Mint arról beszámoltunk, az egyik rendelkezés a behívás korhatárát csökkentette 27-ről 25-évre, míg a másik a konzuli szolgáltatásokat – köztük az útiokmányok megújítását – tagadta meg a háború elől külföldre menekült hadköteles korú férfiaktól, ráadásul egyik napról a másikra. A szabály nagy felháborodást váltott ki és elkeseredett tömegjelenetekhez vezetett a külképviseleteknél.
Így meglehetősen nehéz lesz feltölteni a haderő létszámát, ha pedig ez nem történik meg igen sürgősen, akkor nemhogy idén, de még jövőre sem lesz esélye az ukránoknak ellenoffenzívát indítani az elfoglalt területek felszabadítására – véli Lee.
A Biden-adminisztráció ugyan a kincstári optimizmus jegyében dicséri az ukránok teljesítményét, de még ők is elismerik, hogy 2024 inkább a védekezésről, semmint a területek visszaszerzéséről szólhat a háborúban álló országnak. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója a héten úgy fogalmazott, hogy az ukránoknak időre van szükségük, hogy kikecmeregjenek a gödörből, amelybe az amerikai segély késlekedése taszította őket.
Szintén a hét folyamán Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hatmilliárd dollár értékű Patriot rakétát és drónelhárító rendszert ígért Ukrajnának. Csakhogy arról már kevesebb szó esik, hogy ezt a mennyiséget hónapokba, sőt talán évekbe telhet legyártani. Az orosz fél pedig közben nagy hangsúlyt helyez a saját fegyverarzenálja megerősítésére, és már az amerikaiak is elismerik, hogy egyáltalán nem merültek ki annyira a készleteik, mint azt a nyugatiak hitték – vagy legalábbis kommunikálták.
Mindezek tükrében az újabb amerikai segély hatását valószínűleg inkább a pusztítás és az újabb elveszített emberéletek mértékében, semmint az ukrán hadi sikerekben lehet majd mérni.
Borítókép: A 72. ukrán gépesített dandár egyik katonája célra tart gyakorlatozás közben a kelet-ukrajnai donyecki régióban húzódó front közelében 2024. március 18-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Olga Kovalova)