Az Egyesült Államok az orosz urán első számú vásárlója

A RIA Novosztyi szerint a nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján 2023-ban az Egyesült Államok és Kína lett az orosz urán fő vásárlója. Washington visszaszorította Pekinget a második helyre, miután 19 százalékkal – 702 tonnára – növelte importját.

A „Fermi 2” atomerőmű, Monroe, Michigan, USA(Fotó: AFP/Raphye Alexius) Fotó: Raphye Alexius Forrás: Image Source/AFP

Oroszország tavaly legalább 1860 tonna dúsított uránt exportált. Egy évvel korábban 1874 tonnát szállítottak külföldre, jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

A 2023. március 20-án készült fényképen a Baltijszkij 202 nevű orosz teherhajó uránpalackjai láthatók, amelyeket az észak-franciaországi Dunkerque kikötőjében raknak ki. (Fotó: AFP/Sameer Al-Doumy)

Az USA és Kína után Dél-Korea áll a harmadik helyen, amely 243 tonna uránt importált, ami 1,8-szorosa az előző évinek. Az első ötben van még Franciaország, amely 29 százalékkal 223 tonnára csökkentette a behozatalát, és Kazahsztán, amely ötszörösére, 168 tonnára növelte az orosz uránimportját.

Ezt követi Németország, amely 30 tonna orosz uránt vásárolt, és a rangsorban újonnan szereplő Brazília, amely tavaly 27 tonnát vásárolt. Hollandia tavaly nem vásárolt dúsított uránt Oroszországtól, bár 2022-ben 72 tonnát vett.

Jelenleg az Egyesült Államokban az energiamixen belül az atomenergia részaránya 20 százalékos. Az ország 30 százalékban képes saját maga biztosítani az üzemanyagot, az Oroszországból származó import mintegy 20 százalékot tesz ki.

E jelentős függőség ellenére az amerikai képviselőház 2023 decemberében elfogadta az orosz eredetű, alacsony dúsítású urán behozatalának tilalmáról szóló törvényjavaslatot, amely 2040-ig marad érvényben. A dokumentum az Oroszországban vagy belföldön bejegyzett vállalatok valamelyike által előállított urán behozatalának korlátozását irányozza elő.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom elnöke beszédet mond Törökország első atomerőműve, az Akkuyu Atomerőmű első nukleáris üzemanyag-szállítási ceremóniáján Mersinben, 2023. április 27-én (Fotó: Anadolu/AFP/Aytac Unal)

A kezdeményezés ugyanakkor felhatalmazza az amerikai energiaügyi minisztert a tilalom feloldására, ha más uránellátási források nem bizonyulnak elérhetőnek, vagy ha az orosz üzemanyag behozatala az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgálná.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója kijelentette, a Washingtonból érkező politikai jelzés, az orosz uránról való esetleges lemondás ellentétes az Egyesült Államok igényeivel. Ráadásul a hangoztatott szándékok a világpiaci árak emelkedéséhez vezettek.

Borítókép: A „Fermi 2” atomerőmű, Monroe, Michigan, USA (Fotó: AFP/Raphye Alexius)