Lengyelország fontolgatja annak lehetőségét, hogy a határai közelében elhelyezkedő légvédelmi rendszereit bevesse az orosz rakéták ellen Ukrajnában, de ebben a kérdésben még nem születtek meg a döntések – mondta Pawel Wronski az Ukrinform portálnak adott interjújában. A külügyminisztériumi szóvivő elmondta, műszaki és jogi szempontból is megvizsgálja Varsó ezt a lehetőséget. Ez a lépés viszont közelebb hozhatja a harmadik világháborút.
Ezt a kérdést jogi és technikai szempontból vizsgálják, de ebben az ügyben nincsenek döntések
– mondta Wronski, hozzátéve, hogy az ukránoktól érkezett egy ilyen kezdeményezés.
Elmondta, hogy Lengyelországban azután kezdődtek a tárgyalások erről, hogy idén egy orosz rakéta megsértette az ország légterét, és 39 másodpercig volt ott.
Elmondása szerint a viták arról szólnak, hogy a lengyel légvédelmi rendszerek le tudnának-e lőni az ilyen rakétákat Ukrajna területe felett. A lengyel külügyminisztérium szóvivője megjegyezte: a nemzetközi jogi szakértőknek értékelniük kell, milyen jogi következményei lehetnek ennek a lépésnek, hiszen több száz kilogrammos robbanófejű rakétákról van szó, amelyek lezuhanásukkal jelentős károkat okozhatnak a földön.
A lengyel külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor kijelentette, hogy a lengyel légvédelmi rendszer az ország határain belül maradna.
Egyre közelebb a világháború
A minap Volodimir Zelenszkij vetette fel, hogy országának egyes szomszédai, köztük Lengyelország, orosz rakétákat lőhetne le Nyugat-Ukrajnában, többek között saját repülőgépükről is. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az ukrán elnök kezdeményezte, hogy szövetségesei közvetlenebb módon is segíthetnének Kijevnek, így például bizonyos körülmények között megsemmisíthetnének Ukrajna területe felett orosz rakétákat. Ez egy következő lépés lehet a világháború felé vezető úton, hiszen Lengyelország a NATO tagja. Mint arról a lapunk több cikkben is beszámolt, egyre durvul a háborús pszichózis Európában. A háborúpárti Emmanuel Macron kijelentette, nem zárja ki, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, sőt az észt kormány is komolyan tárgyalja annak lehetőségét, hogy egységeit a háborúban álló országba vezényelje.
Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnökének őrült ötlete viszont, miszerint az egész kontinensre kiterjesztené a sorkatonaságot, több országban is termékeny talajra talál. A skandináv államok után Németország megfontolná a női sorkatonaság bevezetését is. A V4NA nemzetközi hírügynökség brüsszeli forrásokból úgy értesült: Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd a uniós kötelező sorkatonai szolgálatot.
Az oroszok figyelmeztetnek
Moszkva kemény válaszlépéseket ígér a háborúzni akaró nyugatiaknak. Ha francia csapatokat küldenek Ukrajnába, Oroszország nem csak a politikai síkon fog megtorló intézkedéseket hozni – mondta Artem Sztudennyikov, az orosz külügyminisztérium első európai osztályának igazgatója a RIA Novosztyinak adott interjújában.
Az esetleges diplomáciai reakciónkat kérdezik, de nyilvánvaló, hogy ha egy ilyen forgatókönyv megvalósul, a válaszlépések messze túlmutatnak a politikai síkon. A francia fél nemegyszer kapott erre közvetlen figyelmeztetést
– mondta.
Orosz–ukrán háború 
