Több ország is, köztük Magyarország is ellenszavazott ennek a dokumentumnak, de a többség ezt elfogadta, úgyhogy ettől a pillanattól kezdve egy élő valósággá vált ennek a dokumentumnak a hatálybalépése
– fogalmazott Varga Mihály, miután a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén megkapta végső jóváhagyását a migrációs paktum.
Migrációs paktum: az EU-s főváros hajthatatlan, ezért változás kell Brüsszelben
Az ülés után tartott brüsszeli sajtótájékoztatón a miniszter a témában kiemelte, hogy Magyarország álláspontja, amit eddig is képviselt, hogy más megoldást kell alkalmazni a migráció kérdésében: „Nem a problémát kell ideimportálni, hanem nekünk kell a megoldásokat odavinni, és nem meghívót küldeni az illegális migránsoknak, hanem ott kell az ellátásukról gondoskodni, ahonnan egyébként a kibocsátó országból elindulnának”.
Mivel Brüsszel több tagállam, konkrétan Magyarország, Lengyelország és Szlovákia ellenállásával szemben is hajthatatlan a kérdésben, a tárcavezető szerint változásra van szükség az EU-s fővárosban. „Június 9-én minden magyar polgárnak megvan a lehetősége arra, hogy a migráció kérdésében is a szavazatával elmondja majd az álláspontját. Azt kérjük, hogy mindenki gondolja át, majd amikor a szavazófülkében lesz, hogy akar-e befogadó országgá és egy migránsok által elözönlött országgá válni, vagy pedig felemeli a szavát ez ellen” – húzta alá.
A migrációs paktumot április 10-én fogadták el az Európai Parlament plenáris ülésén. Ezután már csak a Tanács hivatalos végső pecsétje kellett a jogszabálycsomagra, ezt kapta meg most.
Az elfogadás pikantériája, hogy Brüsszel nem akarta megvárni az illetékes tanácsi formációt, a Belügyi Tanács ülését, ami legközelebb már csak a választások után ül majd össze. Így landolt a dosszié a Gazdasági és Pénzügyi Tanács asztalán.
Varga a jogszabálycsomag egyes elemeire reagálva „károsnak” nevezte azt, hogy a paktumban foglaltak alapján 20 ezer euró/fő büntetést kell fizetni azoknak az országoknak, amelyek nem hajlandók a kötelező kvóták mentén migránsokat telepíteni az adott ország területére.
A befizetések helyett a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig várja Johannes Hahn költségvetési biztos válaszát, aki felől levélben érdeklődött, hogy a bizottság részéről tudnak-e a 700 milliárd magyar adófizetői pénzből épült déli határkerítéshez támogatást biztosítani.
Ezért most azt tudtam tenni, hogy egy másik levélben meghívtam egy személyes látogatásra. Még erre nem érkezett válasz. Nagyon bízom benne, hogy még a hivatali ideje alatt lesz arra mód, hogy esetleg ellátogasson Magyarország déli határszakaszára
– ismertette.
Kárpátalja támogatásáért is harcolt Varga Mihály
Az ülés további témáit említve a pénzügyminiszter beszámolt képviselt álláspontjáról az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás kapcsán. Az ülésen azt a magyar álláspontot képviselte, hogy ezeknek a pénzeknek ugyanazoknak a szigorú felhasználási szabályoknak kell eleget tenni, mintha bármilyen más területen európai uniós támogatásról lenne szó.
Nincs kettős mérce, a felhasználás szigorú szabályait itt is érvényesíteni kell
– erősítette meg.
Ezenfelül egy másik ponttal is hozzájárult a tárgyalásokhoz. Magyar részről azt hangsúlyozta, hogy törekedni kell arra, hogy ne csak a frontvonalban lévő régióknak jusson a nyújtandó támogatásokból.
A miniszter Kárpátalját említette az ülésen, mivel a régió folyamatos teher alatt van a belső menekültellátás teljesítése miatt.
Borítókép: Varga Mihály magyar pénzügyminiszter és Giancarlo Giorgetti olasz gazdasági és pénzügyminiszter az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin brüsszeli ülésén 2024. május 14-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
