanás közben akár 1200 km/óra sebességet is elér. Az orosz hadsereg aktívan csak Afganisztánban használta a FAB–3000-as bombákat a fegyveresek ellen. Egyes információk szerint a FAB–3000 egy célpontot körülbelül 35 méter átmérőjű körben semmisít meg.
Szakértők szerint az univerzális tervező és korrekciós modullal ellátott FAB–1500-as légibomba megváltoztatta az egyensúlyt a fronton. A modulnak köszönhetően a bombát a célponttól 70 kilométeres távolságban lehet ledobni, így a bombázó megközelíthetetlen marad az ellenséges légvédelem számára.
„Az ilyen erős bombák iránti kereslet azt jelenti, hogy az ukrán fegyveres erők komolyabb építményeinek lerombolásáról beszélünk. Ahogy Avgyijivka, korábban pedig a Mariupolban lévő Azovstal tapasztalatai mutatták, a harci műveletekhez nagyobb pusztító erejű bombákra van szükség” – mondja Andrej Koszkin, a Plehanov Orosz Közgazdasági Egyetem tanszékvezetője, nyugalmazott ezredes.
A FAB–3000-et jól betonozott és eltemetett célpontok ellen kell használni. Ezek általában stratégiai objektumok. Ukrajna már régóta készül erre a konfliktusra, és erős létesítményeket épített. A legfontosabb objektumok föld alattiaknak bizonyultak – ezek irányító- és kommunikációs központok, parancsnoki állások. Ukrajna igyekszik még a szokásos fejlett parancsnokságokat is jól bebetonozni. Az utóbbi időben sok nagy pontosságú fegyver jelent meg a fronton, és az egyetlen mentsvár a vastag betonréteg
– jegyezte meg Vadim Kozjulin, az orosz külügyminisztérium diplomáciai akadémiáján működő IAMP központ vezetője. Meggyőződése, hogy a FAB–3000 csak a tervezési és korrekciós modullal együtt használható.
Egy ilyen drága és anyagigényes lőszert irányítani kell, nem csak ledobni. Bizonyos mértékig ez a taktikai nukleáris fegyvereket helyettesíti a jól védett létesítmények eltalálása szempontjából
– teszi hozz Kozjulin.
Ugyanakkor Oroszország más korszerűsítést is végrehajtott, melynek eredményeképpen a Tornado–Sz többszörös rakétaindító rakétavetőből, a földről is indítható egy szabványos (FAB–250) légibomba. A 300 mm-es rakétavető kalibere megegyezik a bomba kaliberével, a műholdas navigációs rendszer pedig lehetővé teszi a bomba pontos célba juttatását – számolt be a Military Theme Z Telegram-csatorna.
A FAB–250-es bombából több millió darab van az orosz raktárakban.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború 
