Nukleáris holokauszt: legkevesebb ötmilliárd ember halna meg a NATO és az Oroszország közötti totális, mindent elpusztító atomháborúban

Az orosz–ukrán háború harmadik évébe lépve Emmanuel Macron francia elnök háborús uszítása, és Vlagyimir Putyin orosz elnök többszöri figyelmeztetése után ismét napirendre került a NATO és Oroszország közötti totális nukleáris háborúnak a rémképe. Az orosz elnök többször meghúzta a vörös vonalat és úgy fogalmazott, hogy ha veszélyben van országa szuverenitása, vagy a Nyugat még jobban beleavatkozik az ukrajnai háborúba, akkor habozás nélkül kész bevetni a nukleáris fegyvereit. Macron elnök többször hangsúlyozta, hogy NATO-csapatokat kellene Ukrajnába küldeni, továbbá úgy fogalmazott, hogy számára nincsenek vörös vonalak. A háborús pszichózisban szenvedő francia államfő még azt a lépést is felvázolta, miszerint bevetné a nukleáris fegyvereit Oroszország ellen. Ez pedig egy olyan brutális láncreakciót indítana be, amely eredményeként meghalna az Egyesült Államok, Európa, Oroszország és Kína lakosságának 99 százaléka. A nukleáris holokauszt szoros következményeként pedig a konzervatív becslések szerint legalább 5-6 milliárd ember halna meg.

A Castle Bravo nukleáris teszt, az Egyesült Államok által valaha tesztelt legerősebb nukleáris eszköz felrobbantása Fotó: Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration)

Ez az 1970-ben készült kép egy francia nukleáris kísérletet mutat a Francia Polinéziában található Mururoában. (Fotó: AFP)

A közel 12100 nukleáris töltet közül mintegy 9600 van katonai készletekben, melyeket rakéták, repülőgépek, hajók és tengeralattjárók juttathatnak célba. A készletek további részét nyugdíjazták, vagy nyugdíjazásra várnak, azonban épségben vannak, szükség esetén pedig bármikor bevethetőek. A becslések szerint a 9600 robbanófejből körülbelül kétezer van magas készültségben, azonban az orosz–ukrán háború miatt ez a szám jócskán eltérhet. A fentebb leírtakhoz fontos hozzátenni, hogy a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos minden információ államtitoknak minősül, ezért minden információ csak becslés, és a valós számok mást mutathatnak, tehát sokkal több atomtöltettel rendelkezhetnek az országok.

A Federation of American Scientists (FAS) és az Natural Resources Defense Council (NRDC) felmérése szerint a világ nukleáris készletét 14 országban 111 telephelyen tárolják. Oroszországnak becslések szerint 48 állandó nukleáris fegyvertároló telephelye van, amelyeknek több mint fele a műveleti erők bázisain található. Az orosz telephelyek közül sok egymáshoz és nagy lakott területekhez közel van. Az Egyesült Államok 13 államban és öt európai országban 21 helyszínen tárolja nukleáris fegyvereit.  Ezek mind célpontok egy nukleáris háború esetén, melyekre minden valószínűséggel sorozatos csapásokat mérnek majd a harcoló felek a további válaszcsapások elkerülése érdekében.

Elképesztő pusztítást okozna egy ilyen konfliktus (Fotó: National Nuclear Security Administration)

Így nézne ki egy totális nukleáris háború az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok között

Ha egy teljes körű nukleáris háború lenne Oroszország és az Egyesült Államok által vezetett NATO között, akkor az brutális pusztítást, egy nukleáris holokausztot okozna. Ha az egyik fél nukleáris rakétákat indít, a másik fél észleli azokat és visszalő, mielőtt becsapódnának. 

Mindössze egy szűk körön múlik az emberiség sorsa. A nukleáris arzenálok parancsnokainak, az amerikai és az orosz elnöknek mindössze 10-20 perce lenne mérlegelni, zavaros nyomás, zűrzavar közepette, és olyan komplex döntéseket kell hoznia, melyek milliárdokra kihatása van.

Tételezzük fel, hogy az oroszok áttörik az ukrán frontot, mélyen és brutálisan benyomulnak Ukrajnába. Ekkor az Egyesült Államok egy megelőző csapást indít Oroszország ellen az Európában állomásoztatott nukleáris ballisztikus rakétáival, melyek mindössze 10-15 perc alatt elérik Oroszországot. Válaszul az oroszok az északi sarkkörön keresztül ballisztikus rakétákat indítanak az Egyesült Államok magterületére, melyek 20 percen belül becsapódnak a kijelölt helyszínekre.

