Afganisztánban százak haltak meg, elsők közt érkezett a magyar segítség + galéria

Néhány hét leforgása alatt két súlyos villámárvíz söpört végig Afganisztán több tartományában. A természeti katasztrófában majd négyszázan meghaltak, legalább ötezer család veszítette el otthonát, óriási mezőgazdasági területek kerültek víz alá, haszonállatok ezrei pusztultak el. Közben a tálib hatalomátvétel, majd az ukrajnai háború kirobbanása óta sokkal kevesebb figyelem és forrás jut az országnak. Az Ökumenikus Segélyszervezet most is az elsők között sietett a bajba jutottak segítségére. Bálint Gábort, a segélyszervezet humanitárius szakértőjét kérdeztük az afgán helyzetről.

Sahrak Muhadzsirin, 2024. május 13. Otthonának udvarrán ül egy idõs férfi az áradás sújtotta Sahrak Muhadzsirin faluban, az észak-afganisztáni Baglán tartományban 2024. május 12-én. A természeti katasztrófában legkevesebb 300-an vesztették életüket, és sokan megsérültek. MTI/EPA/Szamiullah Popal Fotó: Szamiullah Popal

– Csakhogy korábban arról szóltak a hírek, hogy a tálib hatalomátvétel után súlyos éhínség fenyegetheti Afganisztánt. Van egyáltalán elég áru, amire elkölthetik a pénzt?

– Éhínség alatt nem feltétlenül azt kell érteni, hogy valakit az éhhalál fenyeget, hanem azt is, hogy nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz, ezért alultáplálttá válik. 

A negyvenmillió lakos közel felét, több mint 16 millió embert fenyeget az alultápláltság veszélye. 

Ráadásul ez főként a csecsemőket, gyerekeket érinti. Ezért is van az, hogy az alapvető élelmiszerek – liszt, étolaj, só – mellett speciális táplálékkiegészítőkkel is segítünk. A probléma emellett az, hogy az ország általános gazdasági válságban van. Még mindig nagyon magas a munkanélküliség, az emberek elszegényednek. Közben a beáramló segélyek összege radikálisan lecsökkent. És ennek a tetejébe jött az Afganisztánt is elérő általános áremelkedés.

– Jut elég forrás Afganisztánra, vagy elfordult a nemzetközi figyelem?

– A nagy segélyprogramok egyértelműen alulfinanszírozottak. Az ENSZ minden évben készít egy tervezetet, hogy milyen összegre lenne szükség – ennek jelenleg 19 százaléka áll rendelkezésre. Ráadásul az egész világot sújtó áremelkedés a segélyezést sem hagyja érintetlenül. Afganisztánnak emellett bizonyos nemzetközi szankciókkal, illetve a már említett gazdasági nehézségekkel is meg kell küzdenie. Márpedig amíg a gazdaság nem tud talpra állni, addig semmi esély nincs arra, hogy az ország segélyekre utaltsága csökkenjen. Tapasztaljuk azt is, hogy több segélyszervezet megszüntette tevékenységét az országban. És az ukrajnai háború is elvonja a forrásokat. 

Ahogy a nemzetközi figyelem elfordul egy országról, úgy a támogatásra szánt összegek is drasztikusan csökkennek.

– Milyen az együttműködés a tálibokkal?

– Úgy fogalmaznék: megfelelő. Minden alkalommal, amikor személyesen jártam az országban, nagyon nyitottan fogadtak. Egyértelműen húztak néhány vörös vonalat, melyek azok a területek, ahol nem szívesen látják a külföldi szervezeteket. Mi kizárólag humanitárius segítségnyújtással foglalkozunk, így mindig jó volt velük a viszony.

Évtizedes jelenlét.

Amennyiben támogatnák az afganisztáni villámárvizek túlélőit, úgy a www.segelyszervezet.hu oldalon bankkártyával, vagy átutalással a 11705008-20464565-ös számlaszámon „Afganisztán” megjelöléssel csatlakozzanak a katasztrófa károsultjait támogató segélyakcióhoz. Az Ökumenikus Segélyszervezet 2001 óta dolgozik Afganisztánban. Ezen időszak alatt az ország tíz tartományában közvetlenül több mint kétmillió embert támogatott nemzetközi partnerszervezetek, illetve ENSZ-szervezetek támogatása mellett a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Hungary Helps Ügynökség együttműködésével megvalósult humanitárius és fejlesztési programokban.