„Hazánkhoz hasonlóan Kína is békepárti”

A kínai elnök európai látogatásának legfontosabb üzenete, hogy az ázsiai nagyhatalom a konnektivitásban érdekelt és nem a leválásban. Hszi Csin-ping azokat az országokat látogatta meg Európában és az unión belül, amelyek Kínában inkább kereskedelmi partnert látnak, és nem rizikót – mondta a Híradó.hu-nak Kiszelly Zoltán. A kínai elnök Franciaország és Szerbia után érkezett Magyarországra.

A kínai elnök Budapesten Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A másik közös pont a két ország között a családpolitika, hiszen mindkét ország elöregedő társadalom. Hazánkhoz hasonlóan a demográfiai változást Kína is a családpolitika erősítésével szeretné ellensúlyozni.

Ez is közös pont tehát, hogy a kínaiak sem a tömeges migrációval vagy a betelepítési kvótával, hanem a családok támogatásával akarják a demográfiai adatokat javítani.

Kiszelly Zoltán a kínai–magyar kapcsolatok előnyeiről azt mondta, hogy erről Szijjártó Péter külügyminiszter szokott rengeteget beszélni: háromszázezer magyar ember dolgozik az autóiparban. A szakértő emlékeztetett: az unióban 2035-től nem lehet belső égésű motorral működő autót gyártani. A kínaiak abban segítenek nekünk, hogy a magyar autóipar a benzines korszak után is munkahelyet és megélhetést biztosítson a magyar családoknak.

Budapesten a kínai elnök

Mint arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A repülőgépnél magyar népviseletbe öltözött gyerekek köszöntötték az elnöki házaspárt, ősi szokás szerint kenyérrel és sóval kínálták őket, majd a Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium diákjai üdvözölték a vendégeket. Egy rövid kulturális műsorra is sor került a Csillagszemű Táncegyüttes előadásában.

A kínai államfő péntekig tartózkodik Magyarországon állami látogatáson, a diplomáciai kapcsolataink felvételének 75. évfordulóján 

– emlékeztetett a sajtófőnök.

Orbán Viktor közösségi oldalán azt is kiemelte, hogy húsz éve nem járt kínai elnök Magyarországon. 

Isten hozta, Hszi elnök úr!

– írta a miniszterelnök. 

A kínai delegáció érkezéséről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is osztott meg videót és képeket a közösségi oldalán. Bejegyzéséhez azt írta:

Történelmi látogatás.

Virágzó gazdasági kapcsolatok

Az elmúlt években a távol-keleti nagyhatalom hazánk legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnerévé, és meghatározó befektetőjévé vált. A Magyar Külügyi Intézet (MKI) három szakértője, Buzna Viktor, Goreczky Péter és Salát Gergely szerdán megjelent tanulmányukban foglalták össze a magyar–kínai kapcsolatok alakulását.

Magyarország és Kína kapcsolatának rohamos fejlődését a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővülése szemlélteti a legjobban

 – írták. A Központi Statisztikai Hivatal adatai ugyanis arra mutatnak rá, a két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évtizedben több mint háromszorosára emelkedett: a 2014-ben mért, 3,024 milliárd eurós kereskedelem 2023-ban már 9,370 milliárd euró volt.

A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség összeállítása szerint hazánk kiemelkedő exportcikkei a minőségi élelmiszeripari termékek, ezen belül is borexportunk jelentős. Kivitelünket továbbá orvostechnikai eszközök, gyógyszeripari termékek, különböző életmódjavító és készségfejlesztő szolgáltatások, víz- és talajjavítási technológiák, valamint iparfejlesztési területekben használt, high-tech szolgáltatások adják.

Kiemelték, a kormány által meghirdetett „keleti nyitás” politikájával összhangban a potenciális kínai beruházók a korábbiaknál nagyobb figyelmet kaptak, a két ország közti politikai kapcsolatok látványos javulása pedig jó alapot teremtett arra, hogy a korábbiaknál több kínai cég válassza Magyarországot beruházási helyszínül.

Az ország hagyományosan egyfajta hídszerepet tölt be Nyugat és Kelet között, ezért Magyarország célja, hogy a keleti vállalatok hídfőállása legyen az Európai Unióban

 – tették hozzá. Rámutattak azonban arra is, hogy napjainkban egyre inkább nő a nemzetgazdaságok egymásrautaltsága, amit nyugati országok biztonsági kockázatként értékelnek.

Egymásra talált a magyar és a kínai stratégia

Az MKI szakértői tanulmányukban arra is kitértek, a 2010-es évek elején a keleti nyitás, majd a déli nyitás politikák értelmében Kína fontos fókuszponttá vált, nem sokkal később (2013-ban) pedig Hszi Csin-ping hirdette meg az Egy övezet, egy út kezdeményezést (BRI). Utóbbi kapcsán hazánk azonnal felismerte a két politika egybeeséseit, és az EU tagállamai közül elsőként jelentette be, hogy csatlakozni kíván.