Hirtelen több száz és több ezer ballisztikus rakéta emelkedne a magasba a nukleáris háború során (Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP)

A szimulációk szerint a legelső csapások nagy magasságban végrehajtott EMP-támadások, amelyek egy méterenként több tízezer voltos elektromágneses impulzus létrehozásával megsütik az elektronikát és az elektromos hálózatokat. A soron következő csapások a parancsnoki és irányítási rendszereket, katonai támaszpontokat, valamint a nukleáris indítóberendezéseket célozzák meg. Ezután a többi kilőtt interkontinentális ballisztikus rakéta a nagyvárosokat célba veszik, egyrészt azért, mert ott katonai létesítményeket vannak, másrészt azért, hogy meggátolják az ellenség háború utáni helyreállítását. Minden egyes becsapódás tűzgömböt hoz létre, amely körülbelül olyan forró, mint a Nap magja, amit radioaktív gombafelhő követ. 

Ezek az intenzív robbanások elpárologtatják a közelben lévő vizet, megégetik az embereket, távolabb pedig tüzet és vakságot okoznak. 

A tűzgömb kiterjedése azután egy robbanáshullámot okoz, amely megsemmisíti és megrongálja a közelben lévő épületeket. Mivel az Egyesült Államok több szövetségese is rendelkezik nukleáris fegyverrel ezért Oroszország célba veszi ezeket az országokat is. A két ország kölcsönösen lebombázza a stratégiai létesítményeket, a nagy gazdasági központokat, a népes városokat, katonai bázisokat és a különböző nukleáris bázisokat is. A nukleáris háború első pár órájában több száz millió ember veszti életét.

Tűzviharok borítanak el sok várost, ahol a viharos szél felerősíti a lángokat, meggyújtva mindent, ami éghet, megolvasztva az üveget és néhány fémet, és az aszfaltot gyúlékony forró folyadékká változtatva. 

A keletkező füst felszáll a sztratoszférába, messze az esőfelhők fölé, amelyek normális körülmények között kimoshatnák a füstöt. Ez a fekete füst a napfény hatására felmelegszik, és akár egy évtizedig is száll, mint egy hőlégballon a magasban. A sugáráramlatok olyan gyorsak, hogy csak néhány napba telik, amíg a füst elterjed az északi félteke nagy részén, a Földön még nyáron is fagyos hideg lesz. 

A tudományos tanulmányok becslése szerint több mint ötmilliárd ember halhat éhen, köztük az Egyesült Államokban, Európában, Oroszországban és Kínában élők 99 százaléka meghalna.

Ez történne a túlélőkkel a milliárdokat kiirtó nukleáris háború után

Minután Európát, az Egyesült Államokat és Oroszországot eltörölték a föld színéről, a nukleáris holokauszt után valósággal bekövetkezne a Mad Max világa. Fontos azt leszögezni, hogy nukleáris tél nem tart egy évtizednél tovább, tehát nem egy új jégkorszak köszönt be. A nukleáris tél néhány héten belül azonnali klímaváltozást okoz a projekciók szerint.

Fotó: U.S. Federal Emergency Management Agency (FEMA)

 A jelenség gyorsabban megbontja az éghajlati rendszerünket, mint ahogyan bármely élőlény képes lenne alkalmazkodni hozzá. A telek sokkal hosszabbak, a nyarak rövidebbek és hidegebbek vagy teljesen eltűnnek. Az óceánok felett kevesebb párolgás történik, ami kevesebb esőt és esetleg nagymértékű aszályokat jelent. A nyarak és elegendő csapadék nélkül a vegetációs időszakok lerövidülnek, vagy akár össze is omlanak. A mezőgazdasági szempontból igen termelékeny régiók, amelyek ellátják az emberiség többségét élelemmel, teljesen összeomlanak. Ezekben az övezetekben a hőmérséklet évekig a fagypont alatt maradna, mely körülmények között semmi sem tudna megteremni.

 Az egész emberiségnek csak néhány hétre elegendő terménye és élelmiszerkészlete van, ami nem elég ahhoz, hogy túlélje ezt a drasztikus termeléscsökkenést. Mindezek mellett említésre méltó az a tény is, hogy a modern mezőgazdaság egy rendkívül komplex dolog. Elég csak arra gondolni, hogy az orosz–ukrán háború után hogyan kezdtek globálisan nőni az élelmiszerárak. A mezőgazdasághoz hatalmas ellátási láncra van szükség, műtrágyára, vegyszerekre és nagyszámú modern speciális gépre a nagy termény eléréséhez. Egy ilyen pusztító háború után nem lesz több elérhető üzemanyag, műtrágya, alkatrész és teljes mértékben hiányozni fog az ehhez szükséges infrastruktúra. 

Az egész olyan, mintha az emberiség ledobna egy aszteroidát magára. Az  apokaliptikus háborút követő nukleáris tél során az emberi kalóriatermelés kilencven százalékkal csökkenne. 

Az emberiség soha többet nem lesz már a régi, a nukleáris tél legalább egy évtizedig tartana, és mindössze néhány déli ország élheti túl a pusztító katasztrófát, azonban ez sem biztos. A jóslatok szerint ezek között lehet Ausztrália, Új-Zéland, Chile és Argentína.

Borítókép: A Castle Bravo nukleáris teszt, az Egyesült Államok által valaha tesztelt legerősebb nukleáris eszköz felrobbantása (Fotó: Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal)