Annalena Baerbock német, Stéphane Séjourné francia, valamint Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a Politicón megjelent véleménycikkben így fogalmazott:
Hetvenöt évvel ezelőtt Washingtonban írták alá a NATO alapító szerződését, hogy biztosítsák területünk biztonságát, népeink biztonságát és közös értékeink megőrzését. Azóta a NATO a történelem legsikeresebb védelmi szövetségévé vált, amely 32 európai és észak-amerikai tagország szabadságát garantálja. Ma azonban ezek az értékek olyan próbára vannak téve, mint még soha.
A politikusok szerint Oroszország nem csupán indokolatlan és törvénytelen agressziós háborút folytat Ukrajna ellen, hanem Putyin világossá teszi, hogy birodalmi törekvései messze túlmutatnak Ukrajnán, és hogy magát az európai békerendszert támadja, ezért
„fel kell vállalnunk, hogy ez a pillanat meghatározhatja azt a jövőt, amelyben gyermekeink élni fognak”.
Az elmúlt két évben Európa és Észak-Amerika egységesen állt ki az orosz agresszióval szemben. Együttesen több mint 200 milliárd euróval támogattuk Ukrajna önvédelmét, az EU és tagállamai a Kijevnek eddig jóváhagyott teljes támogatás mintegy kétharmadát adták, hangsúlyozták.
„Támogatásunk addig folytatódik, ameddig szükséges, és olyan intenzíven, amennyire szükséges.”
A politikusok megerősítették a NATO alapító elvét:
Az egyikünk elleni támadás mindannyiunk elleni támadásnak minősül. Egy mindenkiért és mindenki egyért.
Szerintük Putyin évek óta hazugságokat és hamis narratívákat terjeszt, de ennek éppen az ellenkezője igaz: ma a finnekre és a svédekre célozva azt hangsúlyozták, hogy a nemzetek ismét azért csatlakoznak a NATO-hoz, mert fenyegetve érzik magukat Oroszországtól.
Ahhoz, hogy Európában béke legyen, az orosz imperializmust meg kell állítani. Nem engedhetünk meg semmilyen „szürke zónát”, mert Putyin úgy tekint rájuk, mint egy felhívásra, hogy aláássa a területi integritást és a szuverenitást.
Kiállás a NATO egysége mellett
Az európai szövetségeseknek méltányos részt kell vállalniuk a NATO kollektív terheiből, és késznek kell mutatkozniuk arra, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak Európa védelméért, rögzítették.
A tartós transzatlanti kötelék továbbra is biztonságunk alapköve, de nekünk, európaiaknak foglalkoznunk kell néhány olyan sürgető hiányossággal, amely az elmúlt hónapok és évek során fájdalmasan nyilvánvalóvá vált, tették hozzá.
„Ennek érdekében a GDP legalább 2 százalékát a védelemre szükséges fordítani, ez az alapja annak, amire a kollektív védelmünket építjük.
Másodszor, ki kell használnunk kontinensünk teljes ipari potenciálját katonai képességeink korszerűsítésére, a termelés felfuttatására és a méretgazdaságossági előnyök kiaknázására.
Harmadszor, be kell fektetnünk a jövőbeli technológiákba, hogy megőrizzük technológiai előnyünket és felszámoljuk a képességbeli hiányosságokat.”
– hangsúlyozták.
E törekvések eléréséhez az Európai Védelmi Alaptól kezdve az Európai Békefenntartási Eszközön át az Európai Beruházási Bankig számos eszköz áll rendelkezésre, folytatták.
Putyin két évvel agressziós háborúja után arra a téves számításra alapozza stratégiáját, hogy el tudja fárasztani Ukrajnát… biztosítanunk kell, hogy az agressziója nem kifizetődő – írják.
A NATO 75. évfordulóján pedig meggyőződéssel állunk ki a szövetség mellett.
A szabadság és a biztonság az elkövetkező években modern és erőteljes transzatlanti szövetséget igényel. Mi, európaiak, készen állunk arra, hogy kivegyük a részünket ebből.
– fogalmazott a három külügyminiszter.
Orosz–ukrán háború 