A magyar miniszterelnök azóta személyesen vett részt mind a három pekingi Belt and Road fórumon, az ország csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz, és nyíltan támogat minden olyan kezdeményezést, amely Kína és az Európai Unió kapcsolatainak a szorosabbá válásához vezet, miközben ellenzi azokat a törekvéseket, amelyek a »szétválasztás« (decoupling) vagy »kockázatmentesítés« (derisking) jelszavával az elszigetelődés, a blokkosodás, az új hidegháborús szembenállás felé vinnék a feleket

– hangsúlyozták.

Mint megírtuk, Flamm Benedek László történész, külügyi szakértő a kínai sajtóban írt a budapesti látogatással kapcsolatban.

2020-ban és 2023-ban a legtöbb befektetés Kínából érkezett Magyarországra, és részben ennek is köszönhető, hogy az ország az autóipar technológiai forradalmának közepette a világelsők közé került. Idén meghaladták a kétmilliárd dollárt a Magyarországra települt kínai cégek befektetései, és ez hozza a legtöbb gazdasági hasznot Magyarországnak. Emellett a beruházások 25 ezer munkahelyet teremtettek. A Kína és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelem tavaly meghaladta a tízmilliárd dollárt, és idén ennél is magasabb számok várhatók. Ezek az adatok azt is jelentik, hogy nemcsak több kínai cég lép be Magyarországra, hanem egyre több magyar cég is keres üzleti lehetőséget Kínában

 – húzta alá a szakértő.

Ezért úttörő a kínai vezetők között Hszi Csin-ping

A kínai elnök vezetőként leginkább a centralizációról és a korrupcióellenes kampányról híres, amelyek végeztével a kínai állampárt hatalma minden eddiginél nagyobb lett. Működése alatt emellett lelkesítő és kevésbé lelkesítő eredményeket is felmutatott Kína: vezetésével Kínának sikerült kitörnie a „világ munkapadjának” szerepéből, gazdaságát magasabb hozzáadott értékre, nagyobb jólétre és belső fogyasztásra átállítani, és technológiai fölényt szerezni az Egyesült Államokkal szemben számos területen. 

Emellett ő az első olyan kínai elnök, aki kettőnél több cikluson át kormányozza a hatalmas országot; ennek érdekében 2018-ban módosították az ország alkotmányát.

Hszi nagyon sok minden másban is úttörő a kínai vezetők között: ő az első, aki már a kommunista Kínában született (1953-ban, a Kínai Népköztársaság pedig 1949-ben alakult). Ő az első elnök, akinek doktori fokozata is van. 

Emellett a klasszikus kínai bölcselet és az orosz irodalom nagy rajongója, birtokolja egy iowai kisváros, Muscatine kulcsát (amit kétszer is megkapott), és a pártfőtitkári, valamint az elnöki tisztségen kívül számos más hivatalt is betölt: vezeti a Pénzügyi és Gazdasági Ügyek Központi Bizottságát, a Központi Tajvan-ügyi Vezetőcsoportot, a Központi Külügyi Bizottságot, a Központi Nemzetbiztonsági Bizottságot, illetve a Reformok Átfogó Mélyítésének Központi Bizottságát is.

Salát Gergely Kína-kutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője és a Magyar Külügyi Intézet kutatója az Inforádiónak úgy jellemezte Hszit, mint 

vattába csomagolt tű, vagy inkább százas szög:

puhának és nagyon barátinak tűnik a vele való kommunikáció, de ha hozzáérünk, megszúr”. A sinológus tapasztalata szerint a kínai vezetők nagy hangsúlyt fektetnek a személyes nexusra és a kommunikációra, így az, hogy Orbán Viktort régről ismeri, Magyarország pedig politikai retorikáját tekintve az EU leginkább Kína-barát országa, megkönnyíti majd a tárgyalásokat.

Hszi Csin-ping magyarországi látogatása előtt Szerbiában és Franciaországban járt

Az átfogó stratégiai partnerség elmélyítéséről és megerősítéséről, valamint Szerbia és Kína közös jövőjének építéséről írt alá közös nyilatkozatot szerdán Belgrádban Alekszandar Vucsics szerb és Hszi Csin-ping kínai elnök. A szerb és a kínai küldöttség tagjai további 28 együttműködési és egyetértési megállapodást írtak alá, amelyek az infrastruktúra, a kereskedelem, a tudomány, a környezetvédelem, a kultúra és a sport területét érintik. 

Kontinensünk jövője nyilvánvalóan attól függ, képesek leszünk-e kiegyensúlyozott viszonyt kialakítani Kínával

 – fogalmazott Emmanuel Macron, aki ezt megelőzően Párizsban fogadta a kínai elnököt. A francia vezető egyúttal meghatározónak nevezte a Pekinggel folytatott együttműködést az olyan válságok terén, mint az ukrajnai, valamint a gázai.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (középen jobbról) fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt (középen balról) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2024. május 8-án. Hszi Csin-ping mellett balról felesége, Peng Li-jüan (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)