Világháborúra figyelmeztetett az EU főképviselője

Egyre több vezető politikus fogalmazza meg aggodalmait egy harmadik világháború kirobbanására vonatkozóan. Kedden Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője figyelmeztetett. Az orosz–ukrán háború egyik legfontosabb tanulsága ugyanis az, hogy az EU védelmi ipara és katonai képességei meglehetősen alulfinanszírozottak, továbbá arra sincs semmi garancia, hogy az Egyesült Államok tűzbe tenné a kezét egy esetleges támadás esetén. Amennyiben Oroszország Ukrajna után más európai országokat venne célba, az minden bizonnyal világháborúhoz vezetne.

2024. 04. 09. 14:41
BORRELL FONTELLES, Josep
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztoságpolitikai főképviselõje nyilatkozik a sajtó képviselőinek az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése után a világszervezet New York-i székházában 2024. március 12-én. Fotó: Justin Lane Forrás: MTI/EPA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Oroszország fenyegeti Európát, mind az Ukrajnában zajló háborújával, mind az uniós tagállamok elleni hibrid támadásokkal – idézte a Financial Times brit gazdasági lap Josep Borrell kedden Brüsszelben elmondott beszédét. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint egy hagyományos értelemben vett háború Európában „már nem fantázia”.

A lap kiemelte, a mostani volt az első alkalom, hogy Borrell ilyen nyíltan beszélt a háború kirobbanásáról.

Az orosz–ukrán háború egyik legfontosabb tanulsága ugyanis az, hogy az EU védelmi ipara és katonai képességei meglehetősen alulfinanszírozottak, továbbá arra sincs semmi garancia, hogy az Egyesült Államok tűzbe tenné a kezét egy esetleges támadás esetén. Európában egyre többen készülnek arra, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajnánál, hanem megtámad egy másik európai országot, ami minden bizonnyal világháborúhoz vezetne – tekintettel arra, hogy a kontinens államainak zöme a NATO tagja, a védelmi szervezet ötödik cikkelye pedig kimondja, ha bármelyik tagállamot támadás éri, a többinek segítségére kell sietnie.

Borrell az amerikai álláspontra is kitért, mondván, nem biztos, hogy fölöttünk lesz „az amerikai ernyő, amelyre a hidegháború óta támaszkodunk”.

Az Egyesült Államokban idén ősszel tartanak elnökválasztást, amelyen jó esélyekkel indul az ország előző elnöke, a republikánus Donald Trump is, aki korábban utalt arra, hogy azokat az országokat, amelyek védelmi kiadásai nem érik el a NATO kétszázalékos küszöbét, nem kellene megvédeni. A tavalyi statisztikai adatok szerint a tagállamok jelentős részének nem sikerült a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítania.

 

Egyelőre nem látni, hogy hogyan végződhet a Moszkva és Kijev közötti konfliktus, ám azt ki lehet jelenteni, ha elzárják a csapokat Ukrajna partnerei, aligha lesz esélye a posztszovjet országnak ellenfelével szemben. Korábbi híradásokban azt sem zárták ki szakértők, hogy Oroszország újabb területeket foglalhat el, valamint megerősítheti jelenlétét a már elfoglalt térségekben.

Márpedig, ha az európai országok saját védelmük megerősödésére kívánnak fókuszálni, csökkenteni kell a Kijevnek nyújtott segítséget.

Borrell kiemelte, több beruházásra, valamint „új kormányközi finanszírozási eszközre” van szükség, példaként az eurózóna válságát emelte ki, amikor szintén hasonló eszközökhöz nyúltak.

Borítókép: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozik a sajtó képviselőinek az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése után a világszervezet New York-i székházában 2024. március 12-én (Fotó: MTI/EPA/Justin Lane)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.